Tatton Park

 

Krisztina lányunk a „ködös Albion” -ban  él Manchesterben, így számtalan alkalommal volt szerencsénk a város , és a környéke vidékeinek nevezetességeit meglátogatni, kirándulásaink keretében.

„Miért is hívja a köznyelv Angliát a „ködös Albion”, erre több verziót is ismerek, az egyik nagyon egyszerű, és kézenfekvő, hiszen gyakori a köd, a másik, hogy  az Albion név eredete a gael alb (magasság) és az inn (sziget, ország) szavakból ered, jelentése: Hegyes-sziget. Van aki azt mondja, hogy Jósika Miklós
használta először a "ködös Albion" összetételt, az ő regényéből ment át a magyar köznyelvbe. Hát ki tudja, egyébként a klíma változása miatt ma már nem is olyan erős az a Golf áramlat, ezért a fenti elnevezés nem is állja meg a helyét teljesen, vagyis ma már nem olyan gyakori a  ködös időjárás.”

De térjünk vissza az eredeti célunkhoz, a változatos,és szerintünk szép Angol tájak megtekintéséhez, és az egyik ilyen kirándulásunk, angliai méretekben is nevezetes, két híres park (kastély) meglátogatására koncentrálódott, ezek pedig a már a címben is említett Tatton és Lyme parkok voltak. Aztán sokat hallottunk a „sznobok városáról”  Knutsfordról,  ha egyátalán lehet egy ilyen települést kiragadni Angliában, ezt az olvasóra bízom, mert erről is szeretnék pár gondolatot leírni. Mivel a kiinduló pontunk mindig is Manchester volt, akkor nézzük hát milyen város is ez valójában.

 

Manchesterről röviden

"Manchester környékét már a római idők előtt lakták. Később Agricola római hadvezér húzatott fel egy ideiglenes erődítményt az Irwell keleti partján. Az erődöt a középkorban elhagyták, az egykori település az Irwell és az Irk folyók összefolyásához költözött. Manchester 1301-ben kapott vásárvárosi jogokat, a 14. században pedig a betelepült flamand szövők közösségévé vált, itt volt a helyi ruha manufaktúra alapja. A reformáció idején Lancashirehoz tartozott. A 18. század első évtizedében Daniel Defoe a „legnagyobb falu” titulussal illette. A vásárvárost az ipari forradalom formálta nagyvárossá a század utolsó negyedében. Manchester nedves éghajlata ideális volt a gyapotfeldolgozáshoz is, így a fonásban és szövésben használt gőzgépek elterjedésével, a gyapotipar is gyors fejlődésnek indulhatott a régióban. Nagy-Britannia első mesterséges belső vízi útjának, a Duke’s Csatornának a megépítése felgyorsította a fejlődést, nagy mennyiségű olcsó szénnel lehetett ellátni az ipart. A város gyors fejlődéséhez hozzájárult a világ első személyszállító vasútjának, a Liverpool-Manchester vasútnak a megnyitása is. Manchester gyorsan a világ egyik legfontosabb ipari központjává és első ipari társadalmává vált. Lakossága robbanásszerűen megnőtt, mert a vidékről, sőt a brit szigetek távolabbi pontjairól is egyre többen költöztek ide. Írországból az 1840-es évek Burgonya Éhínsége idején érkeztek sokan. Az ír hatás ma is erős, ezt bizonyítja, hogy minden márciusban Manchesterben rendezik meg a világ egyik legnagyobb Szent Patrik napi ünnepségét.

A 19. század végére Manchester kozmopolita várossá vált, ekkor élte aranykorát, ekkor épült a Városháza is. A második világháború alatt Manchester fontos nehézipari centrum volt, itt dolgozott például az Avro, amely számtalan repülőgépet gyártott a királyi légierőnek, melyek közül a leghíresebb az Avro Lancaster bombázó volt. A várost számos alkalommal bombázta a német Luftwaffe, az 1941-es karácsonyi támadás elpusztította a történelmi városközpont nagy részét és súlyosan megrongálta a város katedrálisát is. Manchester 1974-ben vált ki Lancashire megyéből. 1996. júniusában az IRA robbantott Manchester belvárosában. Az épületekben nagy károk keletkeztek, a helyreállítás még 2006-ban is folyt, mely a városközpont jelentős átalakítását indította el. 2006-ban fejezték be a168 méter magas, 47 emeletes Beetham tornyot, mely Európa legmagasabb lakóépülete lett, alsó 23 szintjét a Hilton Hotel, felső 24 szintjét magánlakosztályok foglalják el.

Nagy-Manchesterben több mint százezer egyetemista lakik. A Manchesteri Egyetem, a Manchesteri Nagyvárosi Egyetem és a Királyi Északi Zenei Főiskola külön egyetemi várost alkot a városközpont déli részében, az Oxford Road körül. De nem csupán a fiatal városi életet fedezhetjük fel itt, a látványos fesztiválok és kulturális programok mellett, a speciális piacok és sportesemények is változatos és szórakoztató élményt nyújtanak Manchesterben. Rengeteg utcai felvonulás, vidám program, színház várja az idelátogatókat.

A manchesteri múzeumok is világszínvonalúak. Érdemes felkeresni a díjnyertes Tudományok múzeumát, a Manchester Múzeumot, az újra berendezett Művészeti Galériát, és az Urbist, a pezsgő városi élet múzeumát. Még mindig a kulturális élményeknél maradva, helyi, klasszikus zenét a legkiválóbb hangversenyteremben, a Bridgewater Hallban hallgathatunk.

Amennyiben vásárolni támad kedvünk, Manchesterben azt is megtehetjük, óriási a választék piacokból és üzletekből. A város két nagy bevásárlóközponttal is büszkélkedhet, a város szívében található a Manchester Arndale Centre, Traffordban pedig a Trafford Centre. Utóbbi egymaga 280 bolttal rendelkezik. A speciális piacok közül érdemes felkeresni a Farmer-piacot, a Francia-piacot és a színpompás Virágpiacot is. De ellátogathatunk a Kínai-negyedbe is, ahol számtalan kínai boltot találunk. Errefelé igen nagy választék van lemezekből és könyvekből, amelyeket nem szabad kihagyni.

Aki sportolni szeretne, Manchesterben remek lehetőségek várják. A vidék közelsége lehetőséget ad a túrázásra, golfozásra és lovaglásra is.

A tavasz és a nyár fesztiváloktól hangos. Ekkor kerül megrendezésre az Európa Fesztivál, a Manchester Film Fesztivál, júliusban a Nyári Zenei Őrület és a Manchester Jazz Fesztivál, augusztusban pedig a Gay Pride, a meleg büszkeség napja.

Fontosabb látnivalói: Manchester Cathedral (templom-székesegyház), Corner house, Heaton Park, Lyme Park, Town Hall, Tatton Park, Quarry Bank Mill & Styal Country Park, The Lowry, Dunham Massey, Pankhurst Centre, Barton Arcade, Hollingworth, Jodrell Bank tudományos központ, Arborétum, kiváló könyvtárak: Central Reference v. John Rylands."

 

E rövid bevezető után akkor induljunk el a külső körgyűrűn, majd az M56-on a már említett nevezetességek felé. Először tekintsük meg a Tatton Park’s Parkland csodálatos kastélyát, mely Manchester-tól gépkocsival kb. 30 perc távolságra van.   

 

Tatton Park's Parkland

 

 

 

A park nevezetességei

 

 

Itt minden információ megtalálható a belépéshez

 

 

A park rövid története

A park 1598-ban került Sir Thomas Egerton  család ( Sir Thomas kezdetben  I Erzsébet királynő bírósági irodájában dolgozott, majd királyi főkancellár lett James I király idejében) tulajdonába. Később a család leszármazottai örökölték a birtokot, és építették át a kastélyt, így 1758-ban a belső átalakítás eredményeképpen  gazdag rokokó stílus dominált. A kastély 1791-ben nyerte el a mai neo-klasszicista formáját. 

 

Tatton park 1823-ban

 

További változásokat eszközöltek a kastélyon a 19-ik században, és híres illusztris vendégek fordultak meg a falai között (perzsa sah, Sziámi trónörökös, és így tovább). A negyedik és utolsó Egerton leszármazott báró Maurice Egerton volt (aki egy sokoldalú újító ember volt, akit nagy leleményesség és technikai szakértelem jellemzett.Pilóta, fotós, filmrendező volt.Szertte az autókat, és nagy utazó is volt.Életének jelentős részét kenyai birtokán töltötte, és ott is halt meg.) aki 1958-ban bekövetkezett halálával,  a nemzetnek adományozta (National Thrust kezelésében) a birtokot, így ezzel egy nagy gesztust tett a nemzete számára.

 

Maurice Egerton

 

A tavacskákkal (az egyik legalább akkora, mint a tatai tó) tűzdelt szarvasparkot gyalog vagy kerékpáron is bejárhatjuk, és ha szerencsénk van, pihenő szarvasokat, fészküket őrző fácánokat, vadnyulakat vagy birkákat kaphatunk lencsevégre. A kúria egyes épületeiben régi tűzoltóautókat és gépkocsikat nézhetünk meg, míg a park csemegeboltjaiban a birtok terményeiből vásárolhatunk (megkóstolhatjuk a cseresznyeízű sört, a friss vadhúst, a házi készítésű csokit és lekvárt vagy éppen a húsos pitét), a gyerekeket pedig egy hatalmas játszópark várja.

 

A kastély gyűjteményei és környezete

 

A ház otthont ad a hatalmas és változatos gyűjteményeknek, úgy mint a bútorok, festmények, járművek és néprajz terén, és tükrözik a mindig uralkodó dinasztia ízlését. A könyvtár lenyűgöző, állítólag 8 ezer kötet, és itt található a nemzeti tulajdon (National Trust) által kezelt legnagyobb könyvtár.

Az Egerton generációk közül a legnagyobb festmény gyűjtő Wilbraham Egerton (1781-1856) volt, így láttunk Van Dyck, Poussin, Chardin és Carraci festményeket.

A bútorok pompája lenyűgözi az embert, micsoda gazdagság, és elegancia jellemzi a szobák berendezéseit, melyek a híres „Gillow” bútorok (Robert Gillow az 1700-as évek egyik leghíresebb luxus bútorasztalosa volt, és bútorait Indiából és Jamaicából importált mahagóni fából készítette) és legnagyobb gyűjtője Wilbraham felesége, Elizabeth volt.

Finom kerámia gyűjtemény díszíti a kastély szobáit, nagy része a híres „Minton” kerámiák, melyekért ma csillagászati árakat kérnek.

Szobák közül leginkább tetszett az ebédlő, a könyvtár és a zene szobák.

A kert a régi időknek megfelelően van kialakítva, és a gyönyörű virágok, és a különlegesen megnyírt bukszusok között időzavarba kerülünk, mert annyi a látvány (Japán kert, üvegház) és jól esik a padokon megpihenni. A park saját kertészettel rendelkezik.

A park képei a honlapom Galéria/Utazás,Trip/Tatton Park oldalon megtekinthetők.

 

Íme, meglátogattuk a parkot, 2012-ben

 

 

Egy kicsit a történelem tükrében

 

 

---

 

 

 

Lyme Park

 

 

Elérhetőség:

A park Manchester Stockport kerületén áthaladva kizárólag az A6 úton érhető el gépkocsival. Egyébként Stockportból rendszeres autóbusz járatot üzemeltetnek a parkig. Tehát szinte karnyújtásnyira található Manchestertől e két igen nevezetes látnivalója Anglia középső régiójának. A park ház része télen zárva van, viszont a park hétvégeken nyitva van a közönség előtt.  

 

 

 

 

A park látnivalói

 

A kastély története

A Lyme park kezdete a Tudor korszakra nyúlik vissza, de a jelenlegi házat 1720 as években  Giacomo Leoni olasz építész (Giacomo Leoni (1686 - 1746), más néven James Leoni volt, olasz építész , született Velencében, nevezetesebb munkái Angliában a Lyme park, Clandon park talán ez a legszebb, Moor park) építette. Az épület az I Erzsébet uralkodása alatti reneszánsz, továbbá Palladio és barokk stílusokat reprezentál.

A birtokot Piers Legh I 1388 ban szerezte meg Sir Thomas Danyers unokája Margaret D’anyers el történő házassága révén. Későbbi időkben a Legh család leszármazottjainak az otthona volt, akik katonaként szolgáltak az Angol hadseregben, és az Angol történelem számos csatájában vettek részt, ezek közül is a híres száz éves háborúban.

 

Lyme park 1800 as években

 

A legh család fiú leszármazottjai általában Peter és Piers nevet kapták, és így a ház feje a neve után még egy római számot kapott. Így Peter X nevéhez fűződik a mai formájú palota kialakítása, aki átalakítatta a palotát a Tudor korszaki neóklasszikusból olasz stílusúvá. A munkálatokra korszak leghíresebb építészét, Giacomo Leoni olasz építészt kérték fel. 1725 ben kezdődtek a munkák, és pár év alatt annyira elegáns palota született, hogy szerte Angliában másolták e stílust.

Richard Legh, 3. báró Newton (1888-1960) a sokadik leszármazottja a Leghs Lyme családnak, aki 1946 ban  adományozta a házat és a birtokot az államnak (a National Thrust kezelésébe).

 

Látnivalók

Az épület belsejében a stílusok keverednek, láthatóak angol órák gyűjteménye, Grinling Gibbons faragványok. Erzsébet hosszú galériája sokat megőrzött eredeti jellegéből, és alakja a királyi címer fölött áll a kandalló fölött a nappaliban. Néhány korhű bútor is megmaradt, azonban kevés ahhoz, hogy a Legh családot kellően reprezentálja.

A ház körül 17 hektáros gyönyörű kertek vannak, úgy mint rózsakert és télikert.

 

Rózsa kert

 

A házat körül veszi egy 1400 hektáros vadas park, és a legmagasabb pontján a 18 században épült a „The Cage” eredetileg vadásztorony, később börtön, gótikus stílusban.

 

The Cage

 

A kastély előtt egy gyönyörű tó is látható, és egyébként a Lyme Park a mai korban azzal vált nevezetessé, hogy a BBC feldolgozásában a Jane Austen regényét a „Pride and Prejudice” (Büszkeség és balítélet) jeleneteit itt forgatták. 

 

A park látogatásásról készítettem egy rövid videó összeállítást