MENU

Hozzávalók

Szilvalekvár

 

Már az egyiptomi  fáraók  sírjaiban találtak aszaltszilva  maradványokat, Svájcban  a  bronzkorból  való szilvamagokra akadtak – tehát igen régóta boldogít minket ez a gyümölcs.

A  lekvár szó állítólag a latin "electuarium" szóból származik, ami egyfajta mézes szirupot jelentett. Ebbe keverték a rossz ízű  gyógyszereket , hogy egyáltalán sikerüljön bevenni őket. A mai magyar lekvár persze egészen más.

A szilvalekvárnak akkora kultusza van, hogy a szellemi kulturális örökség részévé vált. Nem csak maga a lekvár, hanem az egész folyamat szellemi és kulturális örökségünk részévé vált: maga a penyigei nemtudom szilva, a főzőkatlan építése vagy a lekvárfőzés tudománya is megőrzendő érték.

A cukor nélkül, hosszú órákig főzött szilvalekvár, mint a gyümölcs tartósításának ősi módja nem csak Magyarországon ismert. Ami a szatmár-beregi t hungarikummá teszi az egyfelől éppen a szilva. Olyannyira nem „ elit”, hogy még neve sem igazán van ( na, jó, penyegeinek is nevezik), a környékbeliek egyszerűen csak "nemtudom szilvának" keresztelték el.

Ez a ez a világossárga hús , nagyon édes nemtudom emberemlékezet óta vadon terem a vidéken.

Szeptember elején érik,  és a világon semmilyen gondozást  nem igényel. A gazdák sem növényvédelmet, sem műtrágyázást nem alkalmaznak. Ráadásul magától terem saját magjáról, tősarjról szaporodik – igazi Isten ajándéka.
Úgy jó, és úgy bió, ahogy van.

 

 

A neve a mese szerint onnan ered, hogy egyszer egy idegen Penyigén járva megkérdezte, milyen fajta az a szilva, amelyből ilyen sok terem errefelé. Bárkit is kérdezett, mindenki azt mondta: nem tudom. Így lett a penyigei szilva másik neve nemtudom szilva, mely 2012-ben  Nemtudom P3 szilva néven bekerült az államilag elismert fajták közé.

A penyigeieknek olyan fontos a lekvár főzés hagyománya, hogy náluk található az ország egyetlen szilva- és lekvármúzeuma is, a Lekvárium.

 

A szilva (lekvár) jótékony hatása

 

  • A zamatos, húsos, lédús szilva kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírokat, ám vitaminokban, ásványokban és más összetevőkben gazdag, amik hozzájárulnak az ideális egészség fenntartásához.
  • A szilvát hashajtóként használják, mert köztudott, hogy a benne lévő olyan összetevők, mint a rost, a szorbit és a szatén elősegítik az anyagcserét az emésztőrendszerben.
  • A szilva kiváló C-vitaminforrás, amely hatékony antioxidáns. A C-vitamin segíti a szervezetet a rák, a gyulladások és a szabadgyökök elleni harcban.
  • A szilva, kiváltképp a mirabella fajtái, értékes forrása az A vitaminnak és a béta-karotinnak. Az A vitaminnak jótékony hatása van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészséges megőrzésére. A tanulmányok következtetései szerint, ez a vitamin véd a tüdőrák és a rák szövődményei ellen.
  • A gyümölcs jelentős mennyiségben tartalmaz olyan polyphenolic antioxidánsokat is, mint a lutein, és a zeaxanthinul cryptoxanthinul. Ezek az összetevők segítenek a szabadgyökök és a reaktív oxigén elleni harcban, ami fontos szerepet játszik az öregedés folyamatában és más betegségekben. A zeaxanthina, a retina sárga foltjában levő karotinoid elnyelő szelektív anyag, melynek feltehetőleg fényszűrő szerepe van.
  • szilva gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a kálium, vas és fluorid. A vasnak vörösvérsejtképző hatása van. A kálium a sejtek és a testnedvek fontos összetevője, ami szabályozza a szívverést és a vérnyomást.
  • Gazdag olyan B vitamin komplexekben, mint a niacin, a B6-vitamin és a pantoténsav, ezek együtt elősegítik a szervezetben a proteinek és a zsírok anyagcseréjét. K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzenheimer-kórban szenvedő betegek gyógyításához

 

A szilvalekvár készítése

 

Régen a gazdák szeptember elején lekaszálták a fák alatti füvet, hogy a hulló szilvát könnyen fel tudják szedni. A fa alá ugyanezért ponyvákat terítettek. Hosszú rudakkal verték az ágakat, ezt gyengéd rázás követte.

Az összegyűjtött szilvát nagy vesszőkosarakba öntötték, majd a gyümölcs deszkából készített, lejtős csúszdára került, ez volt a válogatószalag őse. A kiválogatott gyümölcsöt nagy kádakban megmosták, aztán cserépszűrőbe rakták, ahonnan a víz lecsurgott. Nem magozzák a szilvát, mert olyan apró s magjához ragaszkodó, hogy nem is lehet. De ez az apróka mag finom ízt is ad a lekvárnak.

Ekkor a rézből készült lekvárfőző üstöt a szabadban elkészített katlanra tették főzni. Ez a bizonyos katlan vályogfalú volt, kívül-belül tapasztva, az egyik oldalon ajtóhelyet hagytak a tüzelésre. Ha jól sikerült, akkor le sem bontották, évről-évre felhasználták, ha kellett javítgatták.

A katlant mindig az üst méretének megfelelő nagyságúra tervezték. A szilvalekvár hagyományosan vörösréz üstben készül még ma is, az előkészítése külső felületének sárral való betapasztását jelenti. A kellőképpen kitapasztott üstöt behelyezték a katlanba, vízszintbe állítják, a peremnél betapasztották, végül tisztára törölték, s indulhatott a főzés.

A tüzelés nagy figyelmet igényetl, mert a lekvár nagy tűznél könnyen odakozmált, gyenge tűznél pedig nem főtt  eléggé. A tüzeléskor megkezdődött a lekvár szakadatlan kavarása is, hiszen lassú tűzön, folyamatosan keverve készült. Azért így, hogy oda ne égjen. Az idős és tapasztalt lekvárfőző asszonyok a keverő "lepkékkel” ide-oda mozgatva a lekvárt a főzőüstben megakadályozták a leégést.

Első lépésben a szilvát addig főzték s főzik ma is, amíg a magja ki nem vált és a héja össze nem sodródott. A szétfőtt szilvát penyőnek nevezték, ezt egy tiszta dézsába öntötték, szűrőn áttörték. Ekkor a tüzet átmenetileg hagyták leégni, és hosszú nyelű merőedénnyel szedték ki a forró ciberét az üstből.

Csak az apróka mag maradt a szűrőben. Amíg a  lé forró, addig fakanállal, mikor hűlni kezd, kézzel dörzsölték át a rostán. A szűrőn áttört pép a cibere, ezt visszamérték az üstbe,  a belőle  besűrűsödött lé lesz a lekvár.

Kezdődhetett az öregítés, azaz a besűrítés, mely hat órát, de akár  fél napig is eltarthatott, ismételten folyamatos kavarás mellett. A lekvár akkor kész, ha nem esik le a lefordított kanálról,  akkorra a vöröses színű, édes, híg ciberéből sötét színű, sűrű lekvár lesz. Sok  idő telik el addig- a hosszú órák alatt a szilva eredeti súlyának egyötödére sűrűsödik össze. Végül a kész lekvár szilkébe, azaz  cserépedénybe kerül, és különféle tésztás ételeket készítenek belőle, de hát kenyérre kenve is isteni, s kiváló élettani hatása is bizonyított.

 

Újév

Borongós napok tünjetek tova, Okkal szomorú ne legyél soha!

Lépteid, kisérje töretlen szerencse, Derűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre!

Oszoljanak el az óévnek sötét árnyai, Gúzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai!

Újévet hozzon a nesztelen iramló idő, Jöjjön már a rég várt, csodálatos jövő!

Évek, ha múltok, ha elszálltok napok, Vidámságot, örömet számolatlan adjatok!

Elfusson most az óévnek malaca, Többé ne legyen senkinek panasza!

Kerüljön betegség, bánat messzire, Írmagjuk is vesszen mind a semmibe!

Vágyaid sorra, valóra váljanak,Álnok szavak többé ne bántsanak!

Növekedjen az igaz barátok tábora, Okosan élj, ne legyél boldogtalan soha!

Kivánom neked, az újév hozzon új reményeket!

 

x