Bevezető

 

Az a pattogó fehér pötty…

Mit ad az asztalitenisz

Sportolni jó. Edzésre járni még jobb. Megizzadni, nagyon jólesik, aztán a jó meleg fürdő, az még jobban esik. Ráadásul még csapatban, közösségben teszi ezt az ember, felemelő érzés. Versenyezhet, kipróbálhatja erőnlétét, a nyerés vágya boldoggá teszi.

Nem kell megijedni kedves olvasó, mert a bevezető mondataimban nem mondtam eltérő dolgokat más sportágakhoz képest, és azt mindenki tudja, hogy ezeket az érzéseket és követelményeket, minden sportág nyújtja számunkra. Azonban van egy érdekes különbség az asztalitenisznél, nevezetesen, hogy kortalan, vagyis az ember élete végéig, amíg csak az asztalhoz tud állni, pingpongozhat és ezért csodálatos sportág az asztalitenisz. Ugyanis lehet valaki gyerek, tinédzser vagy felnőtt, sohasem késő – ha professzionális sportoló nem is lesz belőle, egyáltalán nem árt belekóstolni e sportág ízébe, illetve a csapatszellembe. Mert a tudás nem jön könnyen és nem magától, néha a laikus ember el nem tudja képzelni azt, hogy egy-egy eredmény mögött mennyi munka van.

 

Hogyan is játsszák, de tényleg csak röviden

Az asztalitenisz (más néven pingpong) egy labdajáték, amelyben kettő (egyéni játék) vagy négy játékos (páros játék) üt egy labdát egymás közt ütőkkel. A játékot egy asztalon játsszák, amelyet háló választ ketté. A játék adogatással (szervával) indul (a kezdő játékos úgy üti meg a labdát, hogy az előbb a saját, majd az ellenfél térfelén is lepattanjon) Az ellenfélnek már "csak" át kell ütnie a másik térfélre a labdát, ezt követően a szerváló játékosnak is hasonló a feladata. A pontot az a játékos éri el, aki utoljára tette át szabályos ütőfelülettel a labdát.

Asztalitenisz sport értéke

Kevesebb népszerűbb és elterjedtebb sportot ismerünk az asztalitenisznél, vagy ahogy általában nevezik - a pingpongnál. Egyszerűek a szabályai, nem kell hozzá költséges felszerelés, bármilyen öltözékben lehet játszani - legfeljebb a szőrmebunda nem ajánlatos. Abszolút amatőr szinten, komoly erőnlét sem kell hozzá, viszont növeli az állóképességet, javítja a reflexeket. Mivel a játékosok aránylag közel vannak egymáshoz a kommunikáció, még esetleges nézeteltérések esetén is kulturált beszédmódot igényel, mivel a másik még az elfojtott félszavakat is meghallja. Demokratikus, ugyanakkor intelligens sportág.

- Az asztalitenisz az egyik legkomplexebb és leggyorsabb labdajáték a világon. Ennek a sportágnak a jó szinten való műveléséhez három fontos képességre van szüksége a játékosnak: fizikai-, technikai- és pszichés képességek.

- Az asztalitenisz egy rendkívül gyors "high-techsport" és közel 40 millió ember űzi a világon. Teremsport lévén az időjárási körülmények nem befolyásolják, néhány akadályozó tényező kivételével, úgy mint a terem fény körülményei, a levegő áramlása vagy esetleg a páratartalom.

- Legtöbb verseny e sportágban, jellemzően több napig, sőt akár egy hétig is eltarthat.

- A sportoló számára a sportág tökéletes test egyensúlyt és rendkívül gyors reakcóidőt igényel.

- Nagyfokú agilitást (ügyesség, élelmesség, életrevalóság, gyorsaság, mozgékonyság) és  nagyfokú koncentráció képességet igényel.

- A teniszre jellemző felszerelések súlya lényegesen kisebb és a mozgás tartománya nem olyan széles, viszont a rövid mozgás igényen belül rendkívül gyors.

- Mivel nincs testkapcsolat, ezért a sérülések száma lényegesen kevesebb, más sportágakhoz képest.

 

Az asztalitenisz játék során, a szervezetünk becsült energia fogyasztása

Testsúlyunk függvényében egy asztaliteniszező, 0.05 – 0.083 kcal/kg/percenként, az energia szükséglete, de átlagosan ez az érték, 0.065 kcal/kg/perc.  Tehát ha egy 60 kg súlyú játékost veszünk alapul, akkor óránként 234 kcal energiát fogyasztunk el a játék során. A professzionális játékosok ennek az értéknek a dupláját is elfogyasztják. Ebből is látszik, hogy pokolian sok energiát vesz el a szervezetünktől az asztalitenisz.

Még érdekesebb a szívünk munkája az asztalitenisz játék során, vagyis a szívverésünk pulzusa. A mérések alapján például egy férfi játékos szíve tenyeres és fonák pörgetéseket váltva, felmehet 145 ± 15 értékre, a pulzusszám, maximálisan, de átlagosan 125 ± 15 szokott lenni. Ezen értékekből is kitűnik, hogy komoly munkát végez szívünk egy intenzív játék során.

 

De mi a helyzet az étkezésünkkel, ha asztaliteniszezünk?

Mint említettem, az asztalitenisz, különösen professzionális szinten, rendkívül aktív, gyors sportág. Ezért nagy jelentősége van a helyes táplálkozásnak. Léteznek un. energiát adó ételek, melyek növelik az energiaszintünket. Egy átlagember, aki mondjuk egy órát kocog, hozzá képest egy asztaliteniszező, aki lejátszik egy döntő szettes mérkőzést,  tízszer annyi kalóriát fogyaszt el, ezért is van nagy jelentősége a bevitt energiának. De mit vigyünk be a szervezetünkbe.  Leginkább a szénhidrátokra kell figyelni, amelyeknek nagyjából 60 százalékát kell kitenniük az étrendednek. Pingpongozás közben az energia többségét az izmainkban raktározott glikogénekből nyerik. Ha mondjuk verseny előtti 24 órában, szénhidrátot fogyasztunk, annak a nagy része ezeket a glikogéntartalékokat pótolja. Ezért nem tud az az asztaliteniszező megfelelően teljesíteni, ha nem eszik elegendő szénhidrátot.

Mik is a legjobb szénhidrátforrások? A barna rizs és a teljes kiőrlésű gabonák (zab, búza stb.) remek energiafokozók, ahogy a teljes kiőrlésű kenyerek és tészták is. Próbáljunk  ezekből beilleszteni néhányat a napi étrendünkbe. Szintén érdemes olyan ételeket enni, amelyek édesburgonyát, almát, mézet, mandulát tartalmaznak.

Az asztalitenisz gyors agyműködést, tehát gyors gondolkodást igényel, hiszen a gyors reflexek tömegének alkalmazását igényli e sportág.  Ezért tanácsos olyan ételeket fogyasztani, amelyek serkentik az agyműködést. A reflexeken túl ebben a sportban sokat számít a taktika és hogy okosabb legyél az ellenfelednél. Ha képes vagy koncentrálni és gyorsan gondolkodni, többet érhetsz el. Nem véletlenül hívják gyakran az asztaliteniszt fénysebességgel játszott sakknak. Tehát akkor milyen ételek serkentik az agy működését? Az antioxidáns gyümölcsök, mint például a különböző bogyók és szőlők szintén okos választások. Az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek (például lazac) hosszú távon jót tesznek az agynak, de a tojás és a dió is frissen tartja az elmét.

Jó izomzatra is szükség van, de nem kigyúrt izomzatra, ezt pedig táplálkozás során a fehérje bevitellel tudjuk biztosítani. Sportolóként fontos, hogy elég fehérjéhez jusson a szervezet az étrend által, így erős, gyors izomzat alakul ki, aminek segítségével jobbak lesznek az ütések, pörgetések és jobban bírja a szervezetünk a hosszabb mérkőzéseket. Nagyszerű fehérjeforrásnak számítanak a baromfifélék, halak, de a csicseriborsó, a lencse és a diófélék is. Fontos megemlíteni a tojást is, amely az egyik legértékesebb fehérjeforrást. Az is lényeges, hogy mérkőzések előtt kerülni kell a puffasztó hatású ételeket, mint például a babokat és borsókat, vagy a zsíros ételeket, amelyek megemésztése megterhelő a szervezetünk számára. Kerüljük a számunkra ártalmas ételeket, ilyenek például az édességek, a hasábburgonya, a pizza, a fehér tészta, a sós ételek stb.

Végére hagytam a szervezetünk vízháztartását, ami talán a legfontosabb. Mérkőzések közben az izzadással sok folyadékot veszítünk, kulcsfontosságú, hogy ezt mihamarabb pótoljuk. Ha nem így teszünk, elfogy az erőnk, csökken a koncentrációnk, de még akár el is ájulhatunk. Még egy „átlagembernek” is ajánlatos naponta 2 liter vizet meginni, hát még aki keményen sportol. Csak tiszta vizet igyunk játék közben, a gyümölcslevek nem hidratálják szervezetünket.

 

Alapok általánosan

Az asztalitenisz sportág az elmúlt évtizedekben viharos gyorsasággal fejlődött. Elterjedtsége, népszerűsége nőtt, a nemzetközi szövetségbe tömörült országok száma már eléri a 2oo-at. Olyan országok kapcsolódtak be a nemzetközi vérkeringésbe, amelyeknek néhány évtizeddel ezelőtt szinte nem is voltak hagyományai e sportág tekintetében. Ez a mennyiségi növekedés természetszerűen átrendezte a nemzetközi erőviszonyokat – a kínai hegemóniát nem érintve-,kiszélesítette a nemzetközi porondon eredményes országok körét, másokat visszaszorított, így pl. Magyarországot is.

Azonban nem csak mennyiségi változásokat figyelhettünk meg, a játék minőségileg is nagyot fejlődött. Gyorsabb, keményebb, célratörőbb lett, nagyobb, magasabb szintű fizikai, idegi igénybevételt jelent a játékot magasabb szinten űzők számára. A fizikai képességek szintjének növekedése, a játék eszközeinek folyamatos fejlesztése bővítette, tökéletesítette az alkalmazott technikát, növelte annak hatékonyságát. Ezeknek a modern kornak megfelelő, az élet más területein is érvényesülő tendenciáknak az érvényesülését segítették elő az eszközökre és a játékszabályokra vonatkozó – időről időre – változó, módosuló versenyszabályok.

Természetszerűen ezek a változások érintik a gyakorlás módját, hatnak a sportolók edzésére, annak minőségére, követelményeire, a sportág edzésmódszerére. A sportolókkal foglalkozó edzőknek tisztában kell lenniük ezekkel a változásokkal, azok hatásaival, a változások teremtette új helyzettel, a megváltozott követelményekkel, azaz folyamatosan fejlődniük kell.

A ma és a jövő asztalitenisze egyre nehezebb feladat elé állítja a játékosokat.

Többet követel a játékosoktól technikai tudás, fizikai és pszichikai téren egyaránt.

Az asztaltenisz kiválasztásával foglalkozó kérdések jelentősége az, hogy minél fiatalabb életkorban találjuk meg azokat a mutatókat, amelyek a majdani kiemelkedő teljesítményre utalnak. A tehetségek feltárását nehezíti az a tény, hogy legfőbb jellemzői alig mérhetők. A mai játék sok mozgást, helyváltoztatást követel meg.

Azonban manapság nincs megállás, az asztaliteniszi technikánkat állandóan kell fejleszteni, vagyis technikás játékossá kell, hogy váljunk, a minél jobb eredmény elérése érdekében.  Aki tehát jól fogja az ütőt,harmonikusan mozog, ismeri és szabályosan alkalmazza a különféle játékelemeket az technikás játékosnak mondható. Ez azonban véleményem szerint nem mindig elég. Hiszen lehet valaki technikás játékos, ha közben ”elveszik a szépségben”. Azaz nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jó technika csak addig üdvözítő, amíg az eredményesség rovására nem megy. Számos alkalommal láttam már arra példát, hogy a szépen, ”technikásan” játszó játékos vereséget szenvedett a játékelemeket nem éppen szabályosan végrehajtó ellenfelétől.

Alapok konkrétan, profikról, azért röviden

Mint említettem, hogy az asztalitenisz játék, rendkívüli módon felgyorsult. Ebből fakadóan a test miden nagyobb izomcsoportja részt vesz a mozgásban. A részvétel arányát tekintve legnagyobb terhelés a lábakra, illetve az ütőt tartó karra (az ütést végző_ kar 70km/h-s gyorsasággal is mozoghat) jut. Ha megnézzük az ázsiai játékosokat, fizikálisan a top képzésben vehettek részt, mert a felső testük, de különösen a lábuk extrém módon fejlett. A láb munkájuk egyedül álló ebben a sportágban. Az izomerőt tekintve az asztalitenisz dinamikus mozgásnak fogható fel. A lábak és a kar feszülése, tónusa állandóan változó, a mozgásfeladattól függően. Az egyes akciók között csak rendkívül rövid idő áll rendelkezésre, ezért az erőadagolás gyors ütemben változik. Az egymásba kapcsolódó technikai elemek pl. a tenyeres pörgetés, vagy a pörgetés droppal történő lekezelése erősen különböző erőkifejtést igényelnek rövid időn belül. Az ilyen jellegű izommunkát csak magas szintű ideg-izom koordinációval lehet sikeresen elvégezni. A külső érzékelésben a látás és a hallás, valamint a mozgáslátás nagy jelentőségű.

• Teremsport lévén, az asztalitenisznél nagy jelentősége van a zajnak, a világításnak, a padlózat fajtájának. A nagyon letapadó műanyag borítások károsítják a láb és térd ízületeit. A legideálisabb a parketta borítás, de hol van az már, ma már ott tartunk, hogy a parketta borítást befedik műanyag borítással, csak azért mert a profi szinten ez előírás, no komment. Ma már nem elég, hogy valaki jól játszik, idegileg viselni kell a körülötte kialakuló zajt, holott mint tudjuk, koncentrálni csak csendben lehet.

• Nem tudom megállni, hogy ne tegyek említést az asztalitenisz "műhelyek", létesítmények állapotáról és most is csak a jó szándék veezérel. Budapesten, sajnos ma már nagyon kevés professzionális nevelő klub van és azok állapota, hát hogyan is fogalmazzak, síralmas. Nemrég, vendég játékosként felkerestem a BVSC klubot, hát kedves sport barátaim, döbbenetes ahogy az a klub csak úgy külsőleg kinéz. 50-es éveket ídéző portásfülkén nagy nehezen átvergődve, mert nem olyan könnyű bejutni ám, lepukkant stadion vas szerkezetei és omladozó épületek mellett elhaladva, egy pár gyalogos "csavar" után megérkezik a sportoló a bejárati ajtóhoz. Sajnos belül sem "rózsás" a helyzet, mert ráadásúl balesetveszélyes is a parketta borítás és úgy gondolom, hogy úgy ahogy van egy dolog segítene a klubon, egy dózer és sok pénz. Ilyen körülmények között dolgozik, a BVSC asztalitenisz-szakosztályának az igazgatója Herendi Iván, akit nagyon tisztelek és a klub „lelke”, aki éppen négy évtizede dolgozik a zuglói klubban – hitvallása szerint mindenekelőtt az utánpótlásért. Kétségtelen, hogy a klub kinevel, a kb. évi száz játékosból egy-két extra lígás játékost, azonban úgy gondolom, hogy az ár/érték arány elmarad az elvárható szinttől. Folytatva agondolatot és most már "hazai vizekre" evezve, nálunk Pestlőrincen működik egy asztalitenisz szakosztály (2017-es állapot), a volt Malév légitársaság asztalitenisz klubja, a MALÉV SC.,  ma önkormányzati tulajdonban van a neve meghagyása mellett és mondhatom, hogy a korábbi de az újabban folyamatban lévő beruházások révén, világszinvonalú létesítményként. NB III.-al bezárólag működik a szakosztály és folyik folyamatosan az utánpótlás nevelés. A nevelő edző nevét most szándékosan nem említem, de minden asztaliteniszező ismeri és sajnos különböző okok miatt egy kicsit a személye háttérbe szorúl, pedig képzelje el kedves olvasó, hogy ez az edző évi rendelkezésre álló 5-6 főböl, 8-9 éves gyerekekből, minden évben kinevelt egy-két Extra Lígás játékost. Azért ez érdekes, nemde? Akkor mennyi az ár/érték arányunk, de kit érdekel ez. A játék csarnokunkról csak felső szinten lehet említést tenni, mert olyan padló borítással rendelkezik, amely még nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, ha csak nem kell beborítani azzal az undorító, kötelezően előirt műanyag förmedvénnyel, lásd Postás, micsoda különbségek. 

• Nagyon fontos szerepe van a figyelemnek. Mint a sportmozgásoknál általában ebben az esetben is a szándékos figyelem játszik fő szerepet. A játék jellegéből fakadóan a cselekvésre való felkészülésre / észlelés, elhatározás / nagyon rövid idő jut. A játékhelyzetre megadandó válasz gyorsaságát tehát döntően befolyásolja az észlelés gyorsasága. Ezért szinte pihenés nélküli állandó feszült figyelmi állapot szükséges. A hosszantartó sport tevékenyég tehát nagy figyelem összpontosítást is jelent.

• Az idegrendszeri típust tekintve, a gyorsan tájékozódó, nyugodt, gátló-ingerlő folyamatokban kiegyenlített, a feltételes reflexeket jól szervező egyének alkalmasak az asztalitenisz sportra. Miután a sportág nagy idegi megterhelést jelent, a kiegyensúlyozott típus az előnyös.

• Kimondhatjuk, hogy az asztalitenisz nagyon összetett és nehéz sportág, már profi szinten, mivel ma már pokolian erős izomzat mellé egy laza ízületnek kell párosulni, hogy azokat a gyors kontra pörgetéseket képesek legyünk megcsinálni. Az izom feszültsége, kötöttsége különböző okok következménye. Ritka az ilyen típusú sportoló, mert azt szoktuk mondani, hogy a kövér alkatú pingpongosoknak általában „jó kezük van”, a laza ízületük miatt, azonban a mozgásuk csapnivaló. Így ez az előny egy bizonyos szintig érvényesül. Talán az ázsiaiak ebben is előbbre járnak, mert rendkívül robbanékonyak és lazák szinte azonnal „megölik” a labdát.

• Technikailag, az asztalitenisznek egyik legfontosabb eszköze az ütő és a rajta lévő borítás.  Az ütő nyelének nagy szerepe van az érzékelésben és a lendítőerőben. Követelmény vele szemben, hogy harmonikusan illeszkedjen a játékos tenyerébe. A borítás szerepe egyre inkább csökken, a tudás szint növekedésével, mert ha megnézzük a mai top kínai játékosokat, mindenki sima felületű borítással játszik, illetve pokoli sebességgel pörget mindkét oldalról. A védő típusú és eltérő borítású ütővel játszó játékosok (szemcse, anti, kopogós, stb), egy bizonyos szint felett már nem érnek el top eredményeket. Viszont kiváló edzőpartnerek, így az okosan „felépülő” klubok, mindig kinevelnek egy-két védő játékosokat is, különböző borításokat alkalmazva.

  A borítást ebben a sportágban ajánlatos gyakran cserélni, különösen a professzionális szinten.

  Az ütő fogásának meghatározó szerepe van a játékban, a játékstílus kialakításában. Létezik a hagyományos klasszikus (ortodox) európai ütőfogás, valamint a tollszárfogás. Az utóbbi stílusban különösen az ázsiai játékosok játszanak, bár egyre inkább ők is a hagyományosra térnek át.

  Nagyon érdekes e téma, mert nagyon sok európai játékos, még profi szinten is nem kedveli, ha egy tollszáras játékossal kell megmérkőznie és ez talán azért van így, mert a tollszáras játékosok nagyon nagy falssal tudnak adogatni, ugyanis az ütő fogása ideális a fals szerva adására. Talán fonák oldalról verhetők inkább a tollszáras játékosok, persze top profi szinten már ez sem igaz, mert ők még az ütő belső oldalával is tudnak pörgetni, elképesztő. Viszont nagyon sok profi versenyző, kimondottan keresi edzőpartnernek a tollszárfogású ütővel játszó játékosokat.

  Előnyös egyes játékosok számára a fej nehéz ütő, mert pörgetésnél valami pluszt jelent, azonban ezt a csukló hosszú távon „megérzi”.

• A pingpong labda. A pingpong labda celluloidból, vagy más, hasonló tulajdonságokkal rendelkező műanyagból készül, színe lehet fehér, sárga vagy narancssárga és matt.  Három csillaggal jelölt labdák viszont a legjobbak, ez a verseny célokra megfelelő minőséget jelölik. Az asztalitenisz labda belsejében levegő van, de a gyártás során használt sok kemikália és maga a celluloid miatt, ha eltörik egy labda, akkor olyan illata van, mintha valamilyen speciális gázzal lenne töltve. Szintén a celluloid miatt fokozottan tűzveszélyes a labda, éppen ezért tértek át a műanyag labdákra. A szabályok szerint, a labdának 2,7 grammosnak és 40 mm átmérőjűnek kell lennie. Az átmérő egészen a 2000-es olimpiai játékokig 38 mm volt. Az új méret bevezetésekor elsősorban a kínai játékosok panaszkodtak, mert úgy érezték az ő dominanciájukat akarják megtörni. A nagyobb labda ugyanis lassabb és kevésbé pörgethető, azaz kevésbé tudják kihasználni a kínaiak a gyorsaságukat és technikai fölényüket. Na ez a vélemény már a múlté és csak elmélet maradt, mert az ázsiaiak ugyan úgy az élen vannak a nagyobb labdával is. Egyébként a 40mm átmérőjű labda 120km/h-s(!) sebességgel is képes haladni és másodpercenként 150 fordulatot is megtehet az ütéstípustól függően.

• Az adogatásnak óriási jelentősége van az asztaliteniszben. Három alapszabálynak kell érvényesülni, hogy jól tudjunk adogatni. Ezek: a szabályos mozdulat, a biztonság és a helyezési pontosság.

  A hatékony adogatás miért is fontos? Ez minden labdamenet kezdete, ezért nagyon fontos, hogy lehetőség szerint már itt kézbe vegyük a labdamenet irányítását. Ez az az ütés is, amit teljes mértékben kontrollálni tudunk – minden későbbi ütésünk már függ attól, hogy az ellenféltől milyen labdát kaptunk.

  Kétféleképpen adogathatunk, egyrészt az ütő tenyeres, másrészt a fonák oldalával. Úgy tarják, hogy egy jól adogató játékos, már fél sikert ért el, azonban ehhez rengeteget kell gyakorolni, már fiatal korban. Sajnos megint csak azt kell mondanom, hogy ebben is az ázsiaiak, messze sokkal jobbak, különösen a nehezen felismerhető mozdulatuk révén. Vagyis nem tudja a fogadó játékos, hogy milyen irányú fals van a labdában, mert a mozdulat minden esetben, ránézésre azonos.

  Mi a legjobb adogatás?  Először is szögezzük le, hogy nincs „legjobb adogatás” minden helyzetre. Minden ellenfél más és más, különféle gyengeségekkel, ezért az asztalnál dől el, hogy kinek milyen adogatással indítok. A “kettőt pattanó” szerva” (értsd: az ellenfél térfelén) ez egyik legmegbízhatóbban jól működő szerva több ok miatt is. Egy bizonyos színvonalú játéktól felfelé, mondjuk egy jó közepes szinttől, érdemes laposan és röviden szerválni, ha azt akarjuk, hogy lehetőleg ne az ellenfél támadjon le minket. A kettőt pattanó szervát nehéz keményen megtámadni, mert rövid. Még ha az ellenfél jó is az asztal feletti indulásban, akkor is gondot okozhat neki, ha variáljuk a nyesést azzal, hogy vagy alá, vagy oldalt nyessük, vagy megugratjuk a labdát, természetesen ennek erősségével is variálhatunk, az ütő mindkét oldalával.  

  Az adogatás alapelve, hogy annál jobb az adogatásunk, ha minél jobban meg tudjuk téveszteni az ellenfelünket, mert ha ezt jól hajtjuk végre, ezzel máris előnybe kerülünk. Már az adogatásunk kezdetén az egyik ilyen fontos tényező, az ütő „elrejtése”. Az egyik megoldás amivel rövidíteni tudjuk az ellenfél rendelkezésére álló időt, az az ütő röppályájának elrejtése. A szabályok tiltják a labdakontaktus elrejtését, de azt nem, hogy az ütő, így annak röppályája is, a labdakontaktus pillanatáig rejtve maradjon az ellenfél elől. Hogy ez miért hatékony? Ennek egyszerű a logikája: ha látjuk milyen ívben közelít az ütő a labdához az már egy jel a szerva lehetséges végkimenetelére vonatkozóan. Ha például az ellenfél lapos íven, az asztallal párhuzamosan indítja el az ütőt akkor elég valószínű hogy valamiféle nyesett szervát fog adni. Ha ettől az információtól meg vagyunk fosztva akkor máris nehezebb dolgunk van a szerva analizálásában. A másik módszer amivel csökkenthetjük azt az időt amíg az ellenfél ‘ízlelgetheti’ a szervánkat az az ha az adogatásunk rövid mozdulatból áll csak. Ha az ütő mindössze néhány centit mozdul az egész szerva során akkor nehezebb lekövetni a röppályáját és a labdába kerülő falsot. A rövid mozdulatnál nincs ideje a szemünknek ráállni és kitalálni hogy is mozog az ellenfél ütője, nyesi, tolja, megugrasztja vagy csak egyenese üti.

  Azonban létezik az adogatás terén egy kis kiegészítés, nevezetesen, hogy érdemes e falsos adogatást adni, ha az ellenfelem ütő borítása mondjuk anti, szemcse vagy ki tudja még hány fajta borítás létezik. Azt leszögezhetjük, hogy az említett borítások, minden falsos adogatást semlegesítenek és a labda szinte üresen érkezik a térfelemre vissza. Ezért ilyen esetben a legcélszerűbb a hosszú egyenes üres szerva, amikor a labda szinte üresen jön vissza és arra egy gyors kemény pörgetés a legjobb megoldás.

  Lényeges, hogy a játékos több féle adogatás fajtával rendelkezzen és azokat játék közben változtatni képes legyen. Sajnos a hazai profi mezőny nem a szerváiról híres, sajnos ez meglátszik az eredményeken is. Azt azért végképp nem értem, hogy ezt miért nem ismerik fel azt az edzők, mármint az adogatás jelentőségét, mert a kínaiak ebben is a csúcson vannak. A youTube tele van adogatást bemutató kínai játékosokkal, többet kellene ezeket nézegetni. Bevallom magam is innen merítem adogatási tudásom és tényleg hasznosak az infók, mert kb. 5 féle adogatást tudok végrehajtani, az amatőr szintemen. Mutatok egy példát az oldalról, Ma Lin adogatását, hát nem semmi.

 

 

• Nem beszéltem egy fontos asztalitenisz elemről, ha nem a legfontosabbról, a pörgetéséről. Az asztalitenisz egy nagyon „kellemes” sportág egy bizonyos szintig, persze ezután is, csak a „választóvíz”, vagyis az a pont ami után már a játék keményebbé válik, na ez az a pont ebben a sportágban, a pörgetés, vagyis a játék azon része, ahol az asztalitenisz igazi szépsége mutatkozik. Egyébként a pörgetésről eltérő vélemények alakultak ki és meglepődne a kedves olvasó, ha megtudná, hogy nem mindenki szereti, ezt az elemet, mert nagy mértékben befolyásolja a játékot, de végül is mindenki igyekszik megtanulni minél tökéletesebben, mert nagyon hatékony elem és ezen elem nélkül top szinten „nem lehet labdába rúgni”. Igen nehéz és rengeteg gyakorlást igénylő elemről van szó. nem beszélve a testi, tehát a csukló és váll terheléséről. Ráadásúl jó fejnehéz ütővel tudunk baromi nagyot pörgetni, mert a fejnehéz ütő még egy kis pluszt tud bele vinni a pörgetésünkbe, ez pedig hosszú távon tönkre teszi a csuklónkat.  Néha felbukkan a mezőnyben egy egy kiemelkedően jó védő játékos is, de végül is a felső szinten aztán nem érnek el kiemelkedő eredményeket. Ehhez, vagyis hogy minél hatékonyabb legyen a pörgetés ma már a gyártók tömegével ontják a különböző borításokat. Az asztalitenisz világbajnokságok történetében a férfi asztalitenisz szakág úgy fordult át a hetvenes évekre, hogy japán és kínai győzelmek váltogatták egymást. A japánok csodafegyvere az újdonság, a szoft volt és ez lehetővé tette, hogy egy új elemet vigyenek a játékba, a pörgetést. Mégsem az ázsiaiak, hanem az európaiak voltak azok, akik a pörgetést tökéletesíteni tudták. Voltak szép idők amikor mi kis hazánk is uralkodó szerepet játszott a pörgetés terén. Sajnos ezek az évek már elmúltak és csak nézi az ember ezeket az ázsiai játékosokat, hogy mire képesek. Olyan mértékben fejlődött a pörgetés mint elem, hogy szinte akrobatikus elemekkel van tűzdelve. Az asztal mindkét oldalára kontra pörgetések sorozatát tudják produkálni az ázsiai játékosok, tenyeres és fonák ütésekkel váltakozva. Tehát mi a profi követelmény, ez pedig a világszínvonalú adogatás, vagy adogatások és a mindkét oldali kontra pörgetés iszonyatos erővel. Aki ezt a két alap követelményt nem tudja, az marad a szürke mezőnyben a nemzetközi szinten. Valahogy így kellene nekünk is „csinálni”, de sajnos fényévre vagyunk ettől (2017):

 

 

Hogyan játszunk védő játékos ellen, egy kis pörgetés elmélet?

A támadó, pörgető játékos számára, mindeg egy kérdés, hogy hogyan pörgesen egy nyesett labdára, ráadásúl közrejátszik még a védő játékos borítása is, tehát elég komplex feladat, de megoldható. Az általános elv az volt,  hogy egy nyesett labdát akkor a legjobb megpörgetni, amikor tetőponton van, vagy kicsivel később, mikor már lefelé száll? Hát, évekkel ezelőtt ez még igaz lehetett, de hála a modern fáknak és szoftoknak, a labdát ennél hamarabb érintve is megoldható a dolog, és átmegy a labda.

Azt, hogy ellensúlyozni vagy közömbösíteni tudjuk az ellenfél labdájában lévő nyesést egyszerűen az által, hogy a legmagasabb pontjára való felpattanása előtt találom el. Minél hamarabb ütsz bele, annál több nyesést iktatsz ki. Ennek az elvnek az alkalmazása által hibamentesebben tudod a labdát kiemelni, nagyobb sebességet tudsz generálni, lerövidíted az ellenfeled reakcióra maradó idejét; ami mind olyan dolog az asztaliteniszben, ami győzelemhez segíthet.

De vigyázat! Nem kell arra törekedni, hogy minél nagyobb nyesést hatástalanítsunk. Egy részét, mint pörgést használjuk a pörgetéskor, mert a labda egyébként túl hosszúra menne. Én azt javaslom, hogy akkor legyen a találat, amikor a labda felfelé szálltában épp eléri a háló tetejének magasságát. Annál hamarabb már túl nehéz jól időzíteni, és akkorát pörgetni, hogy asztalra menjen a labdánk. Természetesen a laza kéz alapfeltétele a tökéletes időzítésnek. A nehéz ebben a „korai találatos fajta” pörgetésben a helyes ütőszög megtalálása. Kicsivel jobban nyitva kell legyen az ütő, mint maga a mozdulat szöge, mert, amint említettem, a labda felfelé pattanását és a benne lévő nyesést fogjuk használni, így az elsődleges téma az erő létrehozása, ami a háló felett viszi át a labdát.

A legfontosabb az ilyen pörgetéseknél a jó időzítés, és azt csak edzésmunkával lehet magas szintre fejleszteni. Egy jó módja ennek elsajátításának, ha úgy kezdjük gyakorolni, mintha egy droppból akarnánk az egészet származtatni. Tartsuk meg a dropp időzítését, de a találatot alakítsuk vékonyabbá, és fokozatosan növelve a mozdulatod méretét, valamint a falsot, amit a labdába teszünk.

Természetesen ez egy opció, amit leírtam, nyilván a játékos stílusától, hogyan idegződött be nála a pörgetés, hogyan tanították, tehát sok tényező befolyásolja.

Tehát profi szinten szinte séma szerűen keményen megindítják a labdát, a legmagasabb szinten alternatíva nincs.

Azonban a védő játékosok eltérő borítással játszanak a két oldalon, hogy megzavarják az ellenfelük játékát. Különösen a szemcsés borítás fajtái nagyon kellemetlenek lehetnek egy támadó számára. Mert a szemcsés borítás esetén a védő játékos az ellenfél pörgetett labdáit, mint tudjuk, rendszerint iszonyú nyeséssel adja vissza, már ha olyan fajta a szemcse és a labda szinte fel sem pattan az asztalról. Ezért ilyenkor a pörgető játékos, természetesen a szinvonal fügvényében, ha csak visszatolja a labdát a szemcsés oldalra, ezzel azt éri el, hogy az ismét visszajövő labda, ahogy szoktuk mondani "üres", tehát lebegve jön vissza a pörgető játékoshoz, ezért akkor már könnyű dolga van a pörgető játéskosnak, mert ilyenkor csak "meg kell ölni" a labdát. Világszinvonalon, mint említettem ezt a megoldást nem alkalmazzák, mert azon a szinten nincs olyan falsos labda, amit meg ne tudnának pörgetni. A másik dolog, hogy a világszinvonalon védő játékos, a visszatett labdát rendszerint vissza pörgeti, mivel a profi szinten a védő játékosok szinte azonos szinten tudnak pörgetni is, mint védekezni.

Egy kis pörgetés kavalkád a profik világából, amikor már az asztalitenisz egy cirkuszi bravúr és ráadásúl látunk profi színtű védő stílusú játékosokat is. Aki szereti e csodálatos sportágat, annak nagy élmény e rövid videó bejátszás. Én magam nem tudok betelni vele, íme:

 

   

 

 

 

 

 

De mi a helyzet az amatőr szinten?

Néhány, a sportággal kapcsolatos észrevételek (2017-es állapot)

Az alábbi kis összeállításomat kimondottan az amatőr szinten játszó sportolókra vonatkoztatom, és ezt azért is jelentem ki még az összeállításom elején, mert egyrészt a pénzért versenyző profi játékosok körülményeit nem ismerem, másrészt számos alábbi kifogásaim rájuk nem érvényesek. Azért az is megér egy „misét”, hogy valójában mely osztálytól jelentjük ki, hogy valaki profi vagy amatőr, különösen Magyarországon. Bizonyára létezik egy szabálykönyv, de valójában időtálló? A jelenlegi profinak mondott Magyar mezőny nemzetközi szinten is profi?

Mivel az amatőr játékosok tábora viszonylag nagy, szerencsére, ezért érdemes egy kicsit elidőzni a házuk táján.

 

Mik is az észrevételek

A kötelező sportorvosi igazolások körüli zűrzavar, néhány „eltérés”

• Elöljáróban megjegyezném, hogy egyes, az asztalitenisz sportág élmezőnyéhez tartozó országoknál nem szükséges a versenyzéshez sportorvosi igazolás, még a profi szinten sem! Mert hogyan is van ez a sportorvosi igazolás nálunk, miért halt meg egy kedves sporttársam, és a nevét most szándékosan nem írom le, mindenki tudja e „szakmában”, hogy kire gondolok, a közeli múltban, akkor hogyan kaphatott sportorvosi igazolást, hiszen nem kell ahhoz orvosnak lenni, mindenki tudja, hogy egy ilyen betegség esetén még a lépcsőzés is megterhelő, no komment.

• Említhetnék egy másik érthetetlen jelenséget, nevezetesen hogy ha valaki például NB III mérkőzésen vesz részt akkor senki nem ellenőrzi, hogy rendelkezik e sportorvosi igazolással, ezek szerint ebben az osztályban érdektelen az egészségi állapotunk????

• Viszont ha valaki budapesti osztályokban versenyez, mondjuk II. osztályban és most nem lebecsülésként említem ezen osztályt, de azért mégis csak a legalacsonyabb versenyzési szint (bocsánat a kerületi szinteket kihagytam) és érdekes, hogy ezen amatőr szinten mennyire vigyáznak az egészségünkre. Ott aztán van ám szigor (65 év felett csak fél évig versenyezhetsz) és most ismétlem, elnézést kérek az ott versenyző sportolóktól, nem a színvonalat kritizálom.

• Ha még lejjebb megyek színvonalban, osztályban, mondjuk a kerületi bajnokságokban, ott egyenesen soha nem kellett sportorvosi igazolás, vagy talán ezek a versenyek nem a budapesti szövetséghez tartoznak, akkor hova????

• Felsőbb osztályból indultam a következtetésemben, mármint ami a játéktudás színvonalát illeti, de ha jól megfigyeljük a játékosok részéről az asztalitenisz iránti lelkesedést és aktivitást, vagyis ha a szervezetünk terhelését nézzük, akkor nem fordítva kellene működni a dolognak? Egy NB-s mérkőzésen nem jobban „odateszi” magát a versenyző, mint mondjuk egy kerületi mérkőzésen, akkor az EKG-nak hol van a nagyobb jelentősége? Minden osztályban fontos az EKG, aki versenyez, de egyébként úgy gondolom, hogy ez legyen mindenkinek a magánügye.

• Mindenki a saját felelőségére versenyez.

• A mai rendszerben, az egészségi ellenőrzéskor szemvizsgálatra is el kell mennie a páciensnek és talán ez a legmegdöbbentőbb, hiszen ez aztán tényleg nem magánügy. Ha nem látom tökéletesen a labdát, az az én bajom, de valójában kit is érdekel ez?

• A sportorvosi igazolással kapcsolatban a szövetség részéről temérdek adminisztráció, a versenyző részéről pedig hosszas utánjárás, az elkerülhetetlen visszaélésekről nem is beszélve.

  Összegezve, ideje lenne egy „okos embernek” e téren rendet csinálni.

A Magyar Asztalitenisz Szövetségek honlapjai

                     A mai informatikai világ rohamléptékben fejlődik, mindig felfedez az ember valami újdonságot, de nem is tudja elkerülni, hiszen csak ha csak egy egyszerű példát említek, nevezetesen amikor a metrón utazunk, az utasok 95 százaléka a netet böngészi mobilján. Baromi nagy az érdeklődés, ma már minden információt, segítséget a nettől várunk. Ezzel párhuzamosan fejlődnek a netes oldalak is, eltérő színvonalon. És most ezt a hosszú bevezetőmet miért is írtam? Azért, mert a kedvenc sportágam informatikai oldalainak helyzete, hát most megint finoman fogalmazok, nem az elvárásnak megfelelő szinten van. Mit értek ez alatt:

• A két szövetség, az országos és budapesti, weboldalai még köszönő viszonyban sincsenek egymással, mindegyik „alkotott” valamit, eltérő dizájn és tartalommal. Más a kezelése, más a keresés eredményének megjelenése, nem szépek a felületek és nem utolsó sorban nem tükrözik a mai korszerű weboldalak dizájnját.

  Ma már elképesztően professzionális weblapokat lehet megnyitni, és ehhez nem is kell olyan sokat kutatni. 

• Példaként említeném a Kispest sportklub weboldalát, melyet egy kerületi osztályban versenyző, lekes asztalitenisz játékos készít, juttatás nélkül, mert így is lehet ám "alkotni" még a mai elanyagiasodott világunkban és nézve az oldalt, mondhatjuk, hogy ahhoz képest, hogy egy ilyen közösségnek egy "alsó osztályokban működő" klubnak, ilyen honlapja van, hát csak gratulálni lehet. Elnézést kérek a klubtól, hogy az alsó osztály elnevezést használtam, csupán csak azért tettem, hogy még jobban tudjam hangsúlyozni a klub munkáját, az e téren kialakult óriási különbségek láttán.

• A szövetség honlapja tartalom tekintetében nem professzionális. Vegyünk egy példát. Nem is olyan régen fejeződött be a rangos „world tour” verseny és most nem is az eredménnyel foglalkoznék, hanem a szövetség weboldalának ezzel kapcsolatos tartalmi megjelenítésével. Csak néhány észrevétel:

  Nem ismerjük az összes induló névsorát, a csoport mérkőzések játékosait, nem volt követhető főtábla (2018-ban felraktak valami mérkőzéslista anyagot, ez a játékosnak és a nézőnek esetleg fontos ), nincs videó anyag, nincs egy olyan rész ahol oktatást bemutatunk (szerva, pörgetés, stb) és még sorolhatnám. Ciklikusan megjeneő unalmas felületek.

   

  Ezért most összehasonlításképpen nézzünk egy Európai szintű versenyt és annak weboldalát és ez legyen az Alicantei veterán világbajnokság. Reklámozzák a rendező várost. Bármikor megnézhetem a korosztályok helyezéseit, a főtáblát máig követhetem, csoport mérkőzéseket, a veterán oldalon nincsenek a Spanyolok agyon magyarázva, egyenlően vannak az országok sportolói mutatva a felületeken.

  Azért mert szakszövetség a Magyar Asztalitenisz Szövetség,  beilleszthetne több reklámot, ország/városok reklámjait. Valaki megnyitja a Szövetség oldalát, mondjuk Szingapúrban (és ráadásul nem is olyan rossz ott a színvonal) azt kérdezik, hogy ezek kicsodák, nem  látja a „world tour” eredményeket, csak magyarul olvasható a magyar játékosok eredményével,  nem tudják követni a versenyt, mert csak a magyar játékosok eredményét közli a honlap, de hol vannak többiek, valójában kik is indultak, hol az angol referencia, szerintem szükség lenne rá.

  Nem sorolom tovább, mert lenne még, de hiszen legyen ez azoknak a gondja, akik ezt jövedelemért csinálják.

  
   

Játékvezetők küldése

• E téma még komplexebb, hogy magyarul fogalmazzak, ezen a téren még nagyobb a zűrzavar.

  Előre is elnézést kérek a játékvezetőktől akik hetente akár több alaklommal is részesei e szép sportágnak, de mondjuk ki őszintén, sokak számára ez egy megélhetési lehetőség, amit én egy tisztességes jövedelem forrásnak tekintek számukra.

• De nem kellene e ezt a kérdést ésszerűen szabályozni? És most nézzünk egy konkrét példát.

  Sportkörünk szakosztályánál, az otthoni mérkőzéseket rendszerint pénteki napon rendezzük, vagyis egy időpontban, 3x2 asztalon, 3 osztályban, sorrendben az NB III-ast, Budapest 1A –t és a kerületi osztályt. A Budapest 1A mérkőzéshez, a szövetség mindig küld játékvezetőt, akik rendszerint a túl lelkesedésükben jelesre vizsgáznak, hát hiszen ez a dolguk, ezzel nincs is semmi probléma.

  Van ilyenkor ám ütő vizsgálat is és nem lehet ebben az osztályban olyan ütővel játszani, ahol az egyik oldalon még fél milliméternyire látszik az ütőfa. Ez kérem egy elit osztály, itt szigorúak a szabályok, tessék kicserélni az ütőt.

  Ezen drákói szigor közben a másik két asztalon, két osztállyal magasabb szinten csendben, sportszerűen zajlik a mérkőzés, játékvezető nélkül. Talán kíváncsi is itt valaki az ellenfél ütőjére, én még ilyent nem láttam, érdekli is valakit ebben az osztályban az ellenfél játékosainak sport orvosi igazolása, senkit. A kerületi mérkőzésről, már ami a játékvezetést illeti, ne is beszéljünk.

 

Asztalitenisz események médiája

Úgy gondolom, hogy az nem véletlen, hogy a média is akkor „ugrik” egy eseményre, ha nemzetközi szintű eredményekkel rukkol ki a sportág. El tudja valaki képzelni, hogy Hosszú Katinka Világbajnoki úszását éjjel 0 órakor közvetítenék, betétszerűen, felvételről, mondjuk az M4 csatorna, nem gondolom. Akkor kit érdekel a közvetítés, mondjuk engem igen, mert nagyon szeretek pingpongozni és ezzel vagyunk így egy páran, de úgy gondolom, hogy nem sokan. Ilyen média háttérrel még esély sincs a sportág népszerűsítésére.

Nem akarom „fényesíteni” magamat, de mivel résztvevője voltam 2017-ben a veterán Európa bajnokságnak, készítettem egy videót az eseményről, amit megküldtem az országos és a budapesti szövetségnek. A budapesti szövetség megköszönte a munkámat, az országos „bedobta a kukába”. Csak megjegyzem, hogy számos európai szövetség és rengeteg magánszemély kifejezte köszönetét és elismerését a videó anyaggal kapcsolatban. De hát mit is akar mondani ezzel az anyaggal, ez a veterán pasi, ez nem illeszkedik a magasabb elvekhez, gondolom én. Arról nem is beszélve, hogy ezen anyagban látható, hogy néhány sporttársunk szép sikereket ért el a bajnokságban és azon kívül, hogy kaptak egy személyes elismerést, úgy igazából a szövetségekben senkit nem érdekelnek ezek az eredmények. Talán az a probléma, hogy kit érdekelnek ezek az öregek, jó, de akkor hol van fiatalság reklám oldala, mert azt sem ismeri senki, jó, hát tőmondatokban. Már régóta nézem a „Gasztróangyal” sorozatot, ahol is, minden héten új helyszint keres fel Borbás Marcsi az országban, az étkezési kultúránk népszerűsítésére. Kiválóan megszerkesztett élvezetes műsor, de most, hogy jön ez a téma ide. Nagyon egyszerű, mert vidéken számos kiváló munkát végző asztalitenisz szakosztályok működnek és hoznak fel tehetségeket, de csak általánosan ismerjük, a MOATSZ eredmény listájából, de semmi több. Ha lenne lehetőség őket megtekinteni, de nem éjjel 0 órakor, biztosan sok szülő lelkesedést merítene arra, hogy levigye e szakosztályokba a gyerekét pingpongozni. Nem áll szándékomban a labdarúgást kritizálni, mert nem értek hozzá, de a létező különböző Sport 1 és Sport ki tudja hány csatornák pirkadattól éjfélig csak a labdarúgással foglakoznak és már a fürdőszobám csapjából is ezek a csatornák unalmas műsora folyik. Hol áll a világban  labdarúgásunk, amennyire én tudom, az asztalitenisz sportágunknak előkelőbb a helyezése a világ élmezőnyében, jó persze nagyobb a „tömeg”a labdarúgásban , pedig ha az ár/érték arányt nézzük, ahogy a vásárló mondja, nem venném meg. Örök rejtély számomra, hogy miért éppen a labdarúgás olyan népszerű a médiánkban, hiszen számtalan más sportág sportolói világklasszisok. Van külön Fradi műsor, például Statisztikában, vagy a BVSC-ben folyó munkát miért nem látjuk, csak így kiragadva egy két szakosztályt?  Nem akarok megbántani az asztalitenisz oldalon senkit, mármint vezetőt, de azért „ilyen hatalmas eredmények” mellett, nagyon sok honfitársunk szépen megél ebből a sportágból.