MENU

1940 - 1950 es évek

 

1941, Japán megtámadja az amerikai hadihajókat Pearl Harbor, Hawaii kikötőben.

1943, Ernst Jachmann egy szerencsés termikben, az együléses vitorlázó repülőgépével, 55 órát tölt a levegőben.

1944, Nemzetközi polgári repülési egyezményt (Úgy ismert, mint „the Chicago Convention”) írtak alá Chicagoban.

1945, Megalapítják az „International Air Transport” (IATA) szervezetet Havannában, Kuba.

1946, A Lockheed P–80 Shooting Star volt az Amerikai Egyesült Államok első rendszerbe állított sugárhajtású vadászrepülőgépe. Belállította az akkori sebességi rekordot és Long Beach-ből, Los Angeles, La Guardiáig , New York, a repült idő 4 óra 13 perc volt.

 

P-80A 44-85004 Shooting Star

 

1946, Pan Am beiktatta az első menetrendszerű járatát New York és London között.

1946, Az amerikai katonai repülésben elfogadják a repülés két alapvető elnevezését, a sebesség és a távolság vonatkozásában, a csomót (knots) és a tengeri mérföldet (nautical mile).

1946, A Lockheed P2V Neptune beállítja a leszállás nélküli távolsági rekordot, 18 ezer km-t, Perthből Ausztrália, Columbusig Ohio.

 

Lockheed P2V Neptune

 

1946, Egy Boeing B-29 17 ezer km-t repült leszállás nélkül, Hawaii-ból Egyiptomig.

 

Boeing B-29, 1946

 

1947, Megalakult a „International Civil Aviation Organization” (ICAO) Montreálban, Kanada. Az ICAO az Egyesült Nemzetek ügynöksége.

1947, Pan Am elindítja a nyugat-kelet irányú vonal hálózatot, New Yorktól San Franciscoig. Az útvonal hálózat nagy része csatlakozást biztosít a világ jelentősebb városai felé. 

1947 Július, A Boeing 377 Stratocruiser első repülése. Új fejezetet jelentett a repülésben, mert a második világháború után az első utasszállító repülőgép volt, a B-29 bombázó paramétereihez hasonló volt,  túlnyomásos kabinnal rendelkezett, kétszintes volt, egy spirál lépcsőn lehetett lemenni az alsó szintre, ahol a légiutaskisérők ételt kínáltak, felső fő kabinban 100 utas, az alsó szinten 14 utas utazhatott, 4 db Pratt-Whitney Wasp Major radial típusú hajtóművekkel üzemeltek. csak 56 db készült el belőle.

 

Boeing 377 Stratocruiser

 

Micsoda fejlődés a repülésben. A fő képen egy Boeing 377 első osztálya 1947-ből, az oldalsón képen pedig a mai "kényelem" a Singapore Airlines légitársaság A 380-nak első osztályán

 

1947, A Douglas C-54 Skymaster teljes automatikus repülést hajtott végre Stephenville-ből, Newfoundland, UK-ig.

1947, A Bell Aircraft Corporation X–1 (eredeti nevén XS–1) rakétahajtóműves, transzszonikus kísérleti repülőgép, melyet az Egyesült Államokban építettek a második világháború után a NACA (a későbbi NASA) és az USAF megbízásából. Az amerikai kísérleti repülőgépek, az X-sorozat kísérleti repülőgépei hosszú sorozatának első típusa, napjainkban is így nevezik el a repülési alapkutatásokra épített amerikai repülőgépeket. 1947. október 14-én, ötvenedik repülésén, Charles 'Chuck' Yeager legendás berepülőpilóta irányításával először lépte át a hangsebességet (1,127 km/h, Mach 1.06, 12,800 repülési magasságon). A repülőgépet B–29-es nehézbombázóról oldották le, ezután rakétahajtóműve segítségével gyorsították nagy sebességre, majd siklórepüléssel ért földet.

 

A Bell X-1 kísérleti repülőgép, 1947

 

1948, Orville Wright 76 éves korában elhunyt.

1948 Április 1, Berlin és Nyugat Németország között a szovjetek megszüntetik a vonat és gépjármű közlekedést.

1948 Június, Elindul Berlin a légi forgalma. Amerikai, Angol és Francia repülőgépek repülnek Nyugat Berlinbe, Nyugat Németország számos városából. 

 

Egy repülőgép leszállása a Tempelhof repülőtéren, 1948-ban

 

1948 Augusztus, C-54 Skymasters –k is leszállnak Berlinben.

1948 Szeptember, A Royal Australian Air Force, a South African és Royal New Zealand Air Force légitársaságok is repülnek Berlinbe.

1948, Az USAF véglegesítette a B-36 repülését Forth Worth-ból, Texas, Hawaii-ig, újra tankolás nélkül, ami közel 15 ezer km.

1949, A világ első föld körüli repülése, James Gallagher kapitány vezetésével, aki az USA légierejének pilótája volt. A B-50 a „Lucky Lady II” becenevű repülőgéppel, négyszer szálltak le, tankolás céljából és a 37 ezer km-es utat 94 óra alatt teljesítették.

1949, Az amerikai Bill Barris és Dick Riedel pilóták egy Aeronca 15AC Sedan, becenevén „Sunkist Lady”, egy amerikai gyártmányú könnyű alacsony repülési sebességű, kis repülőgéppel, Fullerton, California repültek Miamiba és vissza, leszállás nélkül közel 1000 órát eltöltve a levegőben. Amikor leszálltak Fullerton repülőterén 10 ezer ember ünnepelte. De hogyan maradtak a levegőben 42 napon keresztül egyetlen egymotoros repülőgép fedélzetén? Nos a lényeg, hogy egy Jeepet kölcsönöztek egy helyi kereskedőtől és a repülőtéri kifutópályán adták fel az üzemanyagot és az élelmiszert a földközel repülő Sunkist Lady-nak. A rosszra fordult időjárás idejére Miami környékén repültek. Rekord kísérletük 6 hónapig élt, mert mások később túlszárnyalták. 

 

 

1950, A Transcontinental  Western Air légitársaságot, mostantól Trans World Aiirlines (TWA)-ra nevezték el

 

Az 50-es években a polgári repülés része volt, a fedélzeteken történő dohányzás

 

1950 Október, A Lockheed Super Constellation, L-1049G első repülése

Még 1939-ben a TWA akkori igazgatója Howard Hughes és a Pan Am légitársaság szerződést kötött a Lockheed repülőgép gyártóval hogy gyártson le számukra egy 40 üléses nagy hatótávú repülőgépet, 4 db légcsavaros, dugattyús (Wright R–3350 18 hengeres csillagmotorokat alkalmazták) hajtóművel.  A második világháború alatt a polgári légiközlekedésnek nem volt szüksége a típusra, a légierőnek azonban annál inkább, ezért a US Army Air Force, 22 db katonai teherszállító gépet rendelt. Ennek az altípusnak a C–69 típusjelzést adták. A Constellation első repülését 1943. január 9-én hajtotta végre. A légierő már ebben az évben hadrendbe állította a típust, és a polgári üzemeltetésre sem kellett sokat várni, a TWA 1945 novemberében megvásárolta az első L–049-est, és a következő év februárjában forgalomba állította az American Airlines-al együtt. Utóbbi annak az évnek februárjában transzkontinentális járatot indított Párizs felé. Az L–049-es méreteiben megegyezett a C–69-essel. A típus alkalmassági bizonyítványát 1945 decemberében állították ki. Emellett a légitársaságok igényei is folyamatosan növekedtek. A típus kedvelt volt, a már szinte legendává vált „Connie” becenevet is a pilóták ragasztották rá. Dwight D. Eisenhower elnök külön gépe is egy Constellation volt. A típust a nagy légitársaságok többsége üzemeltette. A Connie nagy előrelépést jelentett, mert a kabinja túlnyomásos volt, és a gép képes volt az Atlanti-óceán északi részének az átrepülésére mindkét irányban.

 

Lockheed L-1049G Super Constellaton

 

A TWA megrendelésére a Lockheed egy új típust mutatott be, a Super Constellationt. Ezen számos módosítás mellett a törzset jelentős mértékben meghosszabbították, így az L–1049 alkalmassá vált 71–95 utas szállítására. Az L–1049 volt az első Super Constellation. Első repülését 1950. október 13-án hajtotta végre. A TWA 1951 végén állította forgalomba. A Super Connie legfőbb vetélytársa a Douglas DC–7 volt. Az utolsó Super Constellation model az L–1649 Starliner volt.Ez az altípus szállíthatta a legtöbb utast, és ennek volt a legnagyobb a hatótávolsága. A „jetkorszak” beköszöntével a nagy dugattyús motoros idők véget értek, a Super Constellatonból így csak 44 db készült el. A Constellationokat és versenytársait a kisebb légitársaságok vásárolták meg, helyüket pedig átvették a sugárhajtású gépek. 1967-ben vonták ki az utolsó gépet az utasforgalomból, a légierőnél pedig 1982-ben történt meg a végső kiselejtezés.

 

1951, Megalapítják a Japan Airlines-t.

1952, Az első leszállás nélküli repülés a Csendes Óceán felett, a North American légitársaság RB-45 típusú repülőgépe, Alaskából Japánba. Ebben az évben először repülték át az Északi sarkot, mert egy Scandinavian Airlines System (SAS), DC-6-os repülőgépe Los Angelesből Koppenhágába, leszállás nélkül teljesítette ezt az útvonalat.

1953, Megalapítják a LUFTAG légitársaságot, mely a későbbi Lufthansa elődje volt.

1954 Május 5, A Qantas Empire Airlines átveszi az Ausztrália-Kanada és az Ausztrália-USA útvonal hálózatot a British CommonwealthAirlines-től.

1954 Augusztus, Németországban új fejezet kezdődik a légi közlekedésben, a LUFTAG nevét Deutsche Lufthansa veszi át. 

1955 Április, A Lufthansa, első háború utáni repülése.

1955 Május, A Caravelle első repülése.

A Francia „Sud Aviation” volt az előfutára az EADS-nak (European Aeronautic Defence and Space Company). 1951-ben a Sud Aviation vállalatnál, meg is kezdődött a munka, ahol is az volt a cél, hogy olyan repülőgépet fejlesszenek ki, amely találkozik a Francia polgári repülés igényével, vagyis képes legyen hasznos teherként 6-7 tonnát elszállítani, 700 km/h sebességgel, 2 ezer km-es hatótávra, azonban a terv versenyben állt a „de Havilland DH 106 Comet”-el. A kezdeti tervekben 3 Francia gyártmányú hajtómű szerepelt a törzs hátsó részén, azonban a tervezés vége felé az Angol Rolls-Royce Avon gázturbinás hajtóművek kerültek felépítésre.

A Caravelle is a második világháborút követően a nagyméretű repülőgépeken egyeduralkodóvá váló teljesen fém, elkeskenyedő, hátranyilazott szárnyat kapta. A szárnyak külső felén két-két jellegzetes alakú áramlásterelő idomot is beépítettek (hasonló fémlapokat több korabeli vadászgépen is alkalmaztak).

A hátsó hajtómű-elhelyezés miatt a Caravelle (SE 210-es) vezérsíkjait magasra kellett emelni: hasonló megoldás esetén a legtöbb gyártó ”T” kialakítású vezérsíkot alkalmazott (a vízszintes vezérsíkok a függőlegesek tetejére kerültek), ezzel szemben a Caravelle hagyományos vezérsíkot kapott. A hátsó ajtó miatt a gép farrésze enyhén felfelé görbült és a hajtóművek miatt a vezérsíkok még feljebb kerültek.

A Caravelle-t több különböző változatban gyártották, kezdetben egyáramú Rolls-Royce Avon hajtóművekkel. Az amerikai piacra szánt változatot először a General Electric által gyártott erőforrással látták el (Caravelle 10A), de a későbbi gazdaságosabb, kétáramú Pratt & Whitney JT8D hajtóművekkel felszerelt változatok (Caravelle 10B stb.) A hajtóműveket a törzs hátsó részéhez rögzítették és nem a szárnyra, ezzel egy aerodinamikailag „tiszta” szárny felületet hoztak létre, mely révén a Caravelle messze a legjobb siklószámmal rendelkezett a polgári repülőgépek piacán, a mai napig. Az első modellek 60 – 90 személyesek voltak, később 139 fős utas változatot építetek. A Caravelle sikeres repülőgép volt a maga idejében. Az Air France-nak 92-, a United Airlines –nak 20 db Caravelle volt. 1953 és 1973 között összesen 283 db-t gyártottak le. Annak ellenére, hogy a Caravelle volt az első sugárhajtású utasszállító repülőgép a rövid- és középtávú gépek piacán, a Douglas DC–9 és a Boeing 727 hamar utolérték és megelőzték őt nagyobb szállító kapacitásuk és hatótávolságuk révén.

 

A képen a Middle East Airlines- nak leszállított 7 repülőgépből az egyik. Ez a repülőgép 1964 Április 17-én, Dharan, Saud Arabia megközelítésekor a tengerbe zuhant. Az okot a mai napig nem tudták kidríteni.

 

A repülős szakma megfigyelőinek csodálkozására a United Airlines 20 db Caravelle típusú repülőgépet rendelt Franciaországban

 

 

1955 Május, Lufthansa megkezdi más Európai városokba a repülését.

1955 Július, Egy EL AL repülőgépet két MÍG 15 lelő és 58 ember volt a fedélzeten, akik életüket vesztették.

1955 Október, Egy Boeing 707 prototípus (modell szám:367-80), leszállás nélkül repüli a Seattle – Washington útvonalat 3 óra 58 perc alatt.

1955 November, Bomba robban egy United Airlines légitársaság DC-6 gépének a fedélzetén, aminek következtében a személyzet és 44 utas életét veszti. Egy férfi helyezte el a bombát egy kézi táskában a felszállás előtt, abból a célból, hogy követelje anyja életbiztosítását.

1956 Június, Pan Am légitársaság üzembe állítja a DC-7 flottáját.

 

Swissair DC-7

 

1956 Szeptember, Aeroflot üzembe állítja TU-104 flottáját.

1957 Január, Három Boeing B-52 gázturbinás sugárhajtású repülőgép föld körüli utat teljesít, 45 óra 19 perc alatt.

1958 Január, Qantas elindítja a föld körüli vonal hálózatát. A Southern Aurora keleti irányt repüli, Sydney – London útvonalon USA-n keresztül, míg a Southern Zephyr nyugati irányban repül, India felett Közel kelet felé.

1958 Április, A tengerentúli járatokon bevezetik az "economy class" osztályt.

1959 Január, A Boeing 707 típus első repülése

Amikor a Boeing a második világháború után, keresett egy prototípust, egy új tanker  gépet, létrehozta Boeing 367-80, 1954-ben, vagy, más néven Dash-80-t azonban az utazó közönségnek ezek a típusnevek sokat nem mondanak. Persze miközben a Dash-80 tényleg nem azonos a 707-essel, viszont mindenképp az őse, az eredete, a koncepció megtestesülése. A Dash-80-hoz képest a légierő kérésére a Boeing elsősorban a törzs keresztmetszetén változtatott.

A törzs változott az első megrendelő, a Pan Am alapítója, Juan Terry Trippe igényei szerint. Ő volt az, aki kikövetelte a Boeing-tól, hogy olyan gépet csináljon a Dash-80-asból, amelyben kétszer három ülés fér el egy sorban, nem egyszer kettő és egyszer három, ahogy azt a gyárban tervezték. Hogy ez mennyire fontos tényező, az majd egy évtizeddel később derült ki, amikor a konkurensnek készülő Convair-880 egyebek mellett épp azért bukta el a piaci versenyt, mert csak öt utas fért el egy sorban. Az a törzs pedig, amit végül a Boeing Trippe követeléseinek megfelelően alakított ki, gyakorlatilag ma is él a 737-esek formájában.

Végül is ez a típus kifejlesztése telitalálat lett a Boeing-nak, világméretű siker lett, ezen új „Jet Age” korszak, vagyis az első, széles törzsű, négy hajtóműves, gázturbinás sugárhajtóműves repülőgép a Boeing 707 és fénykorát 1960 és 1970-es években érte el, egészen 1979-ig . Összesen 1010 db. készült el belőle. Közel 600 légitársaság üzemeltett 707-est, az Aer Lingus-tól a Zambia Airways-ig. Főbb paraméterei az alábbi táblázatban:

 

1958 Április, a Boeing 707 típus alkalmassági berepülése, az FAA és a Boeing személyzettel, balról Joseph John „Tym” Tymczyszyn (FAA), Lew Wallich (Boeing), többiek ismeretlenek.

 

A Sabena „flottája” 30 db. 707-ből állt, mind 320-as szériájú, 141 főre székezve (különjárat esetén 219 főre székezték). Főleg az USA-ba és Afrikába repültek vele.

 

A 707-es figyelemre méltó volt, különösen a hosszú élettartama révén. Közel fél évszázaddal az első 707 repülése óta, a mai napig repülnek vele az USA-ban katonai változatban, tehát rendkívül sikeres konstrukciója volt a polgári repülésnek, azonban a mai polgári repülésben (2017-ben), már nem állja meg a helyét egyes rossz alapvető paraméterei miatt, mint például a tüzelőanyag fogyasztás vagy a zajszint, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Így a megmaradt példányok híres repülős múzeumokban nyugodnak, a látogatók örömére, többek között John Travolta tulajdonában lévő, 1964-ben gyártott 707 138B repülőgép is.   

 

 

1959 Szeptember, Douglas DC-8 üzembe áll.

 

Douglas DC-8

 

 

Valami nem oké

Géza bácsi az orvosnál...
- Nem ártana néha megfürödni, Géza bá.
- De doktor úr, én mindennap fürdök.
- Akkor a vizet kéne kicserélni.

x