Halászlé főzőverseny-Szigetszentmiklós

A hagyományos magyar konyha igazi „királynője” a jó halászlé, és ugyanannyira hozzánk tartozik, mint a gulyás, a csirkepaprikás vagy éppen a töltött káposzta, ha magyar ételt kell mondani, ezek jutnak eszünkbe. Amint pedig az elkészítésére terelődik a szó, mindmáig parázs viták alakulnak ki a részletekről, hiszen mindenki úgy gondolja, az övé a legjobb. Ez a versengés hiába válik lassan közhelyessé, hiába tűnhet első látásra jelentéktelennek vagy nevetségesnek, mégis fontos. Mert amíg vannak olyan emberek, akiknek nem mindegy, hogy miből, hogyan, miben és mivel főzik, addig – hiába az életmód megváltozása, hiába az általános mellőzöttség – a halászlé, azaz hagyományunk egy apró szelete megmarad.

Ha megnézzük az étel történetét, azt látjuk, ez a hagyomány egészen „fiatal”, nagyjából kétszáz éves.

A magyar néprajzi irodalom szerint a halászlé azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással. 1871-ben jelent meg Szegeden Rézi néni szakácskönyve, amelyben megtalálhatjuk a "Halpaprikás halászosan" nevű étel elkészítési módját.

Persze korábban is főztek olyan halételt, amihez járt lé vagy mártás, ám ezek ízesítése nagyon távol áll attól, amit mi halászléként ismerünk, hiszen a magyar konyha ekkor még nem használta a pirospaprikát. A fűszer először dísznövényként került az országba, a 16-17. században egy-egy főúri kert ékessége volt. Elterjedését a szegedi szerzeteseknek és a parasztságnak köszönhetjük, akik előbb gyógyszerként használták reuma, hideglelés, megfázás ellen, majd az így népszerűségre szert tevő paprika a 19. századra ételízesítőként is elindult hódító útjára.

Hazánkban számtalan város verseng a jó halászlé elkészítésében, így mindenki magáénak mondja a valódi halászlé elkészítésének módját.  A „halászos mód” lényege az, hogy szabadtűzön kell elkészíteni, minden hozzávalót egyszerre kell beletenni a bográcsba.

A valódi népi halászlének a sok és jóféle hal (főleg a ponty), a sajátos elkészítési mód, a szolgafa (vagy másnéven főzőfa, a pusztai pásztoroknak, mezőn dolgozó parasztoknak, erdőn dolgozó munkásoknak szabad tűznél, bográcsban történő főzéshez használt eszköze) és bogrács (szabadtűzi főzőedény), a megfelelő és egyéb fűszerek mellett fontos és elmaradhatatlan kelléke a paprika, azaz a "törökbors" (Az egyik elképzelés szerint ugyanis a törökök hozták az országba, mármint a paprikát, a másik szerint pedig azért terjedt el, mert jó ideig miattuk nem jutottunk a korábban keletről importált borshoz) és a vöröshagyma.

Ahogy a hortobágyi pásztorok a gulyással ajándékoztak meg minket, úgy a halászok a halászlével: mindkettő a természettel összhangban élő, egyszerű ember étele. Ami pedig a fajtákat illeti, abban az egyben megegyeznek Tisza-Duna halászai, hogy a legjobb összeállítás – ha halászléről van szó, az hogy: sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa.

Sokak véleménye szerint nem kell passzírozni a halászlét, ugyanis a halászlé elkészítési módja és lényege a jófajta paprikában, a sok hagymában és halban rejlik. Azonban már a 19.századtól különféle készítési hagyományok alakultak ki a a Tisza mellett, a Duna mindkét oldalán, Komáromnál, a Balatonnál, a halásztanyákon és a polgári konyhákon. Ellemben a klasszikus szegedi halászlé lényeges eleme például a passzírozás.

A halászlé főzését akkor kell befejezni, ha a hüvelyk- és mutatóujj összeragad az étel gőzében.

A magyar halászlé lényege:

A hal:

A magyar halászlevet csak pontyból érdemes elkészíteni. A többi hal csak kiegészítője lehet, amely javítja a halászlét. A fehérhúsú (egyébként drágább) halakat, mint a csukát, vagy a süllőt kár lenne megfőzni, hiszen szétesik a húsuk. A tengeri halak egyáltalán nem illenek a magyar konyhába.

A hagyma:

A halászléhez csak az ún. „öreg” hagyma való. Aki igazi halászlevet akar csinálni, az tartogatott a tavalyi vöröshagymából, mert a zöldhagyma és a főzőhagyma alkalmatlan erre a célra. Ne próbálkozzunk még hagymakrémmel és szárított hagymával sem. Magyarország legnevezetesebb hagymatermesztő területe Makó és vidéke.

A paprika:

A halászlének talán a legfontosabb alkotórésze a paprika. Jó házi paprikát szinte mindenfelé készítenek. Híres paprikatermesztő vidék Szeged ,Kalocsa,Bogyiszló,Cece és más városok környéke

Az országban számtalan helyen készítenek híres halászlét, különféle receptek alapján, így megemlítenék pár nevezetes halászlé készítő helyeket, úgy mint:

• a dunai halászlevek (bajai halászlé, paksi halászlé, komáromi halászlé, dunai halászlé, mohácsi halászlé, debreceni paprikás halászlé
• a tiszai halászlék (szegedi halászlé, szolnoki halászlé, tiszai boros halászlé)
• a balatoni halászlevek (balatoni halászlé, füredi halászlé, lellei halászlé)

Hagyományosan évenként az országban számtalan  településen rendeznek halászlé főző versenyeket, és fesztiválokat, így meglátogattunk közüllük egyiket, Szigetszentmiklóson, még 2011-ben. Szigetszentmiklós a főváros szomszédságában van, közel a Duna partjához.

A halászléfőző versenyről, készítettem egy rövid kis képi összefoglalót: