MENU

Szt. Gellért és Szt. Lukács gyógyfürdők

 

Gyönyörű városunk, Budapest rendkívül gazdag és változatos gyógyfürdős  építészeti emlékekben, és ennek többek között egyik példája a Gellért és Lukács Gyógyfürdők. 2011.03.22.-én a „Víz Világnapja” napján, a nagyközönségnek lehetősége  volt pár budapesti nevezetes gyógyfürdőt megtekinteni, így mi is megragadva a lehetőséget a már említett két nevezetesség megtekintését választottuk, oly módon, hogy a látogatók elől elzárt részek bebarangolására is lehetőségünk volt, idegenvezető kíséretében.

Jól választottunk, és az idővel nagyon takarékoskodni kellett, mert ritkán látható, különleges  élményekben volt részünk, a sok látnivaló miatt. A beszámolómat a St. Gellért gyógyfürdő bemutatásával kezdeném, és a végén a kedves olvasó figyelmébe ajánlanám a látnivalók helyszinén az általam készített videót is.

 

 

Szt. Gellért gyógyfürdő

 

3D panorama

 

Bár korábban is megfordultam a Szt. Gellért gyógyfürdőben - legutóbb tavaly fürdés  céljából - eddig nem tűnt fel, hogy a fürdő szecessziós előtere milyen hihetetlen részlet gazdag. Nem jellemző rám a felületes szemlélődés, de mégis, amikor az ember csak jegyváltási és bejutási céllal tartózkodik az előtérben, s minél hamarabb a medencékhez szeretne jutni, akkor nem feltétlenül időzik el az aprólékosan kimunkált részletek vizsgálatával. Nem mondom, hogy nem emlékeztem arra, hogy megkapó látványt nyújt, de még soha nem jártam be a teljes előteret, nem időztem el a fal és a mennyezet díszítését csodálva.  Most viszont a „Víz Világnapja” keretében  volt időm bejárni az előtér minden egyes szegletét.

 

Mielőtt foglalkoznék a fürdő történetével, hagy tegyek egy szomorú megjegyzést, a fürdő belépő árával, és néhány dologgal kapcsolatban. Szóval Zsolnay ide Zsolnay oda, azért csak magunknak építettük, mármint a magyar emberek gyógyulása érdekében, azonban a belépő jegy ára nem ezt a célt  szolgálja, mert a borsós belépő díj a külföldiek pénztárcájához van igazítva. Nem beszélve arról, hogy a belső részen is lenne mit még karbantartani. A Fürdő öltözőkhöz és medencékhez vezető része az épület külső megjelenéséhez abszolúte nem illő stílusú és elkeserítő állapotban van. A belső gyógyfürdő medence mentén vezető föld alatti folyosón a fürdőről egytől-egyig régi, kifakult képeket világítanak meg a falra szerelt képkeretek, ami csak fokozza az amúgy is sötét, öreg folyosón ránk telepedő nyomasztó érzést. Látszik, hogy mennyire a külföldiekre vannak ráállva. Magyar prospektus nincs, így az angolból próbáltam meg tájékozódni. A leírásban szépen be vannak számozva a medencék. De mielőtt nagyon megörülnénk, csak mondom, hogy ez valójában már sehol másutt nincs feltűntetve, így mikor keresem a 4-es medencét, már nem fogom megtalálni. Akár egy szabadulós labirintus játékot is lehetne játszani itt. Igazi útvesztők, és mot már 2015-t irunk.

 

A fürdő rövid története:

A fürdő első nyomai 1433 ból ismertek. A későbbiekben a törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. Neve az idők folyamán sokat változott, „Purgatóriumnak, Szüzek fürdőjének, „Sáros fürdőnek (a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt) nevezték. 1894 ben, az akkori Ferencz József híd építésekor a régi fürdőépületet, mely az új híd tengelyébe esett, az állam kisajátította és lebontatta. 1912 és 1918 között újraépítették Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló néven, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült.

A Gellért fürdő forrása (Ősforrás), földrajzilag a Szabadság híd budai hídfőjének, a hídról leérve a bal oldalon, közvetlenül a híd lábánál van.

 

Gellért fürdő "rejtett" titkai, amit a fürdő látogató nem láthat:

Szűk lépcsőn, egyre növekvő hőmérsékleti viszonyok között vezetett az út a Gellért Fürdő alatt található alagútrendszerhez, amely egészen a Rác-fürdőig vezet.
Ez már az a terület, ahova az átlagos turista ritkán jut el, így a vendégek egy olyan belső területet ismerhettek meg, amelynek nagyságát mutatja, hogy számos részére még a létesítmény tapasztalt műszaki emberei sem jutottak el. 

Az orrunkig sem látunk, a forró pára olyan  erővel csap az arcunkba, mintha gőzfürdőben lennénk. Tulajdonképpen ott is vagyunk. Teszünk még néhány lépést lefelé, egészen a Gellért tér és – a dübörgésből ítélve – a villamossínek alá, kb. 20 m-rel a felszín alatt. Az első állomás az Ősforrás, és az ott található Gránit oszlop volt, amelynek legfőbb érdekessége, hogy tulajdonképpen a Gellért teret ez tartja. Korábban ez a termálvíz forrás szolgáltatta a fürdő vízellátását, de mivel a mélyen fekvése miatt a Duna vizével keveredett. A forrás az 1800-as évek végéig üzemelt, és ma már egy pangó, algás, mocsaras víz lett belőle, átlagos mélysége 2-3 méter. ezért nem hasznosítható, Az Ősforrást történelmi jelentőségét megőrizve alakították ki látogatás céljára, így készült el hozzá maga az oszlop, amely felett nap mint nap közlekedik a budai lakosság.

 

Ősforrás

 


A ma üzemelő, tényleges vízforrás kis távolságra innen helyezkedik el. Itt kiöblösödik a tér, visszhangossá válik a beszéd. A fürdő egykori forrásánál vagyunk, 15 méterrel a föld alatt. A sűrű gőzben inkább csak halljuk, mint látjuk a minket körülvevő, csobogó vizet.
Száz éve még kisebb tavacska bugyogott ott, ahol állunk, de akkor ez a tó még nem volt a föld alatt, a Gellért teret ugyanis a rakpartok építésekor töltötték fel. Őseink még a forrás finom iszapjában áztatták és lábukat, amit kellemesen csiklandozhatott a nyolc-tíz lyukon felbugyogó 43 Celsius-fokos gyógyvíz. Ma már nem szabad fürdeni ebben a vízben, az ugyanis a Duna magas vízállásakor keveredik a folyó vizével.
A Duna vizétől független, tiszta forrásokat kellett tehát találni. A hetvenes években kezdték fúrni az 1200 méter hosszú alagutat, amely - a Rudas érintésével - a Gellért és a Rác fürdőt köti össze a Gellért-hegy alatt, és amelyben most vízben tocsogó, bizonytalan lépteinkkel elindulunk. A járat létrejöttének - az új források felkutatása mellett - több oka is volt. Itt húzódik a távfűtés Kelenföldi erőműből érkező gerincvezetéke, amely a meleget szállítja ma is a Várba.
A város vezetői ebben az alagútban szándékoztak kialakítani Budapest egyik atom biztos bunkerét. A 3000 ember befogadására alkalmas létesítményt végül nem rendezték be katasztrófavédelmi célokra. Az alagút - melynek építésében rabok is részt vettek - 1976-ban készült el.
A alagút jobb és bal oldalán összesen 4 üzemelő és 14 megfigyelő kutakat találunk, amelyek közül a GTI. és a GTIII. sz. kút a Gellért fürdő termálvíz ellátását szolgálják, amelyek nem annyira látványosak, mint a Gellért tér alatti forrás, de vizük nem keveredik a Dunáéval, a hatalmas búvárszivattyúk pedig óránként 50-60 köbméter vizet pumpálnak a fürdőbe.

 

GT3 kút

 


A Rudas és a Rác fürdőt szintén ezek a kutak táplálják. Jobbra tíz-tizenöt méter hosszú szellőzőnyílások vezetnek kifelé a rakpartra. Nagy részüket - a melegedni bejáró és a forrásokat gyakran betenyésző  kóbormacskák és a hajléktalanok miatt - befalazták, az egyiken azonban, egy rozsdás propeller lapátjai között kikukkantunk a Dunára.
Hamarosan megérkezünk a Szent Iván-barlanghoz és a híres Karfiolteremhez, amelyet a hatvanas években fedeztek fel. Ekkoriban a mai sziklakápolnában működött a Vituki (Vízgazdálkodási Kutató Intézet) forrás megfigyelő központja.
A kutatóintézet szakemberei a próbafúrások során bukkantak - Kesler Hubert hidrobiológus vezetésével - az említett barlangra, amelynek névadója, Iván, középkori remeteként élt az üregben, és nagy gyógyító hírében állt. Feltételezések szerint már õ is a források vizével kezelte betegeit.
Rozsdás vaslétrákon, alulról közelítjük meg a szent ember egykori otthonát, és megcsodáljuk a karfiol alakú cseppköveiről elnevezett termet. Most, októberben is nagyon meleg van itt. Nem csoda, hogy több terv is született az alagút egyéb hasznosítására. Az egyik kiviteli terv szerint a már említett szellőzőnyílások segítségével "kinyitották" volna a hegyet a rakpartra, az alagutat délszaki növényekkel népesítették volna be (a melegről és páratartalomról a termálvíz gondoskodott volna), a Citadellához pedig innen vezették volna liftet. A terv nem valósult meg, pedig a felvonó alagútrendszereket köthetett volna össze. 
Külön érdekesség emellett, hogy az alagút megépítésének ötlete az előző századfordulóra tehető, amikor is a Közmunkatanács tervei szerint itt a Gellért-hegy alatt haladt volna a rakparti villamos. A járatban ugyan most is vezet egy sínpár, de ez legfeljebb a kitermelés során használt csillék szállítására alkalmas.

Végül bemutatásra kerültek a fürdő műszaki berendezései, azok a  szivattyúk és gépek melyek a gőzfürdőt látják el hőenergiával, de pl. a nagy felületű üvegtetők hó és fagymentesítése is gőzzel történik. Mivel az épület műemlék, így kisebb fejtörést okozott az elhelyezhetőség és pl. a kémény kivezetése, amit a tervező és a kéményesek bravúrosan megoldottak. A kazánházul szolgáló helyiség ideálistól eltérő alakja sem akadályozta meg a gépek praktikus, jól használható elhelyezését.

 

A fürdőt ellátó szivattyúk

 

A Fürdő által választott gépészeti és technológiai berendezések, valamint az üzemeltetés magas színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a megnyitása óta csak egyetlen alkalommal zárt be, akkor is egy hatalmas csőtörés miatt.

 

A fürdő épülete:

A fürdő épületéről alkotott hiányos ismereteim kiegészítése képpen "A szabad enciklopédia"-hoz fordultam segítségül, és elolvasva e szinvonalas beszámolót, mondhatjuk mi magyarok, hogy ez az épület egy valóságos művészeti csoda. Nincs a világon még egy ilyen fürdő, ahol ennyi világhírű alkotók által készített művészeti alkotás található.

"A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedüs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján épült meg. Az épületegyüttes késő szecessziós alkotás, kupolái barokkos vonalvezetésűek. A fürdő főbejárata a Kelenhegyi út felől közelíthető meg, az íves kapu két oldalán Róna József szoborcsoportja látható, mely a gyógyulást jelképezi.

 

A fürdő bejárata és homlokzata

 

A színes mozaikokkal burkolt előcsarnokból a karzatos, 74 méter hosszú és 11 méter széles, színes üvegtetővel fedett központi csarnokba juthatunk.

A fürdő előcsarnoka

 

A csarnok tíz díszablaka Hende Vince festőművész kartonjai alapján Róth Miksa (1865-1944, munkái díszítik többek között az Országház, a Gresham-palota(ma szálloda), a volt Osztrák-Magyar Bank, ma Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia épületét, a szegedi Fogadalmi Templom több ablakát, Számos alkotása található külföldön. Így például a hágai királynői palotában, Oslóban a Fageborg templom-ban, Mexikovárosban a Teatro Nacionalban) üvegfestőműhelyében készült el. Az üvegablakokon Arany János Buda halála című művének jeleneteit láthatjuk.

 

Díszablakok

 

Az előtér gyönyörű díszablakai és mennyezete

 

A csarnok végében Huszár Adolf Vénusz-szobra kapott helyet.

 

 

A fogadócsarnok három, évszakokat jelképző szobra 1961-ben készült (Ősz, Stöckert Károly, Nyár Szabados Béla, Tavasz Daboczi Mihály alkotása)."

"Merőlegesen a fogadócsarnokra helyezkedik el a fürdő uszodája, melynek tetőszerkezet mozgatható. Az úszómedence fölött karzat található, többek között innen közelíthető meg a büfé és a szabadtéri medencék. Az úszómedence két oldalán folyosó húzódik, ahonnan kis hajóablakokon keresztül alulról látható a medence vize. Az úszómedence egyik oldalról lépcsőn, a medence mélyebb részén vízbe nyúló létrán közelíthető meg. A lépcsős oldalon található a "Kacsás lány" nevű szobor, melyet Ligeti Miklós 1894-ben, tehát a fürdő építése előtt alkotott. A szobor egy Zsolnay porcelánból készült díszkút tetején található. Az úszómedence két oldalán oszlopsor található, melyen a vízhez kapcsolódó minták (hal, mitológia vízilény) találhatók."

 

Fürdő gyönyörű uszodája

 

A forrásvíz összetétele:

Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős.

A vizének gyógyhatása állítólag: ízületi, gerinc, érszűkület és keringési zavarok betegségeire van jó hatással.

 

Végül íme a gyógyfürdőről általam készített rövid videó összeállítás:

 

 

 


 

 

Szt. Lukács gyógyfűrdő

 

 

Elég hosszúra nyúlt a Gellért fürdőben tett látogatásunk, és miután időzavarba kerültünk, igyekeztünk a lehető leggyorsabban, a Szt. Lukács fürdőt is felkeresni, hogy elérjük a még utolsó csoportos látogatókat, így ezzel egy nap sikerült Budapest két patinás gyógyfürdőjét nem a megszokott módon megtekinteni.

“Az az épület a Szent Lukács fürdő? Nem is tudtam, pedig mindig ránéztem, amikor elmentem előtte” Többször hallottam már ezt olyanoktól, akik gyakran járnak autóval a Margit híd budai hídfője közelében. De azok sincsenek könnyebb helyzetben, akik ugyan ennyiszer sétáltatnak kutyát a Germanus Gyula parkban. A hatalmas platánok melletti monumentális, lerobbant épület nagyon izgalmas látvány, de nem gondolnánk, hogy mögötte egy felújított fürdőkomplexum található. Csak egy szerény bejárat mutatja az utat. 2013-t követően meglátogattuk a gyógyfürdőt, most már felújított állapotában, mint fürdővendég is, és mondhatjuk, hogy méltóan szép lett a világhírű vizének méltóan.

 

A fürdő története

A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik a kolostoraik mellé fürdőt, kórházat is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Ezek kiépítése Szokullu Musztafa pasa, budai beglerbég nevéhez köthető.

 

A török idők

 

Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, és felépült a gyógyszálló,  iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője.

 

Iszapfürdő, 1900-as évekből

 

Képek a századforduló utáni időkből

 

A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógy kúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán, melyeknek nagy része a második világháború során megsemmisült. A megmaradt táblákat a felújítás során az épület falába építették. Úgy tartják, hogy itt található Budapest egyik leghatásosabb gyógyvize.

 

Hálatáblák, és a neves személyek emléktáblái

 

A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten 1979-ben a Lukács Fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg (nappali kórház). 1999-ben került sor az uszodai szabadtéri medencék korszerűsítésére. Ennek során az addig alig használt ún. iszaptó helyére élménymedence került, melyben megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár, whirlpool, buzgárok, pezsgőágy és még sok más, eddig kevésbé ismert szolgáltatás. A fürdő másik udvarában levő két különböző hőmérsékletű úszómedence is szűrőforgató-berendezéssel épült újjá.

 

Ivócsarnok

 

A 2012-ben, európai uniós támogatással megvalósult beruházás a fürdő szinte minden területét érintette, megújult például a vendégek fogadására szolgáló iszapcsarnok, az uszoda csempés kabinsora, a gyógy udvari háromszintes öltözőépület, a napozóterasz és a fürdő udvara is. A vendégek szempontjából ennél sokkal fontosabb változás, hogy a Lukács Fürdő így számos olyan szolgáltatást is kínál, melyek fővárosunkban eddig csak korlátozottan vagy egyáltalán nem voltak elérhetőek. Ilyen többek között a Himalája só téglából épült só kamra, a hamam török masszázs, illetve a prémium szolgáltatásként igénybe vehető privát fürdőzés. Az uszodatér végén lévő régi raktár- és személyzeti öltöző részből egy gyönyörű, exkluzív szauna világot alakítottak ki.

Az épületegyüttes része az ún. magyar „Karlsbad”-nak, ami a Duna jobb partján fekvő gyógyforrásokból, fürdőkből, gyógyszállókból és kórházakból áll. Maga a Lukács Gyógyfürdő épülete összeépült, pontosabban valaha egységet alkotott az ún. Nagyszállóval és Thermál Szállóval, mely ma az ORFI kórházépülete. A Szent Lukács Gyógyfürdő kiemelt jelentőségű mind régészeti, műemléki, mind fővárosi-városképi és természetvédelmi szempontból, egyben a Világörökség része.

A „Lukács” emellett fogalom, népes törzsközönsége volt és van, melybe mindig beletartoznak a kulturális-művészeti élet jelesei – mondhatni bizonyos értelemben része a magyar irodalomnak.

A Lukács sajátossága, hogy nem csak gyógyulni vágyók keresik fel, hanem a társasági élet központjának is számít. Számos közéleti személyiség is rendszeresen itt töltötte a szabadidejét, köztük Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Örkény István, a filmrendezők közül Bacsó Péter, Makk Károly és sok színésznek is a Lukács volt a kedvenc helye, közéjük tartozott Kállai Ferenc.

 

A gyógyvíz összetétele, és gyógyhatásai:

A Lukács fürdő gyógyvize a 6 km hosszú és 30 m vízmélységű, kevert vizű Molnár János barlangból származik. A barlang létezésről először 1858-ban számol be az Orvosi Hetilap, első kutatója Molnár János orvos és vegyész. A Szent Lukács fürdőt tápláló tavas-barlangot Papp Ferenc barlangkutató méri fel 1937-ben, majd a hatvanas évektől könnyűbúvárok folytatják a feltárást.

A jelentős fluoridion tartalmú szulfátos-kloridos gyógyvíz ízületi degeneratív (kopásos) betegségek, ízületi gyulladás, gerinc deformáció, porckorongsérv, idegzsába és a csontrendszer mészhiányos állapotának kezelése esetén ajánlott. Ivókúraként gyomor- és bélrendszeri panaszok esetén javasolt (Forrás: Termál online)

Molnár János-barlang:

A Molnár János-barlang egy barlang a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében. A József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere.  A barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó forrásainak vizét vezeti el. Vizét a mélyből feltörő meleg és a Budai-hegységből érkező hideg karsztvíz adja. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik. Mélyebben fekete, mangános bevonat borítja. Az öt nagy rózsadombi barlang közül ez az egyetlen napjainkban is aktív hévizes barlang. A barlangban 20-23 °C-os termálviz fakad, melyet a Szt Lukács gyógyfűrdő hasznosít.​ Első kutatója Molnár János volt. A hegy oldalában nyíló üreget felmérte és nagy vízalatti barlangrendszer létezését feltételezte a leírásában.​ Nevét arról a Molnár Jánosról kapta, aki száraz járatait már 1856-ban bejárta és elemezte a víz kémiai összetételét​. 

Mi 2011 Márciusában tettünk látogatást a barlangban, és még az év Szeptemberében egy taragikus haláleset miatt, végleg bezárták, még a kutatóbúvárok számára is.

 

Rendhagyó látogatás a Szt Lukács gyógyfűrdőben, és a Molnár János barlangban:

Mint a beszámolóm elején említettem, hogy 2011-ben a Gellért fürdő rejtelmeinek a megismerése után, még aznap lehetőségünk volt, egy rendhagyó „üzemlátogatást” tenni a Szt. Lukács gyógyfürdőben is, és nap fénypontjaként a közönség elöl elzárt Molnár János barlang megtekintésére is lehetőségünk volt, melynek eredménye, a mellékelt videóanyag: 

 

 

 

 

 

Pistike

Az iskolában orosz órára beül az utolsó padba a tanfelügyelő és az igazgató, éppen a Pistike mögé.
A bomba csinos fiatal tanárnő felír egy orosz mondatot a táblára és megkérdezi az diákokat, hogy ki tudja lefordítani.
Hosszú hallgatás után végül a Pistike jelentkezik.
- Na mondjad Pistike!
- Bitang jó feneke van a tanárnőnek.
- Haszontalan szemtelen kölyök, hozd ki az ellenőrző füzetedet!
Pistike kotorászik a táskájában, közben hátraszól a két óralátogatónak:
- Ha nem tudnak oroszul, akkor miért súgnak?!
x