Xel-Ha, Tulum
A helyi utazási iroda szervezésében, egy egész napos kirándulásra fizettünk be, a Xel-Ha ( ejtsd: "Selha" ) élményparkba, mely a térség legnagyobb természetes akváriuma, egy érintetlen természeti kincs. A trópusi halakat és növényeket látva a földi Paradicsomban érezhettük magunkat. Ismét az "all inclusive" ( 115 USA dollár/személyenként ) lehetőséget választottuk, melynek keretében a szállodánkhoz jött a busz, már korán reggel, így alig tudtunk megreggelizni. Minden szolgáltatást igénybe lehetett venni, kivéve a delfinekkel való úszkálást, de hát az minden parkban feláras. Mindenki számára öltöző szekrények állnak rendelkezésre, és miután átöltöztünk, irány a laguna, ahová számtalan helyen lehet lemerülni és ezeken a pontokon, a merülés előtt kötelező a mentőmellény viselése. Mindenki a mérete szerint talál magának megfelelőt,és leakasztja a több száz közül, majd irány a víz. Hatalmas kristálytiszta vízfelület, a sznorkelingesek mekkája, mert az ember gyönyörködik a sokféle színű és alakú halak látványában. Mivel hatalmas a lagúna is, nagyon profin zászlók jelzik, hogy hol van sok hal, hova érdemes menni. Sok helyen van haletető is, ahonnét lehet haleledelt venni (persze, ingyen van ez is), hogy a halakat még közelebb csábíthassa az ember. Ez egy természetes laguna az őserdővel körülvéve, és kapcsolata van a nyílt karibi Óceánnal. Ha valaki nem akarja körbeúszni az egész lagunát, akkor kijöve a vízböl, a szárazföldön körbegyalogolva több merülési pontokat találva, ismét merülhet. Egyik pontján, merülni lehet, oly módon hogy fejemre helyeznek egy "Sea trek helmet" sisakot, és a sisak összeköttetésben van levegőt tápláló csővekkel és egy időben 7-8 személyt a személyzet ( búvárok ) leeresztik a laguna aljára, miközben néha a halaktól egymást nem látjuk, szóval egyedülálló nagy élmény. Természetesen a búvárok etetik a halakat, hogy a hatás élménye fokozódjon, és látható egyes fajok mérhetetlen agresszivitása. Vannak akik nem mernek merülni, különösen a hölgyek közül néhány, de nem kell félni, az élmény mindent kárpótol. A búvárkodás után a tengeri tehenet mentünk megnézni (még akváriumokban is ritka, itt viszont őshonos állat) - hát, tényleg úgy néz ki, mint egy boci a vízben, bár elég szégyenlős volt, csak a hátát mutatta nekünk.
Egy nyugisabb élményt nyújt amikor a laguna egy folyó szakaszán, a mangróve erdő között, egy "úszógumi" féleségen üldögélve lassan csordogálunk, és egyes szakaszai az utazásnak, a barlangszerűen fejünk felett átnyúló mangrove fák között történt. A tenger felé a két partot híd köti össze, ami nincs szilárdan rögzítve, ennélfogva mozog az ember alatt rendesen. A partra érve aztán mulat az ember mások bukdácsolásán, az ember a hasát fogja a nevetéstől. Amit még sikerült meglátogatnunk az a "Maya Cave", barlang volt, már a megközelítése is izgalmas, majd belül fokozódik az élmény, és egyes szakaszai vízi barlang élményt nyújtanak. Az "alacarte" ebéd már nagyon hiányzott, mivel "piszkosul" elfárad az ember a nagy tempóban, már csak azért is igyekezni kellett a látnivalókkal, mert még hátra volt a következő "állomás", Tulum. Az egész parkban nagy tisztaság volt, nem kellett törni magunkat semmiért (volt mindenhol elég bicikli, snorkeling felszerelés, hely az étteremben), tisztaság volt mindenhol, és nagyon szervezett volt az egész park. Szóval, le a kalappal előtte! Ráadásul annak ellenére, hogy rengeteg ember volt, mégsem látszott, hogy a természet megsínylené - a víz kristálytiszta volt, a dzsungelben egy darab szemetet nem láttunk, és az állatok is teljesen szabadon, természetes környezetükben voltak, nem bezárva, vagy "odacsalogatva" a parkba. A park maga annyira nagy egyébként, hogy nekünk, bár reggel mentünk, semmi időnk nem maradt "lustizni" a függőágyakban, a park felét is a végén már csak "átrohantuk". Így aztán fájó szívvel hagytuk ott Xel-Ha-t. Képek a honlapom Galéria/Cancun oldalán megtekinthető.
Tulum
Xel-ha-tól kb. 8 km-re délre érkeztünk meg Tulum-ba, mely minden más maja várossal ellentétben Tulum közvetlenül a tengerparton épült fel, és a 14. századra Tulum már az egyik legnépesebb városállammá nőtte ki magát a Yucatán félszigeten. Juan Díaz, egy korabeli szemtanú és konkvisztádor ( Mexikót meghódító Spanyolok elnevezése ) méreteiben Sevillához hasonlította 1518-ban. Valószínűleg Tulum kedvező elhelyezkedése révén vált a különböző maja területek útvonalán fontos kereskedelmi csomóponttá és védelmi rendszere is jól ki volt építve. A spanyol hódítók megérkezésekor ezen kívül a környék vallási központja is volt. Az ún. mexikói kaszt-háború idején Tulum az ellenálló és lázadó maják egy központja volt. A romváros nevezetes épületei, a "kastély" ( Juan Díaz 1518-as látogatásakor ezt találta a valaha látott legmagasabb toronynak. A tetején található épületben két boltozatos helyiség van ), a "freskók temploma" ( nevét a számos kígyóval, halakkal, gyíkokkal és tengeri állatokkal díszítő és isteneket ábrázoló freskókról kapta. Feltételezik, hogy ez valóban templom lehetett, ahol a föld termékenységének isteneihez imádkoztak ), a " szél istenségének temploma" ( Félkör alakú talapzatra épült és egy helyisége van. A félkör alakzat miatt következtettek a szél imádatára ). Az egész romvárost magas kőfal veszi körül. Gyönyörű a fekvése, magasan közvetlen a tengerpart mellett épült fel, lélegzetelállító panorámával. Turisták ezrei látogatják a tengerpartjának strand részét, mely véleményem szerint a világ legszebb strandjai közé sorolható, barátságosan kicsi, és hatalmas sziklákkal "díszített", a romvárosból lenézve csodálatos látvány. Kilátószerűen megépített magasításokról falépcsőkön lehet lejutni a bájos fehér homokos strandra. Aki Cancun-ba látogat ezt ne hagyja ki. Képek a honlapom Galéria/Utazás/Cancun oldalán megtekinthetők.
Végezetül egy videó összeállítás a két, élményekben gazdag látványosságok látogatásásról:
