Tatai Öreg-tavi Nagy Halászat

Tatai Öreg-tó  rövid története

A Tatai Öreg-tó Magyarország egyik legidősebb mesterséges tava, amely még a honfoglalás előtt készült az Által-éren (Által-ér a Duna egyik jobb parti mellékfolyója Komárom-Esztergom megyében, a tatai Öreg-tó közepén halad keresztül és öt lefolyón, széles völgyben ér a Dunáig Dunaalmásnál) épített völgyzárógát segítségével. A helyén, már a Pleisztocén korban is itt húzódó, forrásokkal táplált mocsárvilág terült el. A tavat a középkorban is használták, és folyamatosan bővítették. A tó és a hozzá tartozó mocsárrendszer a Tatai vár védelmét szolgálta, vizében kezdetben a Dunából származó halakat tárolták. Tata a 13-14. században keletkezett nagyobb település, mezőváros a tó körül. Zsigmond és Mátyás királyok alatt Tata királyi birtok, a Tatai vár királyi nyaraló, a török időben végvár. Tata 1727-től az Esterházy család birtokközpontja és a 18. században alakult ki a környék mocsarainak lecsapolásával ma is meglévő tórendszere. Az Öreg-tó maihoz hasonló formáját Mikoviny  Sámuel (1700-1750) neves vízrendezési mérnök tervei alapján alakították ki 1747-ben (A 18. század jelentős magyar polihisztora, szerteágazó tevékenysége nagy hatással volt a tudományos életre, ő tekinthető a magyar térképészet megalapítójának, nagy jelentőségűek folyószabályozási és mocsár lecsapolási munkái, továbbá úttörő szerepet játszott a hazai műszaki felsőoktatás megteremtésében). A tó az Esterházy uradalom részeként halastóként használták, de voltak a tavon vízi malmok és egy vízi vágóhíd is. 1989 óta a ramsari (A ramsari egyezmény, hivatalos nevén „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire”, az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény, és egy iráni kisvárosban, Rámszarban 1971. február 2-án tartott nemzetközi találkozón megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely 1975. december 21-én lépett érvénybe) egyezmény védelmét élvezi.

A tavat ősszel leürítik, tavasszal feltöltik. Mivel klasszikus árapasztó mederrel illetve műtárggyal nem rendelkezik – ellentétben a völgyzárógátas tározók többségével – a vízszintszabályozáson, feltöltésen-leürítésen kívül az árapasztást is az öt zsilipen keresztül oldják meg. Az öt zsilip közül legjelentősebb a Vecserei zsilip.

A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely, ritka madárfajok a vonulási időszakban tömegesen megtalálhatók a tó környezetében. Rendszeresen 20 000 egyednél is több madár tartózkodik itt.

Öreg-tavi nagyhalászat

A hagyományos Öreg-tavi Nagy Halászatot rendszerint október végén lehetnek rendezik meg az országban egyedülálló látványhalászatnak, valamint az ehhez kapcsolódó gasztronómiai programoknak megfelelően. A vár és az Esterházy sétány közötti terület szolgál helyszínül. Az Öreg tavi Nagy Halászat név már az 1900-as évek elején is felbukkan a híradásokban. A halas fesztivál fő attrakciója a látványhalászat, mely az országban máshol nem látható 400 méteres húzóhálós kerítéssel kerül lebonyolításra. Az egész napot betöltő halászat, a halválogatás, halvásár alkalmas arra, hogy közelből mutassa be a halászok nehéz fizikai munkáját annak minden szépségével együtt. A tájjellegű és ország egészének halas gasztronómiáját átfogó halétel bemutató és vásár az országban egyedülállóan széles keresztmetszetét adja a halételeknek. Az ország minden részét reprezentáló tájegységi hal specialitásokat halfőző bajnokok főztjeként ízlelhetjük meg. A rendezők nem titkolt szándéka, hogy a frissen kifogott halakból rendezett vásárral, a halétel különlegességekkel a halfogyasztás ösztönzésén keresztül hozzájáruljon az egészséges táplálkozás népszerűsítéséhez. A halászat mindenkori színfoltja a tómederben felállított, a századelő hangulatát idéző nádból készített halászkunyhó, amely csak a tatai Öreg tóban folytatott halászatokra volt jellemző.

Kiváló rendezvény, mindenkinek ajánlom, és ezen felül friss hallal „felpakolva” zárhatjuk az élményekben gazdag napunkat.