MENU

Repülünk végre

Béke és rend van. Karácsony délután. Kifagyott a köd, bepólyálta a dér a gallyait a fáknak. Hatalmas, ragyogó fehér világ, friss és tiszta. Csillogó sütemény küldetik, ázott kabátunkon kristályai és a város fénye.

Régen Apu mindig elvitt autókázni karácsony délután, hogy Anyu előkészíthesse az ajándékokat. Titokzatos, különös hangulata volt ezeknek az autókázásoknak. Kíváncsian próbáltam bepillantani minden ablak mögé, ahol már kigyúltak a karácsony lámpásai. Valaki közeledett a házak közt.

Ez jutott eszembe, amint a város fölé emelkedtünk, a titokkal teli város fölé és megint bepillanthattam az apró fények mögé. Mintha most én lennék az a bizonyos "karácsonymanó", felülről láthatom készülődni a csillogó várost.

Repülünk, csendben. Benézünk az ablakokon és összekacsintunk az angyalokkal.

Czigány Ildikó

x