Országház

Sokan vagyunk, akik ha Budapest nevezetességeit szeretnénk megtekinteni, és egy képzeletbeli sorrendet próbálnak felállítani, hogy melyik épület csodával kezdhetnénk e gyönyörű városunk nevezetességeinek a megtekintését, ekkor nagyon könnyű erre a válasz, az Országházzal. A Magyar Országház a harmadik legnagyobb parlamenti épület a világon, és nemcsak a mérete a lenyűgöző, hanem a szépsége is.

Az épület megtekintésére van a lehetőség, az év azon napjain, amikor hivatalos esemény nem zajlik az épületben, természetesen belépő díj ellenében, a már kialakított Látogatóközponton keresztül. Azonban az év bizonyos nevezetes nemzeti ünnepek  napjain ingyen látogathatjuk hazánk e pazar építményét. Ilyen nevezetes ünnep napok például Március 15, Augusztus 20 és Október 23. Ömlik is tömeg ilyenkor, és családunk is még 2011-ben egy Március 15-i ünnep alkalmából tekintette meg e csodás épületet, és e látogatásról készítettem egy rövid videót, melyet a beszámolóm végén bemutatok.

Az Országházba, mely Magyarország és a magyar demokrácia egyik legfontosabb jelképe, évenként rengeteg  látogató érkezik. A kb. negyvenöt perces parlamenti séta alkalmával a látogatók idegenvezető segítségével megtekinthetik az épület díszlépcsőjét, a kupolacsarnokát mely az épület geometriai középpontjában helyezkedik el,és 2000 Január 1 óta a magyar Szent Korona

( A hagyomány szerint 1038. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, I. István király  a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A szent Korona-tan szerint ezzel elindította azt a folyamatot, amelynek során egy egyszerű magyar koronázási ékszerből az államiság jelképe lett. Nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyének ekkora jelentőséget tulajdonítana és olyannyira tisztelné, mint a magyar nép a Szent Koronát. Birtoklásáért trónviszonyok dúltak, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett. Volt eset, amikor egyszerűen ellopták vagy titkon őrizték. Egy alkalommal hazaszállítása közben vesztették el, de mindig megkerült. Többször hurcolták ki az országból, föld alatt elásva rejtegették, és történt, hogy zálog tárgyát képezte.)

és a koronázási jelvények ünnepélyes őrzési helye.

Látogatható továbbá a felsőházi társalgó és a felsőházi ülésterem, kitekinthetünk a gazdagon díszített üvegablakokon keresztül a megújult  Kossuth térre, megismerkedhetnek a látogatók továbbá a Ház történetével, építészetével és a benne található műalkotásokkal.

Foglalkozzunk egy rövid részlet erejéig az Országház történetével:

Kezdetben nem volt gond, hogy nincs állandó székhelye a törvényhozásnak, de a Széchenyi Istvánnal, Deák Ferenccel, Petőfi Sándorral és Kölcsey Ferenccel tudatosan szerveződő országnak már egyre nagyobb szüksége volt rá.

Legelőször az 1830. évi országgyűlésen merült fel javaslat formájában egy ilyen épület, de a tíz évig tartó hercehurca végül sajnos nem vezetett eredményre: a Pollack Mihály által elkészített klasszicista stílusú tervet pénzhiányra hivatkozva elvetették. Sejteni lehetett azonban, hogy nem ez volt az időhúzás valódi oka, hanem az, hogy inkább nemzetközi pályázatot szerettek volna meghirdetni az ország vezetői. 

Az első konkrét pályázati kiírás 1844-ben történt - két évvel azelőtt, hogy Vörösmarty Mihály szomorúan konstatálta, hogy a “Hazának nincsen háza” -, akkor azonban még a mai Erzsébet tér területére (akkor Új piac) képzelték el a törvényhozás épületét.
A neves európai tervezőktől beérkező ötleteket soha nem bírálták el, mert szinte az összes a '48-as szabadságharc áldozatául esett.

Változás 1861-ben történt legközelebb, amikor egy ideiglenes képviselőház megépítését határozták el, ami végül Ybl Miklós tervei alapján készült el a Sándor utcában. 

Az újabb komoly pályázat kiírására 1882-ig kellett várni. Erre rengeteg kiváló építész adott be ötleteket, köztük Hauszmann Alajos, Schickedanz Albert és Freud Vilmos, Otto Wagner, Fellner és Helmer, Emil Förster, de végül Steindl Imre műegyetemi tanár neogótikus terve nyerte meg egy olyan ötlettel, amely szerint a régi idők építészeti stílusainak együttes felhasználásával érheti el a várt hatást. A bizottság tagjai szinte mind elégedettek volt a tervekkel, csupán néhány változtatást kértek: egy félemelet megépítését, illetve az üléstermek feletti tornyok kupolájának módosítását. Az Országház építése 1885-től 1904-ig tartott. 2000 óta a Szent Korona a kupolában van elhyelyezve, továbbá számos freskó is díszíti a falakat, többek között Munkácsy Mihály Honfoglalás című műve díszíti az elnöki fogadó falát.

Felejthetelen élményben lessz része annak, aki a hivatalos látogatás keretében megtekinti az Országházat, azonban nem szeretnék ünneprontó lenni, de valahogy a látogatás végén az embernek hiányérzete támad, mert még számtalan olyan helység, és ülésterem található a házban, melyeket soha nem mutatnak a közönség számára, és csak néhányat felsorolnék közülük, így nem látogatható a Delegációs terem, Vadászterem, elnöki fogadó, a Miniszterelnök-, Országház elnökének irodája-, és a Köztársasági Elnök irodája, vallamint a Ház egyéb technikai vívmányai.

Íme a az említett videó: