Chichén Itza, XCARET
Chichen Itzá
Ha valaki Cancun-ban nyaral, talán sorrendben az első nagy látványosságot érdemes felkeresnie és ez Chichen Itza, és Én sem véletlenül raktam a beszámolóm elejére, hiszen felejthetetlen élményt nyújt. Mivel ez a látványosság bent mélyen a Yucatán őserdő belsejében, Cancuntól 200 km-re, tehát durván 2 órányi autóbusz útra van, fájó szívvel hagyja ott az ember a Karib tenger tűrkiszkék tengerpartját, de hát a kultúráért áldozni kell.
Többféleképpen lehet eljutni Chichen Itzá-ba, a legegyszerűbben ha a szállodánk halljában az utazási irodák ügynökeinél befizetjük a részvételi díjat, tehát nem itthon, mert a helyszínen jóval olcsóbb lesz. Egy hátránya van a kinti befizetésnek hogy az idegenvezetés angolul fog történni, bár léteznek kinti magyar idegenvezetésből élő irodák, Én nem kezdenék velük. De nincs is szükség az idegenvezetésre, hiszen itt az Internet, valamint a számtalan könyv, útleírás Mexikóról, amelyekben részletesen leírják Chichén Itzá történetét. Le kell ülni egy fa árnyékában és élvezni a trópusi őserdő levegőjét, miközben felolvasás szerűen magában rögzíti az ember az egész csodálatos hely történetét, mielőtt bejárná e hatalmas területen elterülő romvárost, Nincs időkényszer, nézni az órát hogy mikor van a következő találka, stb. Egy fontos dolog mielőtt indulunk, sapka, könnyű sportcipő, fürdőruha, törülköző és kellő folyadék legyen nálunk, mert nagyon meleg van és magas a páratartalom, és hát gyalogolni kell, az nem kérdés. És akkor eljutottam oda, hogy azt ajánlom, hogy legegyszerűbb magánszervezésben felkeresni Chichén Itzá-t, mégpedig autóbusszal. Amikor első alkalommal voltunk Cancun-ban a szállásunk, mint említettem az autóbusz pályaudvar közelében volt, lám vannak előnyei is az olcsóbb szállásnak, de ha valaki a szállodasoron lakik, akkor sincs probléma, fel kell szállni arra a buszra ami a központi autóbusz pályaudvarra visz. A fő autóbusz pályaudvarról indulnak óránként, a távolsági buszok, légkondicionált, kényelmes, új Mercedesz buszok. Az oda-vissza jegy ára: 240 $ (pezo)/ személyenként, 2004-es áron. Nyitvatartási idő: 9-től - 17-óráig, esti fény és hangjáték "show" 19-órakor kezdődik. A belépő ára: 98 pezo/ személyenként és az ár tartalmazza az esti fényjátékot is, de külön fizetni kell azért, ha valaki kamerázni akar, ennek költsége, 3 USA dollárt. Egyébként a látványosság egész évben nyitva van.
Chichen Itza látványosságai és története: A történészek szerint a maja-tolték birodalom egyik legfontosabb fennmaradt építészeti együttese található itt. Quetzalcóatl, a toltékok királya 987 körül tette - maja szövetségesei segítségével - Chichén Itzát birodalma fővárosává. A települést, melyet már akkor is így hívtak, eredetileg maják lakták, a toltékok csak később érkeztek ide, ezért az épületek mindkét kultúra nyomait magukon viselik. A város egyedülálló építészeti rom-együttese 1988 óta az UNESCO kulturális világöröksége, és 2007-től a világ hét új csodáinak egyike. "Chichén Itza” annyit jelent, "az itzai kút kávájánál". Az elnevezés is megerősíti a már bizonyított tényt, hogy a félszigeten élő népek folyó híján a természetes víznyelő aknákból (ún. cenotesekből) nyerték a friss vizet. Chichén Itza is három ilyen képződménynek köszönhette létét. Ezek a gigantikus földalatti barlangok nemcsak az éltető vizet adták az itt élő törzseknek, de vallási szerepet is betöltöttek. Napjainkban két cenotes maradványai még megtalálhatók a romvárosban. A híresebb az Áldozat kútja, ahol a nagy szárazság idején a maja esőistennek, Chac-nak mutattak be áldozatokat - nem ritkán a törzs legszebb fiatal lányai estek a rítus és a vallás vértanúivá. A város alatt futó smaragdzöld színű folyó egy kráter mentén válik láthatóvá a telep közepén. A Szent kútnak is titulált cenotes-t mágikus erővel ruházták fel. Vizét szentként tisztelték, senki nem merte háborgatni; áldozatképp tömérdek aranyat és ezüstöt szórtak a mélyére. A kincsek a mai napig ott pihennek a kút alján. Kutatók szerint károsodás nélkül nem is lehet a felszínre hozni őket.
El Castillo ( piramis ):
A romváros legimpozánsabb épülete a spanyol hódítók által "El Castillo" (a kastély) néven emlegetett főpiramis. Kukulkán, a tollas kígyóisten tiszteletére emelt piramis az eddig legszebben restaurált maja építmény. A páratlan épület a település középpontjában áll, a város többi pazar kőépülete fölé magasodó hatalmas kőtemplom a környék minden pontjáról jól látható. Négy oldalán négy igencsak meredek lépcsősor vezet fel a kis termeket rejtő kőtemplomhoz, azaz a szentélyhez, ahol a legyőzött ellenségek fölött mutattak be véres győzelmi áldozatot. A lépcső aljánál a két tátott szájú kígyófej a feltételezések szerint magát Kukulkánt formálja meg. A mintegy 55 méter magas piramis a maja naptár szimbóluma alapján épült. Kilenc fokozata (terasza) van, ez a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta. A lépcsősorok mindegyikének 91 lépcsője van, és ha a főbejárat nagy lépcsőjét is beleszámítjuk, a 365-ös számot kapjuk, azaz az év napjainak számát. (Ezek a lépcsők egyébként meglehetősen kényelmetlenek, a fokok magassága nagyobb, mint a szélessége, ezért megmászni sem könnyű őket.) Szakértők szerint ez azt bizonyítja, hogy a maják igen fejlett asztronómiai tudással bírtak.
Kimagasló építészeti tudományukat pedig mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy minden tavaszi és őszi napéjegyenlőségkor a lenyugvó nap utolsó fényei egy tekergőző kígyó, a tollas kígyó árnyékát festik a piramis lépcsőire.
A főpiramis belseje egy kisebb piramist rejt. Igen szűk résen lehet bemászni, aztán fülledt, nedves levegő fogad és egy roppant keskeny folyosón felkapaszkodhatunk a piramis egyharmadáig. Ez a kisebb piramis, a Vörös Jaguár temploma. A régészek itt találták meg Kukulkán jaguár trónját, azaz a főpapi trónt. A feltételezések szerint míg a külső piramis a 365 napból álló évet szimbolizálja, addig a kisebb piramis szerkezete a holdnaptárat jeleníti meg. Az idegenvezetők már régóta ejtik ámulatba a turistákat azzal, hogy két követ összeütnek: a visszhang pedig sosem marad el. Egy ősi indián legenda szerint a maják tudatosan építették piramisaikat úgy, hogy hátborzongató hanghatásokat keltsenek. A visszhang keletkezésének fizikai magyarázata, állítólag a lépcső meredekségének, a lépcsőfok magasságának és a járólapok szélességének viszonyából adódik. Képek a honlapom Galéria/Utazás/Cancun oldalon.
"Ezer oszlop csoportosulása":
A főpiramistól jobbra rengeteg, mintegy két és fél méteres, négyszögletes oszlop fogadja a látogatókat. Ez az "Ezer oszlop csoportosulása". Az oszlopok többségét harcosok domborművei díszítik.
Pok ta Po ( Labdajáték pálya ) :
A pok ta pok elnevezésű rituális labdajáték ( pelotpálya ), a maja kultúra egyik jellemző eleme. A téglalap alaprajzú pályát hosszanti irányban magas fallal határolták, amelynek két végén 6,5 méter magasan egy-egy körgyűrű volt, amelyen a labdát a kezek és lábak használata nélkül, azaz vállal, mellel, vagy csípővel kellett átütni. A labda különböző súlyú lehetett: 400 gramm, 1, 2 vagy 4 kilogramm. E rendkívül megerőltető játékot öt-hét játékosból álló két csapat játszotta. A játékosok bőrből készült erős védőruhát és térdvédőt hordtak, valamint a csapattagok egy része felemás cipőt viselt. Chichén Itzában találjuk egész Közép-Amerika legfigyelemreméltóbb labdajátékpályáját. A 168 méter hosszú, 38 méter széles pálya a Kukulkán-templomtól
néhány száz méterre északnyugatra fekszik. A pálya hosszanti oldalait 8 méter magas falak határolják, két végén egy-egy templom áll. Az oldalfalak domborművei lefejezett játékosokat ábrázolnak, ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a játék az életért folyt. Az még ma is vitatott, hogy csak a vesztesek csapatkapitánya, vagy az egész csapat a győztesek áldozatává vált.
Kiemelt figyelmet érdemel, hogy a játéktér különleges akusztikával bírt. A falak építésénél hét különböző mész- és homokkövet használtak, aminek eredményeként egyetlen taps, hétszeres visszhangot ad – ez építészeti mestermunkának tekinthető.
Cenoté ( gigantikus földalatti barlangok ) :
A chichen Itza romoktól keletre fekszik a maják által Cenoté-nak nevezett sötét, föld alatti világ. Mély vízzel teli mélyedéseket találunk itt, melyeket a puha mészkőn átszivárgó víz vájt a talajba. Ezek a föld alatti vízgyűjtők nagyon fontos szerepet játszottak a város életében. Az ide tett látogatás hátborzongató élmény. Egy függőleges vájaton keresztül juthatunk be, keskeny lépcsőn át. A levegő nehéz és dohos. A csúszós szegélyeken egyetlen rossz lépés 6-7 méteres zuhanást követ. Mihelyt a szemünk alkalmazkodik a homályhoz, bizarr világ tárul fel előttünk. Vérpiros mészkőből formált cseppkövek és a falakról csöpögő víz látványát látjuk. Az előttünk felbukkanó medence vize zölden világítani és villózni látszik.A felső fák gyökerei lógnak ki a talajból, olyan ez mint egy kísértetjárta föld alatti erdő. Felülről vékony fénysugár tör be, megvilágítva az egész termet és a vizet. Szárazság idején élve dobták bele az áldozatokat, hogy cselekvésre bírják az Esőistent. A feltárt csontmaradványok szerint gyermekeket és felnőtteket löktek áldozatul a mélybe. A kút régészeti feltárása során, a csontok mellett szentképeket, edénymaradványokat, jade-tárgyakat és drágaköveket is találtak, de ezek nagy része sokkal későbbi időkből való, mint a toltékok kora. Ez arra utal, hogy a szent helyet még évszázadokon keresztül zarándokhelyként keresték fel. A Cenote-ról képek a honlapom, Galéria/Utazás/Cancun oldalon.
Csillagvizsgáló ( El Caracol ) :
A Csiga négyszögletes platón álló hengeres épület egy, a gömbkupolához felvezető csigalépcsővel, amely egy obszervatórium volt. A háromszintes épület csillagmegfigyelő helyiségének ajtajai és ablakai úgy helyezkedtek el, hogy látni lehetett a Hold legnagyobb észak-déli deklinációját, továbbá a Vénusz bolygót és a naplementét. A maják a folyosót megvilágító napsugár szögét használták fel arra, hogy megállapítsák a napéjegyenlőségek időpontját. Az El Caracol sarkainál hatalmas, vízzel teli kőedényeket helyeztek el. A víz felszínén visszatükröződő csillagképeket megfigyelve pontosították összetett, de rendkívül pontos naptári rendszerüket.
A Yucatán-félszigeten elterülő Maja-riviéra egyik öblében található a világ egyik legszebb parkja, az Xcaret, Ökológiai és Archeológiai Park . Egyéni szervezés keretében nem érdemes meglátogatni, mert távolsági autóbusz összeköttetéssel nem rendelkezik, autóbérlés és taxi jöhet szóba, de ezeket nem ajánlom. Egyébként mélyen a tengerparti őserdőben helyezkedik el, így a turistákat külön buszok tömkelege szállítja a bejárathoz. Így bármelyik szállodában, turista centrumban, vagy a városban a Riu Hotel szomszédságában található "Xcaret Terminál"-nál érdemes a részvételi jegyet befizetni és az un. "Tour Xcaret Plus" csomagot választani, mely tartalmaz étkezési lehetőséget a helyi önkiszolgáló étteremben, továbbá az esti show műsoron való részvételt is. Sajnos az ára nem olcsó, 107 USA dollár a csomagár/ személyenként ( egyébként a helyszínen a belépő ára: 79 USA dollár/személyenként ), de tapasztalatból mondhatom, hogy nagyon megéri a csomagár, mert egy napos felejthetetlen élményt nyújt a park egy család számára, egy valódi természetes "paradicsom". Cancun szállodasorán, még az elején található az "XCARET TERMINAL", ahol befizethetjük a belépőt és onnan légkondicionált busszal visznek a parkba, majd vissza is. Gépkocsit nem érdemes bérelni.
A park élményei, sorban: már amikor megközelíti az ember gyalogosan a bejáratot, érzi hogy valódi trópusi "kirándulásban" lesz része, mert nagyon ki van találva a trópusi "feeling", a pompásan gondozott park, a látványosságokkal. Képzeljük el mint ha Diney és a National Geographic találkozik. Mivel ottlétünkkor 40 C° volt árnyékban, clunk a először is a park strand részének a megkeresése volt, melynek vize összeköttetésben van a Karib tenger vizével, és ez egy öböl szerűen kialakított csodálatos fürdőző hely. Halban nagyon gazdag az élővilága, így elő a pipát és a szemüveget, és gyönyörködhettünk a sokféle halféleségekben. Itt található a delfin farm, ahol, külön költség fejében, 3-4 fős csoportokban egy közel egy órás program keretében közeli kapcsolatba kerülhetünk, földünk e csodálatos állatával. Az ember csak élvezi a fürdést, a környezetet, és elfeledkezik arról hogy még ezernyi látnivalót nem látott, így el kell határoznia, hogy elég volt, nézzük a következő látványosságot. Képek a honlapom Galéria/Utazás/Cancun oldalon.
Egy rövid gyaloglásra van az " Underground River Float", ez egy vízfolyás, ahol a barlangszerűen hol a föld alatt, hol a szabadban, csodálatos vízesések mellett elhaladva, közel fél kilométer hosszan úszhat az ember. A belépést elég hosszadalmas tortúra előzi meg ( 5 éves kor alatt nem is engedélyezett a belépés ), mindenki kap öltöző szekrényt és mentőmellényt, amit a végén kell leadni. A lejutás a folyóhoz nem egyszerű, mert egy meredek, csúszós szakaszon kell lejutni, egyes részeken koromsötétség van az alagutakban, elég ijesztő, de azért látni a végén a fényt, szóval fantasztikus élményt nyújt. Időnként zsúfolt, mert összetorlódnak az emberek, ilyenkor egyes helyeken ki lehet lépni a folyóból, és ilyenkor érzi az ember a párás trópusi levegőt. Képek a honlapom Galéria/Utazás/Cancun oldalon
Érdekes látványosság a Lepke pavilon ( Butterfly Pavilion ), ahol a különféle gyönyörű lepkék egy hatalmas mesterségesen kialakított repkedőben ( az egész tér óriási, sűrű hálóval védett ) élnek, és az ember ha egy pillanatra megáll, rögön a vállán landolnak és közelről látja a gyönyörű mintázatukat és méretüket. Nem szabad elfelejteni hogy trópuson vagyunk és ez egy kicsit más színben és méretben.
Egy kicsit tovább haladva, megtekinthetjük a korall zátony ( Coral Reef Aquarium ), akváriumot, ahol felfedezhetjük a világ tenger fenekének egy másolatát, a valóságában, 5 ezer féle élő szervezeteket felfedezve. Többek között a számtalan trópusi halakat, teknősöket, sünöket, cápákat, sőt egyes állatok megérintésére is lehetőség van. Sok tengeri akváriumot láttam már, de ez valahogy más volt a többitől, talán a karibi "beütés" miatt.
A parkon belül lehetőségünk volt egy kiadós ebédet elfogyasztani, a "csomag" részeként, majd egy kis "pihi" után, ami már nagyon hiányzott, megnéztük a park, vadon élő állatait, a régészeti ( Arheologiai ) részét és egy érdekes mexikói lovasbemutatót, mint egy levezetésképpen. Majd az nap befejezésképpen este egy látványos show műsor következett, egy hatalmas stadionszerű csarnokban, ahol időutazást tettünk a mexikói történelemben, a Pre-hispanic időktől kezdve, a gyarmati időkön keresztül a mai mexikó-ba, mely előadásnak a középpontjában a színes folklór és a zene állt. Felejthetetlen és egy európai ember számára lélegzetelállító előadás volt.
Képek a honlapom Galéria/Utazás/Cancun oldalon.
