Pesti Vigadó

2014 áprilisában, amikor tudomást szereztünk a Pesti Vigadó újjáépítési munkáinak befejezéséről, és hogy ettől kezdve látogatható e gyönyörű palota, kíváncsiak voltunk, hogy a korábban hosszú szomorú sorsra ítélt épületet, sikerült e  a régi pompájában felújítani. Lelkesített minket az a lehetőség is, hogy az épület 5-ik emeletén, a Vigadó megnyitásával párhuzamosan a róla elnevezett teremben Makovecz  Imre,

 

(Makovecz Imre a magyar organikus építészet egyik megteremtője, a nemzetközileg is ismert kortárs magyar építészek egyike. Jellegzetes épületeit talán azok közül is sokan felismerik, akik egyébként nem érdeklődnek az építészet iránt. "Az iskola, amit teremtett, messze földön híres nemzetközi mozgalommá vált. Ez az organikus építészet volt, amit ő szeretett élő építészetnek is hívni". A nevéhez kötődő organikus építészet lényege, hogy az épület szervesen illeszkedik a környezetbe és a tájba.

Makovecz Imre / 1935-2011,  Budapesten született, édesapja laboráns volt. Gyermekkorának jó részét, majd a Petőfi Sándor Gimnázium , később a Budapesti Műszaki Egyetem diákjaként a szünidőket a zalai nagyszülőknél, Nagykapornokon töltötte. Ezek az évek és nyarak, a természet közelsége, csodálata kitörölhetetlen emlékeket hagytak benne. Mintegy 20 évig különböző állami tervező irodáknál dolgozott, tehetsége a saját tervezési lehetőség idején, 1981től amikor építész irodát nyithatott, bontakozott ki. Száznál több különböző funkciójú épületet tervezett…,templomot, művelődési házat, iskolát, óvodát, uszodát, csárdát, családi házat, temetőkápolnát, ravatalozót stb.,a legjelentősebb épületeinek makettjét és fotóját csodálhattuk meg a látnivalókban gazdag tárlaton.

Főleg vidéken dolgozott, hiszen organikus – a természetbe, a környezetbe simuló , valamint növényi és emberi motívumokat idéző stílusa nagyvárosi környezetbe nehezen illett volna.

Szerinte az épületnek olyannak kell lennie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből esett volna le. Élő művészetnek nevezte sajátos alkotásait, építésztársai pedig magyar népi szecessziónak. Minden tervezésében felismerhető valamilyen ősi, népi, magyaros motívum, a csúcsokban ég felé nyújtózkodó tetőkön jelen van az aktuális vallási jelkép, mellette pedig félhold és a napkorong.. A természetes építési anyagokat kedvelte, főleg a fát, amit szerkezeti anyagként és csodás díszítő elemként alkalmazott.

Makovecz Imre maradandó, fő művei: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Stephaneum Piliscsabán, a különleges Hagymaház Makón, a Magyar Nemzeti Pavilon, vagyis a Héttorony épülete Sevillában, az 1992es expón. Ő maga a 2005ben tervezett Felső Krisztinavárosi Szent Mihály Templomot tartotta munkássága csúcsának, amelynek megalkotását életében és napjainkban el sem kezdték .A nagy méretű makett láttán megértjük a művész csalódottságát. Makovecz Imre művészete világsiker lett, követői vannak számosan)

 

emlékkiállítás is nyílt. A  Pesti Vigadónak regényes  története van, hol fényében pompázott, aztán a II. világháború után sokáig romokban hevert. Az épület gyönyörű városunk, Budapest egyik legszebb helyén a Duna partján, csodálatos panorámával övezett helyen fekszik, a központban.

Tegyünk egy virtuális sétát az épületben:

 

 

 

A Duna parton álló Pesti Vigadót Pollack Mihály

 

(Pollack Mihály, előfordul Pollák írásmóddal is, (Bécs, 1773. augusztus 30. – Pest, 1855. január 3.) építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere. Életének főműve a Magyar Nemzeti Múzeum)

 

tervezte klasszicista stílusban bálok, zenei események, különböző vigalmak helyszínéül, 1833ban adták át. Fellépett itt többek között ifj. Johann Strauss, Erkel Ferenc, 1838ban ez épületben adott jótékonysági koncertet az évi árvízkárosultak javára Liszt Ferenc, majd e falak között csendültek fel az Ő vezényletével a Szózat és a Himnusz zenekari változatainak ősbemutatói. A szabadságharc idején, 1849ben osztrák ágyútüzek csaknem teljesen megsemmisítették a gyönyörű palotát.

Feszl Frigyes tervezte újjá,

(Feszl Frigyes (Pest, 1821. február 20. – Budapest, 1884. július 25.) magyar építész, a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere)

amivel egy sajátságos magyar építészeti stílust kívánt megalkotni mind a külső, mind a belső elrendezés tekintetében. A fő fal monumentális falképét Lotz Károly és Than Mór alkotta Attila lakomája címmel Arany János Buda halála című eposza ihletésében. A viharos történelmi idők közepette 1864ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára a megújult épület. I. Ferenc József osztrák császár magyar királlyá koronázása alkalmából 1867ben a Vigadóban rendezték a díszvacsorát, azon az eseményen és akkor jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével az immár egységessé vált Budapest. A palotában lépett fel Európa sok világhírű zenésze, többek között: ifj. Johann Strauss, Mascagni, Debussy, Dvorák, Bartók Béla, Prokofjev és mások.

A II. világháborúban az épület olyan súlyos károkat szenvedett, hogy kétségessé vált a jövője, fele részét teljesen elveszítette. 1968ban kezdődött részleges megmentése Vigadó Galéria címmel, akkor neves képzőművészeink alkotásait láthatta itt a közönség. 1980. március 15re fogadóképessé vált a koncertterem, fellépett itt többek között: Cziffra György, Kobajasi  Ken-Ichiró, Kovács Dénes… 2004ben az épületet romló állaga miatt be kellett zárni, hogy megmenthető lehessen a Duna part eme ékessége.

Ma már gyönyörűen felújítva, megszépülve és új termekkel (Vigadó Galéria, Díszterem, Makovecz terem és számtalan kiállító termek)  , egy impozáns Panorámaterasszal is bővülve látogatható, birtokba vehető a sok megpróbáltatást elszenvedett Vigadó.

Az épületben a falfestmények lenyűgözőek, Lotz Károly és Than Mor számára megkötés volt, hogy csak a magyar regék közül választhatnak, így esett a választás Árgírus királyfi és Tündér Ilona meséjére, amely a Díszlépcsőt ékesíti, oldalt Than Mór allegorikus nőalakjai találhatóak.

A palota 5. és 6.szintjén  új kiállítótermében láthattuk  a Makovecz Imre építész munkásságát bemutató tárlatot. A tervező az építészetnek egy sajátos, korábban nem létező formanyelvét alakította ki. Olyan egyedi stílusú épületei láthatók az országban és Erdély néhány településén, amelyeken első látásra felismerhető a művész keze nyoma. A tárlaton a legjelentősebb tervezéseinek makettjeit, valamint azok fotóit és az építés különböző szakaszait láthatt a közönség.