10 legegészségesebb gabona féle
Az egészséges táplálkozás érdekében, az egyik legfontosabb szempont, hogy a teljes kiőrlésű gabona félék tartalmazzák az étendünket. Különösen a 31 és 50 éves kor közötti generációnak, akiknél nagy az esély, hogy nem kapják meg a szervezetük a szükséges teljes kiőrlésű gabona féléket, vagy például a barna rizst.
Általában a teljes kiőrlésű gabonafélék úgy ismertek, hogy több vitamint és ásványi anyagokat, antioxidánsokat, esszenciális zsírsavakat és és rostokat tartalmaznak, mint a feldogozott fajtájuk. A teljes kiőrlésű gabona féléknek ismertek azon jó tulajdonságai többek között, hogy jó hatással vannak a szív és érrendszeri betegségekre, a rák és a cukorbetegség ellen „harcolnak” a szervezetünkben, ugyanakkor fenntartják a jó emésztést, de ehhez szükséges a gabona félék különféle változatainak a bevitele a szervezetünkbe.
Akkor nézzük a „top” 10 gabona félét, melyek előnyösek a szervezetünk számára.
1. Rozs
Íme egy növényünk, amelynek erős szára a viharral és az egyéb időjárási viszonyokkal dacolva, tartja kalászát. Így lett a rozs már az ókorban is a felegyenesedés szimbóluma. De miért érdemes még minél több rozstartalmú ételt fogyasztanunk?
A rozs (Secale cereale), akárcsak a zab, eredetileg a búza és árpa ültevények között található gyom volt. Ennek a gyomrozsnak, vadrozsnak kinemesítését Elő-Ázsiában, valamikor a bronzkorban a kelták és a szlávok kezdték. Innen került át Európába. Kontinensünkről az első holland telepesek vitték magukkal Amerikába.
Az első írásos feljegyzés a rozsról a Római Birodalom korából, az i. sz. I. századából, Pliniustól származik. A rozs, a rómaiak szerint, mint táplálék nem csupán a csontváz és az izomzat erősítését szolgálja, hanem az ember lelki és szellemi fejlődésének is szimbóluma.
A rozs a századok folyamán egyre jobban elterjedt, a rozskenyér sokáig a szegények egyik fő tápláléka volt. A XIX. századtól már nagy területen termesztették. A néphit szerint rendszeres fogyasztása erőt ad, erős izomzatot fejleszt. A finnek esküsznek arra, hogy egészségüket a rozsnak köszönhetik.
Élettani hatásai, összetétele
Egyébként kiváló ízű, és azt tartják róla, hogy a legegészségesebb gabona féle. Rendszeres fogyasztásával megelőzhető a székrekedés, javítja a bélműködést. A rozs - elsősorban a teljes kiőrlésű rozsliszt - élelmirost-tartalma növeli a széklet mennyiségét és puhaságát. Rendszeres fogyasztása ajánlott székrekedésben, bélrenyheségben és aranyérben szenvedőknek.
Csökkenti a vér-koleszterinszintet. Hatása nemcsak élelmirost-tartalmának tulajdonítható, hanem a magjának külső héjában található kémiai anyagoknak is, amelyek a májban gátolják a koleszterinszintézis egyik fontos lépését. Kalcium, B1-vitamin, E-vitamin, vas, mangán (memória növelő ásványi anyag), kálium, magnézium, kalcium, foszfor és níacin tartalma kiemelkedő.
Szerencsére az egészséges táplálkozás utáni igényünk kapcsán, napjainkban újra feltámadt az érdeklődés a rozsból készült ételek iránt. Ha tehetjük fogyasszunk minél többet belőle!
2. Hajdina
A hajdina (Fagopyrum esculentum), valójában egy gyümölcs mag, a keserűfűfélék családjába tartozik. Egyéves, dudvásszárú növény, mely 70-90 cm magasra nő, szív alakú levelei, ernyős virágai vannak. Sötétbarna színű, 5-7 mm hosszú, legömbölyített gúla alakú, három élű magja van.
Közép-Ázsiából, pontosabban a Himalája mellől került el Ázsia más részeibe (például Japánba) és Európába. Nem rokona a kalászosoknak, botanikai értelemben nem gabona (a sóskafélék családjának tagja), csupán azért sorolják mégis azok közé, mert az elkészítési módja hasonlít amazokéhoz: lisztes magját egészben vagy hántolva, megőrölve használják fel.
Magyarországra a népvándorlás korában, a tatárok közvetítésével került, a XV. századtól kezdve ismerik szélesebb körben. Régen általános volt a fogyasztása a Kárpát-medencében, de a második világháború után hosszú időre gyakorlatilag megszűnt a termesztése. Két fajtáját termesztik: az egyik szürke magvú, hosszabb tenyészidejű, bőtermő. A sötétbarna magvú változat kevesebbet terem, de előnye, hogy igénytelenebb, rövidebb tenyészidejű, így másodvetésre is alkalmas.
Élettani hatásai, összetétele
A hajdina glutén mentes, rendkívül értékes élelmiszer, kenyér vagy palacsinta keverék készülhet belőle, a szénhidrát-, a fehérje-, az ásványi anyag-, a vitamin- és a rosttartalma miatt egyaránt. Hasonló mennyiségű fehérje van benne, mint például a búzában, de ezek fajtái eltérnek amazétól: olyan esszenciális aminosavakat is tartalmaz, amelyeket az emberi szervezet nem, vagy csak igen kis mennyiségben tud előállítani, így például figyelemreméltó a magas metionin-, lizin-, arginin-tartalma. Jelentős mennyiségű ásványi anyagot, kalciumot, káliumot és magnéziumot találhatunk benne, emellett nyomelemeket, vasat, rezet és cinket is tartalmaz.
Vitaminokban gazdag: a B vitaminok családjának szinte minden tagjából, emellett az antioxidáns hatású C-, E- vitaminból valamint a flavonol típusú, P-vitaminnak is nevezett rutinból is nagy mennyiség van benne. Ez utóbbi egészségvédő hatású, különösen a szív és az érrendszer védelmében tölthet be nagy szerepet, mivel a C-vitaminnal együtt erősíti a kötőszöveteket, segíti a sejtfalak regenerálódását, csökkenti a magas vérnyomást és az érfalak erősítésével gátolja a hajszálerek sérüléseit, vérzéseit.
A kutatók úgy tapasztalták, hogy a rutin sokszorosára növeli a C- és az E-vitamin antioxidáns hatását, így az öregedés, a daganatok és a gyulladások kialakulása ellen is hat. Zsírtartalmának döntő része telítetlen zsírsav. Rosttartalma hasznos a székrekedésre hajlamosak, a cukorbetegek és az energiaszegény diétára szorulók számára, sőt, hozzájárul a bélrendszeri daganatok megelőzéséhez is. Fontos, hogy használhatják a lisztérzékenyek is, mivel nem tartalmaz glutént.
3. Zab
A zab magok durva őrlésével vagy kis szeletekre vágásával nyerik ki a zabpelyhet, de van, hogy először gőzölik, és utána szétlapítják, sodorják. A gyorsan elkészíthető zabpelyheket először kis darabokra vágják, aztán gőzölik és sodorják. Az instant zabpehely előfőzött és kiszárított, és gyakran ízesített formában árulják. A zabpehelyből készül a zabkása, ami egyrészt sütemények és egyéb édességek alapanyaga, de pl. korpás kenyerek készítéséhez is használják. Egyes ételekben testesítő anyagként is használják, ilyen pl. a konzerv chilli con carne, de pár alkoholos italban is előfordul, valamint kozmetikumokban, szappanokban, és állateledelekhez is használják.
Egészséges reggeli
Az elmúlt években egyre növekedett az érdeklődés a zabpehely, és annak egészségügyi előnyei iránt. Már kis mennyiség fogyasztása is észrevehetően csökkenti a koleszterinszintet, köszönhetően oldható rost tartalmának. Miután a kutatások kimutatták, hogy a zabpehely képes csökkenteni a koleszterinszintet, megindult az őrület. Ez az 1980-as években kezdődött az USA-ban és 1989-ben tetőzött. Aztán a 90-es években ismét feledésbe merült. 1997 után került ismét az érdeklődés középpontjába, amikor az FDA döntésének értelmében a zabpehely termékek címkéjén szerepelhetett az, hogy segítenek megelőzni a szívbetegságeket alacsony zsírtartalmú étrend mellett. Ez a zabpehely béta-glükán (A béta-glükán a természetben is előforduló poliszacharid; több altípusát különítik el, attól függően, hogy hány szénatom kapcsolódik a molekulához. Gombák, növények és baktériumok sejtfalának alkotóelemei. Oldható és oldhatatlan formában egyaránt létezik: az oldhatatlan béta-glükán jóval nagyobb biológiai aktivitással rendelkezik, mint az oldható) tartalmának tudható be. A zabpehely sok sportoló étrendjében is központi szerepet tölt be, különösen az erősportolók között. Ez a zabpehely magas szénhidráttartalmának köszönhető elsősorban, valamint az oldható rosttartalomnak, ami képes az emésztést lassítani, így stabilizálja a vércukorszintet. A zabpehely ráadásul több B-vitamint és kalóriát tartalmaz, mint más gabonafélék. A főtt zabpehely alacsonyabb GI-vel rendelkezik, mint a nyers, mivel a főzés felszabadítja a korábban is említett vízoldékony rostokat. ezek a rostok lehetővé teszi, hogy a glukóz csak lassan jusson a véráramba. Azonban az ízesített zabpelyhekkel és egyéb reggelinek árusított gabonapehely készítményekkel vigyázni kell, ezek gyakran tartalmaznak cukrot és egyéb adalékanyagokat amik ezt befolyásolhatják.
Egy kis történelem és tradíciók
A zabpehely hagyományosan egy paraszti étel volt, zabkásaként fogyasztották. A skót kulináris tradíciókban nagy múltja van, mivel a zab jobban megtermett a rövid, csapadékos termesztési szempontból szóba jöhető időszakban, mint pl. a búza. Így a zab lett a legfontosabb gabonaféle ezeken a területeken. Az ősi skót iskolákban volt egy Meal Monday nevű szünet, ami lehetővé tette a tanulóknak hogy visszatérjenek farmjaikra és betakaríthassák a zabot.
A főzés helyett bevett szokás volt Skóciában az, hogy a zabpelyhet éjszakára sós vízbe áztatták, és reggel lassú tűzön megfőzték amíg a keverék be nem sűrűsödött.
Skóciában a zabpehely a zab durva megőrlésével készül. Több fajtája is fellelhető, a durvától az egélsz finom őrleményig.
Fő felhasználási területei:
- Tradicionális zabkásaként
- Brose: Egy sűrű keverék, melyben nyers zabpehely (vagy esetleg pirított, közepes szemű zabpehely), és vaj van; a zabkásához hasonlóan fogyasztják de annál sokkal laktatóbb.
- Gruel: ez zabpehely és hideg víz keveréke. A vizet aztán felmelegítik, és csecsemőknek ill. beteg embereknek adják, afféle gyógyszer gyanánt.
- Sütéshez:
- zabos sütemények készítéséhez
- baromfikészítmények sűrűsítéséhez
- Caboc sajt bevonatához
- puding készítéséhez
- Marhavérrel, sóval, és borssal keverve Highland Black Pudding készítéséhez (marag dubh).
- zsírral, vízzel, hagymával, és fűszerekkel marhabélben összefőzve "marag geal"' készítéséhez.
- Ezt szeletekben főtt tojással tálalják reggeli gyanánt. Édes változata szárított gyümölcsökből ugyancsak ismert.
- a haggis egyik fő alkotója is (vagdalttal és zabliszttel töltött birkagyomor).
Néhány régi skót szabály a zabkására vonatkozóan:
- Állva kell fogyasztani
- Készítés közben az óramutató járásával megegyező irányban kell kavargatni
- A közepes szemű zabpehely a legjobb a célra, de a leg tápanyagdúsabb végeredményt a nagy szemű zabpehely egész éjszakás áztatását követő megfőzése adja.
- A tejet csakis külön szabad hozzá felszolgálni.
Skandinávia
A tradicionális skót reggeli gyakran magába foglalja a meleg zabkását, egy csipetnyi sóval, és esetenként mazsolával és/vagy mandulával. Vagy tejjel, vagy kefirrel szolgálják fel, és cukrot, lekvárt, almaszószt vagy néha mézet tesznek a tetejére.
Dániában sokan nyersen eszik a zabpelyhet hideg tejben sok esetben cukorral, mazsolával vagy friss gyümölccsel.
Vermont
Az USA-beli Vermont-ban nagy hagyományai vannak a zabpehely fogyasztásának, a skót gyökerek miatt. A zabot beáztatják éjszakára, hideg vízben, sóval, és juharsziruppal. Másnap korán reggel a munkák megkezdése előtt hozzáadnak egy kis szerecsendiót, egy kis fahájat, és néha gyömbért is. 90 percig főzik kis lángon, aztán vajjal, tejjel tálalják fel. Mivel manapság már nem dolgoznak farmon az emberek, így mostanában 10-30 percig főzik nagyobb lángon a kását. Itt esznek a legtöbb zabot az emberek egyébként az egész USA-ban. Másik módszer a zab fogyasztására, amikor a zabkása tetejére juharszirupot és vaníliafagylaltot tesznek, ami kontrasztot ad a forró zabkásával.
További előnyök, dióhéjban
- Kiváló forrása a kalciumnak, különösen ha tejjel készítik el. Így erősíti a csontokat, fogakat, és csökkenti a csontritkulás kockázatát
- Gazdag forrása a vitaminoknak és ásványi anyagoknak, jelentős mennyiségben tartalmaz B1- vitamint, de számottevő a B2-, B3-, B6- és K-vitamin tartalma is. Jó forrása az E-vitamin-nak, de gazdag cink-, szelén-, réz-, vas-, mangán- és magnéziumforrás is.
- Teltségérzetet okoz. Akik reggel zabpelyhet esznek, kevésbé hajlamosan ebéd előtt nassolni.
- Rengeteg rostot tartalmaz, ami jó hatással van a koleszterinszintre és az emésztésre egyaránt.
- Zsírszegény étel. Még nagyobb mennyiség fogyasztása sem okoz elhízást, mivel szénhidráttartalma bár nagy, de lassan szívódik fel, köszönhetően a rostoknak.
- Vízoldékony rosttartalma csökkenti az LDL ("rossz") koleszterinszintet, ugyanakkor nem csökkenti a HDL ("jó") koleszterin szintet. Ugyanis oldható rostjai (béta glükán) megkötik az emésztőrendszerbe jutó koleszterin egy részét. Az így megkötött koleszterin ezért természetes úton ki tud ürülni szervezetünkből.
- A rosttartalomnak köszönhetően a keményítők és egyéb szénhidrátok emésztését késlelteti, lassítja, így nem kell hirtelen inzulin ingadozástól tartanunk. Ez a cukorbetegek számára különösen jó hír.
- A rák megelőzését is elősegíti. Oldhatatlan rostjai ugyanis csökkentik egyes savak toxicitását. Emellett a benne lévő fitokemikáliák is rákmegelőző hatással bírnak.
- Magas a fehérjetartalma, különösen növényi viszonylatban nézve
- Segít megelőzni a szívbetegségeket
4. Quinoa
A hazánkban még kevéssé ismert quinoa az Andokból származik, ahol a keményítőben gazdag élelmiszer komoly szerepet játszott az ott élők táplálkozásában, mivel 3500 méter feletti magasságban is megtermett
A számos pozitív egészségügyi tulajdonsággal bíró növényt Dél-Amerika felfedezése után az árpa és más gabonafajok kiszorították, ám talán most eljött az ideje, hogy bekerüljön a köztudatba.
A perui vagy bolíviai országokban termesztik leginkább
Mi az a quinoa?
A liabtopfélék - Chenopodiaceae - családjába tartozó quinoa - Chenopodium quinoa - legfeljebb másfél méter magasra megnövő egynyári növény. Levelei a spenótéra emlékeztetnek, a szár csúcsán termő magjai nagyon aprók: körülbelül 2 mm nagyságúak.
Zsírégető magocska
A növény magja számos olyan vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, amely a hibátlan anyagcsere-folyamatokhoz szükséges. Nem csupán C- és E-vitaminban gazdag, de többféle B-vitamint is tartalmaz: ezek mindegyike részt vesz a zsír- és szénhidrát-anyagcserében. Hiányukban túlsúly alakulhat ki.
Ezek mellett a szénhidrátok lebontását segítő foszfor, a vércukor szabályozásában részt vevő cink, emésztőenzimek aktivitását fokozó kalcium, valamint vas és magnézium is fellelhető a quinoában.
Emésztésserkentő fehérjeforrás
Mivel az apró mag rendkívül magas rosttartalommal bír, fogyasztása serkenti az anyagcsere-folyamatokat, hatására gyorsabbá, könnyebbé válik az emésztés. A quinoa ezen kívül remek növényi fehérjeforrás: több fehérje van benne, mint a rizsben vagy a búzában.
Gluténmentes
Még egy jó hír a quinoaról: lisztérzékenyek is fogyaszthatják, hiszen az apró magocska gluténmentes. Kalóriatartalma pedig nagyjából megegyezik a rizsével, a kölesével és a zabéval: 100 g körülbelül 370 kcal-t tartalmaz.
A quinoa fogyasztása
Mivel íze kellemesen semleges, sokféle gasztronómiai célra felhasználható. Készíthetünk belőle reggelit, például tejben főtt kását, fogyasztható rizs helyett köretként, keverhető salátába, de akár főételt vagy desszertet is főzhetünk belőle. A quinoát legegyszerűbben bioboltokban szerezhető be.
5. Köles
Az elfeledett "ősgabona", tulajdonképpen egy, a perjék családjába tartozó, nagyra növő, egynyári fűféle, ám kétségtelen, hogy szép kalászos fürtökkel tud bólogatni. A köles élettani, egészségre gyakorolt pozitív hatásai egészen egyedülállóak. A köles igen termőképes. Rövid tenyészidejű, egy nyáron egy köles magból 30-40 ezer magocska is képes kifejlődni, mert többször is hoz termést. 60-90 cm magas, a levele lándzsás, szőrös. Virágzata már a virágzás előtt bókoló, oldalra hajló. Füzérkéje egyvirágú, szálkátlan.
A köles egy ősi gabona. Mintegy tízezer éves múltra tekint vissza, hazánkban is ismert, és gyakran fogyasztott gabona volt. A Kárpát-medencében letelepedő magyarok is termesztették a kölest.
A gyomor egyik legjobb gyógyszere, hiszen könnyen emészthető, magas rosttartalma pedig megtisztítja a bélrendszert a salaktól. Így böjtöléskor, tisztító kúrák idején nélkülözhetetlen, de okosan tesszük, ha egész évben rendszeresen beépítjük az étrendünkbe. Mivel nem tartalmaz glutént, liszt érzékenyek, sőt a laktóz érzékenyek is fogyaszthatják. Erős lúgosító hatással is bír, és alacsony kalóriatartalmával - miközben gyorsan és hosszabb időre eltelít – jól beépíthető a fogyókúrás étrendekbe.
Kovasav (szilícium) tartalma révén jótékonyan hat a bőrre, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi. Kovasav nélkül egyetlen élő anyag sem tudna létezni. Mésszel együtt elsősorban támasztó funkciót tölt be, a kovasav biztosítja a rugalmasságot, a mész pedig a szilárdságot. Magas szilícium tartalma a kötőszövetekre, porcokra, csontokra hat jótékonyan. Megakadályozza és megállítja az érelmeszesedést, és visszaadja az elváltozott erek rugalmasságát, normalizálja ezzel a vérnyomást is.
Szabályozza a vércukor- és koleszterinszintet, magas a kovasav és szilícium tartalma. Az egyik leggazdagabb magnéziumforrás, de tartalmaz foszfort, mangánt és vasat is.
B-vitaminban is gazdag. Így ha erőtlennek, fáradtnak érezzük magunkat, egy tál köles segíthet. Rendszeres fogyasztása szemmel láthatóan megszépíti, rugalmassá teszi a bőrt, erősíti a hajat és a körmöket. Olyan esszenciális aminosavat tartalmaz, amely növeli a szerotonin-szintet, vagyis benne van egy-egy löket boldogsághormon is.
Ideális tápláléka a vegetáriánusoknak, mivel gazdag fehérjeforrás. Lábadozó betegeknek és kismamáknak kimondottan ajánlott a fogyasztása, hiszen erősíti az immunrendszert.
Ennyi érvből azért lehet választani, ugye? Most már csak meg kell tanulnunk, hogyan s mit kezdjünk vele.
Alap a köleskása, ami édesen és sósan egyaránt elkészíthető. Reggelire magvakkal, joghurttal, friss vagy aszalt gyümölccsel kiváló energia- és vitaminforrás. Készülhet belőle leves, köret, főétel, desszert, de még kenyeret is süthetünk köles liszttel.
Gazdagíthatjuk vele a lecsót, besorolhat bármilyen rizzsel készült rakott ételbe is, hiszen gyakorlatilag helyettesíthetjük vele a rizst.
A köleshez jól illeszkedik a kömény, a koriander, a gyömbér, a petrezselyem, a bazsalikom. Ha édesen készítjük, akkor összeadhatjuk vaníliával, fahéjjal, kardamommal, kakaóval, mákkal, dióval.
Figyelem! Bárhogyan is készítsük el a kölest, főzés előtt alaposan, többször öblítsük le, mossuk át. Alapfőzés: a megmosott kölest csurgassuk le, tegyük egy lábasba és háromszoros mennyiségű vízzel öntsük fel. Fedő alatt, időnként megkeverve 15-20 percig főzzük, amíg megpuhul. Készíthetjük fele víz, fele tejjel is.
6. Tönköly (tönkölybúza)
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették, főleg a mai Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában. Az i.e. V. században már Dél-Britanniában is termesztették, s az ókori Rómában szintén előszeretettel fogyasztották, sőt a római hadsereg élelmezésére is – többek között – a tönkölybúzát használták. A tönköly megjelenik Horatius szatíráiban, valamint a Bibliában is több helyütt említik.
A tönköly egy távoli "unokatestvére" a búzának, és enyhén diós ízvilággal rendelkezik. A búzaliszthez hozzáadott termékként alkalmazhatjuk, a sütőipari terméekeknél. Tönkölybúza sokkal több niacint tartalmaz, mint a búzaliszt. A niacin javítja a vérkeringést, csökkenti a koleszterin szintet, és az izületek körüli vérereket nyitja.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
Élettani hatásai
- |
Könnyen, gyorsan felhasználható energiával látja el az izomszöveteket, a kötőszöveteket, a belső szerveket, az idegsejteket, az érzékszerveket, tehát minden emberi sejtet. |
- |
Könnyen emészthető, emellett gazdag rosttartalma szinte kefeként tisztítja a beleket. |
- |
Javítja a vérkeringést, rosttartalmánál fogja csökkenti az érelmeszesedés veszélyét. |
- |
Fehérjetartalma 50%-kal meghaladja a közönséges búzafajtáékat, s mivel aminosav- összetétele (ebből épülnek fel a fehérjék) is jó, szervezetünk jobban hasznosítja. Épp ezért fogyasztása kifejezetten ajánlott azok számára, akiknek szervezete nagyobb igénybevételnek van kitéve: gyermekeknek, serdülőknek, idős embereknek, nehéz fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, vegetáriánusoknak, várandós illetve szoptató anyukáknak. |
- |
Érdekes megfigyelés, miszerint jótékonyan hat a dohányzók pszichés és fizikai teljesítőképességére, regenerálódására. |
- |
Gazdag esszenciális aminosavakban, mely igen kedvező hatással van az emberi szervezetre. Napi 15-20 dkg tönkölybúzából készült kenyér elfogyasztása jelentősen hozzájárul aminosav-igényünk fedezéséhez. |
- |
Vitamin- és ásványi anyagtartalma egyedülálló: megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport (a B12 kivételével) és E-vitamintartalma sem csekély. A belőle készült termékek kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében. Szeléntartalmát azért is fontos kiemelni, mert ennek hiánya egyes kísérletek alapján szerepet játszik a rákos megbetegedések kialakulásában. |
- |
Rendszeres, hosszú távú fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az erek falain lerakódott, meszesedésre hajlamos zsírréteg. |
- |
A hagyományos gabonafélékhez hasonlítva alacsonyabb szénhidráttartalmú, mely lassabban is szívódik fel, emiatt cukorbetegek étrendjében is ajánlható. |
- |
Esszenciális zsírsav-tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre. |
- |
A tönkölybúza lisztjéből tojás hozzáadása nélkül is készíthető tészta, melyet azok is bátran fogyaszthatnak, akik a tojásban lévő fehérjére érzékenyek. |
7. Bulgur
A bulgur tulajdonképpen tört búza, Magyarországon a török éttermekben „török rizsnek” is nevezik. Leginkább a közel-keleti és a török konyha által kedvelt köret. A még éretlen vagy a meghántolt érett búzaszemeket párolják, kiszárítják, majd durvára összetörik . Mivel a bulgurt előzetesen párolják, ezért a magyarok által ismert búzadarától eltérően jóformán alig kell főzni, akár elég csak vízzel leforrázni. Az íze enyhén a dióra emlékeztet.
A bulgur kétféle méretben kapható: van nagyobb, rizsszem nagyságú fél-egész búzaszemekből álló, és egészen apróra tört, a búzadarához hasonlító. Előbbit köretként fogyasztják, utóbbi saláták, főtt ételek alapanyaga.
Nagyon jó köret, hasonlít a rizshez, de kicsit *harapósabb*, pergősebb az állaga, és gyaorlatilag percek alatt kész. Nagyon jól átveszi az ízeket, ezért népszerűek a bulgurból készült saláták, sok zöldséggel és sok zöldfűszerrel, könnyű, kiadós és egészséges,
Élettenai hatásai
A bulgur gazdagabb rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, mint a rizs vagy a kuszkusz. Glikémiás indexe 46, míg a sima rizsé 70-90 körül van. B-vitamin és vas is van benne jócskán, ezért nagyon sok dietetikus javasolja a fogyasztását.
Valójában a teljes kiőrlésű gabonák között van a helye, alacsony zsírtartalma, magas fehérje tartalma, és gazdag összetett szénhidrát tartalma miatt.
A bulgur jó hatással van az agyra, javítja az általános agyműködést, és fokozhatja a memória képességét.
Bár Bulgur-ban is van nagy százalékban cink, niacin, és a vas, ezért is nagy a gyulladáscsökkentő hatása. Azok, akik rendszeresen fogyasztanak Bulgurt enyhülnek gyulladásaik, és ez védelmet nyújt a különböző betegségek, mint például az Alzheimer-kór, cukorbetegség, csontritkulás, és a szívbetegség ellen.
8. Árpa
Egy hosszú téli időszak után szervezetünknek szüksége van vitaminokra, ásványi anyagokra, hogy szervezetünk megerősödjön. Ebben segítenek a magvak ezek közül az árpa fogyasztása.
Az árpáról a legtöbb embernek a takarmánynövény és a sör jut az eszébe. Ez nem meglepő, hiszen az árpa nagy részét a sörgyártáshoz használják fel, amelyet már az ókori Babilonban is készítettek. A régi árpaitalt, ahogy akkor nevezték az Egyiptomiak, a Görögök, és a Germánok is előszeretettel fogyasztották.
A keményítő és fehérje tartalma függ a fajtól, de az adott termesztési hely adottságaitól is, mint pl. a talaj keménysége vagy az időjárás klímája. A sörárpánál a keményítő tartalma magasabb, és a sör minősége annál jobb, minél kevesebb fehérjét tartalmaznak a magok.
Étkezési célra is vásárolhatunk árpát, erre a célra a gersli néven kapható termék ideális. Sajnos hazánkban a gersli felhasználása még nem terjedt el, bár gyakran használjuk sólethez, főzelékekhez, mégis kevesen ismerik az árpa fogyasztásának jótékony hatását.
Az árpában többek között növényi rostok, keményítő, növényi olajok, szerves só, vitaminok, ásványi anyagok, pl. kalcium, kálium, és magnézium található. Az árpa szemek rendszeres fogyasztásával növelhetjük a szellemi és fizikai teljesítményt, mivel igen magas a B vitamin tartalma, és a benne található kálium és magnézium tartalom miatt erősíti, és egyben nyugtatja idegrendszerünket. Vízhajtó hatása révén csökkenti a koleszterin szintet, az E vitamin pedig megszépít minket, és megújítja bőrünket.
Az árpa szemeket felhasználás előtt érdemes egy serpenyőben megpirítani, mert így könnyebben emészthető, nő a tápértéke, és az íze is jobb lesz. A pirított árpaszemeket ezután felhasználhatjuk bármilyen levesbe, vagy főzelékbe, de rizs helyett köretként adhatjuk sültek és zöldség félék mellé. A hántolt árpát kevesebbet, míg a hántolatlan magokat tovább kell főzni, vagy főzés előtt áztassuk be hideg vízbe 1-1,5 órára.
Ha tavasszal friss vitamindús csírát szeretnénk fogyasztani, válasszuk a zöld árpát, amely ásványi anyagokban és vitaminokban igen gazdag. A csíráztatáshoz gyógynövény boltban vásárolhatunk magokat, amelyeket egy speciális csíráztató tálba kell tenni, és tiszta vízzel leöntünk.
Pár napon belül már fogyaszthatjuk is a friss csíranövényeket, salátára téve, vagy joghurtba keverve.
A zöld árpában többek között növényi fehérjék, enzimek találhatók, amelyek közül érdemes szót ejteni a SOD szuperoxid enzimről. Ez az enzim erős antioxidáns, és lassítja az öregedést. A magokban található klorofil gyulladáscsökkentő, és rosttartalma segíti az emésztést. Emellett található benne B1,-B2,-B6,- C,- E vitamin, valamint folsav, kálium, magnézium, vas, réz és mangán.
A zöld árpa magas koncentrációban tartalmazz az emberi szervezet számára szükséges aminosavakat, ásványi anyagokat, vitaminokat, gyorsan felszívódik, és tökéletesen hasznosul.
Fogyókúra és tavaszi méregtelenítő kúra során is ideális a fogyasztása, csökkenti a székrekedést, és szabályozza a gyomorsavtermelést is. Rendszeres fogyasztása megőrzi fogaink egészségét, magas kálium tartalma pedig jó hatással van a szívre és a májra. E vitamin tartalma miatt táplálja a bőrt, és a férfiaknál javítja a szexuális potenciát és a spermiumok életképességét.
Mind az árpa mind a zöldárpa rendszeres fogyasztása javasolt minden korosztály számára, különösen időseknek, kismamáknak, diétázóknak, mert rövid idő alatt fontos tápanyagokkal látja el szervezetünket. Kimerültség, levertség, vagy állandó fáradtság esetén is érdemes fogyasztani, mert erős immunerősítő és roboráló szer. A zöld árpában található klorofil dezodoráló hatású, így dohányosok és fokhagyma kedvelők is jól járnak vele.
Az árpa fogyasztásával nem csak egészségünkért tehetünk sokat, de változatossá tehetjük vele ételeinket is.
9. Teff
Az etiópiai gabonanövényt egyre többen fedezik fel maguknak, kezdetben az Államokban terjedt el, mára azonban már Európában – a paleolit diéta térhódítása óta – egyre több helyen lehet hozzájutni a gluténmentes teff-hez - aminek világos és sötét változata is ismert. A teff a legkisebb gabona a világon. Körülbelül 150 teff szem súlya egyezik meg, 1 szem búza tömegével. Teffből készül az etiópok kenyere, az enjera, amely egy palacsintához hasonló lapos, tömör kenyér (a sikér hiánya miatt). Tortillához, palacsintához hasonlóan ebbe csomagolják bele a töltelékeket, így evőeszköz nélkül is könnyen el tudják fogyasztani
Afrikában a teff lisztből készült szivacsos állagú kenyeret köretként fogyasztják, vagy – a tortillához hasonlóan – ebbe csomagolják az ételeket, de sok helyen evőeszközt is készítenek belőle. Köretként való elkészítése pofonegyszerű, egy pohár gabonát két pohár vízzel kell felforralni, majd lefedni, állni hagyni, amíg az összes vizet magába szívja. A gluténmentes liszt sütéshez is kiváló.
Az afrikai gabonanövény kalciumban, cinkben, aminosavakban, proteinben, B-vitaminban és rostban gazdag, a belőle készített tészták kiválóan illeszkednek a paleolit diétába, de cukorbetegeknek is ajánlják.
Teff a magas rost és fehérje tartalommal rendelkezik, és büszkélkedik nyolc esszenciális aminosavat. Hihetetlenül magas kalcium- (kb kétszeres mennyiségű kalciumot tartalmaz, mint a spenót), és tartalmazza a mangán, réz, vas, és egy jó adag C-vitamin.
Mint sok más gabonafélék ezen a listán, a teff előnyös azok számára, akik csökkenteni akarják a gyulladást a szervezetükben, és tartja a vércukorszintet, hiszen alacsony a glikémiás indexe, és megakadélyozza a vércukorszint "kiugrását" evés után.
10. Cirok
A nemzetség Etiópia és Szudán területein őshonos, de ma már a meleg mérsékelt égövig mindenfelé termesztik. A cirok gabona nagyon népszerű a trópusokon és a déli féltekén. Hazánk a cirok termesztésére alkalmas övezet északi határán van; a Magyarországon termesztett fajokat Olaszországból hozták be.
Európában – így hazánkban is – először csak a seprőcirkot honosították meg; a takarmánycirkokat Európában csak az utóbbi évtizedekben kezdték nagyobb területen termeszteni.
Glutén mentességéből és kedvező táplálkozás élettani tulajdonságaiból adódóan értékes alapanyaga lehet a glutén mentes diétának. Ásványi anyagok közül jelentős tiamin, niacin, vas, magnézium és kálium tartalommal bír. Vitaminok közül kiemelkedő mennyiségben tartalmazza az E-vitamint, amely antioxidáns hatása révén véd a szabad-gyökök káros hatása ellen és segíti az immunrendszer működését. Összetétele hasonló a kukoricáéhoz, ahhoz képest azonban valamivel magasabb fehérjetartalma van. Rosttartalma hozzájárul az emésztőrendszer kiegyensúlyozott működéséhez.
A cirok fajták antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek segíthetnek kivédeni a nyelőcsőrák, kialakulását