Valloire-Valmeinier
A sícentrum
Ha valaki Franciaországban szeretne síelni, annak akkor vállalnia kell azt a 12-13 órát az autóban, (most nyilván csak Valloire-i távolságról beszélünk) és még akkor nagyon optimista is voltam. Jómagam még élvezem is, szerintem kalandos, benne ezúttal ismét a 13 kilométer hosszú "Tunel de Frejus" alagúttal. A hegy alatt áthaladva, francia területre lépve, már csak néhány kilométer és indul felfelé a szerpentin, majd érkezés Valloire-ba.
Gépkocsival szokásos módon ahogy a francia Alpok-t megközelítjük, vagyis a Milánó-Torinót elhagyva, az E70 autópályán kell vezetni, majd "szeretjük vagy nem szeretjük" de át kell vezetni a "Tunel de Frejus" alagúton. A hegy alatt áthaladva, francia területre lépve, már csak néhány kilométer és indul felfelé a szerpentin, majd érkezés Valloire-ba. majd már Franciaországban. Az A43-t kell követni, Saint-Michel-de-Maurinne településig, és innen még 17 km Valloire a D902 szerpentinen. A hólánc használata időnként kötelező, de ez nem olyan nagy újság errefelé, és ekkor megékezünk az 1566 m magasan fekvő gyönyörű kis alpesi városba Valloire-be.
Az utazás költsége összesen körülbelül 300 euro oda-vissza. Olaszoknál 90 euro volt a pályadíj + 40,3 a Frejus alagút költsége.
Autóbusszal az utazás kb. 16 óra, azonban nagy szerencse kell, ahhoz, hogy jó hozzáállású soföröket kapjon az ember, mert a tapasztalatok alapján, nagyon vegyes a kép, sajnos. Arról nem is beszélve, hogy időnként az irodák plusz személyt (utaskisérőt) ültetnek a buszra, akikről a véleményem hasonló a fentiekhez, itt csak az a kérdés rájuk mi szükség van, hiszen a "voucher"-t bárki elintézheti, mert ezen kívül semmit nem csinálnak. Elnézést kérek a tisztességes munkát végző személyektől, de sajnos ez az igazság a magyar irodák franciaországi síutai ilyen szempontból vegyes képet mutatnak.
Van egy pozitívum a Valloire-Valmeineire sítúrában, hogy az irodák lehetőséget biztosítanak egy napos síelésre a Val Thorens-i síközpontba, pótdíj ellenében. Ha még létezik e lehetőség, hát akkor ezt nem szabad kihagyni (Val Thorens, az egy csoda).
Szállásokról különösen nem érdemes szót ejteni, mert az irodák, nagyrészt olyan "franciás" apartmanokat kínálnak, viszonylag közel a liftekhez.
A város térképe
Valloire (ejtsd: valloár) az Északi és Déli Alpok között helyezkedik el, közel a Vanoise Nemzeti Parkhoz. A síterepet a környező csúcsok után Galibier Thabor-nak is hívják. Három hegyet (Le Gros Crey, Crey du Quart, Las Setaz Des Pres) foglal magában, az ezeket elválasztó két völgyben helyezkednek el Valloire-Valmeineire települések. Míg az előbbi tipikus francia üdülőtelep, apartman házakkal, addig Valloire egy valódi szavojai hegyi falucska. A hegyek, és a pályák, a látvány lenyűgöző és páratlan.
Télen csak északról közelíthető meg, mivel ilyenkor a Galibier-hágó zárva van. Valloire hangulatos szavojai kisváros 1430 m magasan a Maurienne völgyében, A szomszédos síközpont Valmeinier modern üdülőfaluja pedig 1500-1800 méteren épült. A két síközpont egy bérlettel besíelhető. Aki szereti a Tour de France kerékpárversenyt, az biztosan hallott már a Galibier csúcsról. Ennek a legendás hegynek és hágónak a közelében található Valloire település. Egy elbűvölő hely, szemben azokkal a francia síközpontokkal, ahova a 70-es, 80-as években óriási apartmanházakat építettek fel. Valloire megőrizte a hagyományos szavojai jellegét. A 17. századik barokk templom köré épült a falu, 1400 méteres magasságban, a sípályák 2600 méterig mennek fel.
A Valloire feletti pályákat 1988-ban összekötötték a Valmeinier-hez tartozó lejtőkkel, így 150 kilométeres összefüggő sípályarendszer jött lére.
Az autentikus francia hegyi falu jellegének, amelyet a Valloire síközpont a Maurienne-völgyben sugároz, a tradicionális téli sporttelepülésnek a vendégek egyike sem tud ellenállni. Tipikus francia üzletek, éttermek és palacsintaházak sokasága, valamint sok szép nyaralóház, nyaralólakás és hotel városi barangolásra és pihenésre hívja vendégeit. A falu szép fekvése a Col du Galibier alatt igazi alpesi élményt nyújt. Aranyos kis város önmagában is, és ráadásul a központból induló kabinos felvonóval tudunk feljutni a sípályákhoz.
Valloire - Valmeinier környékén december közepétől április végéig tart a szezon, ha nem lenne elég hó, rengeteg hóágyú segít a megfelelő sípályákat varázsolni.
Valloire nevezetességei a hó- és jégszobrok: a síközpont minden év januárjában nemzetközi - hóból és jégből készült szobrok - versenyét rendezi, mely 3 nappalon és 3 éjjelen át tart és ahol akár 4 × 4 méteres varázslatos jégszobrokat készítenek.
Hószobrok
A város ékessége a 17-ik századi barokk stílusban épült templom ( Baroque Church Notre Dame de l'Assomption ), mely kívülről visszafogott, de belül mutatja igazi értékeit.
A templom bejárati oldala
Túrista iroda a városban:
Ingyenes wifi pontok a városban és a sípályákon:
A városban működő szolgáltatások:
Síbérlet:
Felhívnám a figyelmet a korkedvezményekre, ami a gyerekekre és az idős korosztályra vonatkozik, különösen itt is érvényes az a franciás "ajándék", hogy 5 éves kor alatt és 75 éves kor felett a bérlet ingyenes (egyébként számtalan más francia síhelyen is létezik), mondjuk az utóbbi lehetőséget azért meg is kell érni. De azért megkérdezném, hogy hol van még egy ilyen kedvezmény más európai Alpok országban?
Fotót kérnek (2015 irunk) a bérlethez, mondjuk ez már egy kicsit régimódi.
Motoros sárkány repülés:
Sokszor lehet látni motoros és normál sárkány repülőket a völgy feletti légterekben, nyilván az időjárás fv. ben. Egy 10 perces repülés 60-80 Euro-ba kerül, "potyautasként" a hátsó ülésen. Az utólsó nap délelőtt magam is kipróbáltam és egy életreszoló élményt nyújtott. Javaslom mindenkinek, aki itt síel, hogy ne hagyja ki a sárkányrepülőzést, mert felejthetetlen élvezetet nyújt a hegyek teteje felett repülve lenézni a vidékre, s kis pontnak látni a síelőket, szóval csodálatos.
Egyéb információk:
Pénteken szokásos francia piacnap. jönnek a falusi sajtosok, kolbászosok a falu főterére.
Parkolás: ha valaki kocsival megy nem egyszerű, mert nem sok a parkolóhely. igaz a házak alatt van fedett garázs, de oda fizetni kell. Kb 35€/hét és természetesen korlátozott számban férnek el ott is az autók. ezt is a recepción kell intézni. Korán nem érdemes érkezni, mert du 3-4 előtt nem nagyon adják oda a szobákat, viszont későn sem, mert akkor meg már nincs parkolóhely.
Ha valaki étteremben akar enni akkor előző nap délelőtt, kora délután foglaljon asztalt. és nézzen körül jól, mert elég nagy árdifferenciák lehetnek egyes éttermek között.
Árak: Étteremben egy vacsora 4 főnek egy fonduzés vagy raclettezés alkalmával 100-100 euró. Sajtoknak kilója 11-18 euro fajtától függően. Érdemes felkeresni egyet a számos farm körül a környéken. Mi a farm de landroit-ban voltunk, nagyon érdekes és jól bevásároltunk sajtból.
Felvágottak, pástétomok nem drágák, viszont iszonyatos kínálat van. Bagette 1-2 euro fajtától függően. Sima vékony bagette 0,8. Ásványvíz 0,8-1 EUR. A nyers hús az drága!!!
Nagyon finom joghurtok és pudingok vannak. Tojás sem vészesen drága, minimálisan drágább mint itthon.
Hüttében egy forraltbor 2,5-3 euró, forró csoki 3-3,5; egy pannini vagy Croque Monsieur (melegszendvics) 5,5 euro valmeineirben.
Sípályák:
Valloire-Valmeineir sípályái
Valloire sípályái
A síközpont három részre osztható, a Valmeinier-i, a központi Crey du Quart és a Valloire feletti Setaz szektorokra melyeket mély völgyek választanak el egymástól.
"Crey du Quart" oldal:
Valójában a sípályák két hegyvonulaton helyezkednek el, az egyik a „Valloire Crey du Quart”, és ez a nagyobb pálya rendszer, ahol kellően széles pályák vannak, és a város központjából induló „Crét de la brive” felvonóval lehet elérni. A felvonó végén szép panoráma tárul a városra. A lift alatti területen vezetnek le pályák a városba, azonban ehhez nagyon kedvező hóviszonyok szükségesek, így ezeket a pályákat a hazamenetelhez nem ajánlom.
Aki abszolút kezdő, vagy gyerekkel van, annak ajánlom közvetlenül jobbra a „SEA” rövid, tanuló pályát. A haladók kezdjék a sínapjukat a gyors „TSD Brive 2” felvonó tetejéről, majd balra fordulva a „praz violette” –n lesíelhetünk egy eléggé eldugott részre a „Plain palais” felvonóhoz tartozó pályarendszerhez. A kedvenceim közé tartozott még a "Moneul" felvonóhoz tartozó, és a már említett nevű beülős lifttel megközelíthető három piros pálya, a „Goulet”, a „Stade” és a „Plain Palais” nevezetű. Ezeken még késő délután is hibátlan volt a hó, semmi olvadó kása, semmi bucka. Érdemes ezen a részen kezdeni a napot. A sí nap kezdéséhez tudok ajánlani egy másik pályát, és ez a „rose”, amit le is rövidíthetünk, ha a „Lac des la vieilie” lassú felvonót használjuk. Én a "Brive 2"-t javaslom egy pár kör erejéig. Bemelegítésre találtam egy kitűnő rövid pályát, ez pedig az „aigle”, melyet a csákányos kimondhatatlan nevű „ Chatealaripaille” lift szolgál ki.
A Crey du Quart pályarendszeren kifejezetten hosszú felvonók üzemelnek, közöttük nagyjából fele-fele arányban vannak régebbiek, lassabbak, illetve gyors, modern liftek. Valloire-ból két (a másik a Setaz, de erről majd később ) kabinos lift indul fel két különböző irányba, várakozni soha nem kellett, nyoma sem volt az Ausztriában tapasztalható végeláthatatlan soroknak, lökdösődésnek. Az egyetlen szépséghiba, hogy csak 9-kor nyitnak, pedig szívesen kezdene az ember korábban is. Csákányos húzólift csak néhány akad, de gond nélkül kikerülhetők, szinte mindegyik esetben létezik beülős alternatíva.
Számtalan kellemes kék jelzésű pályák is tarkítják e pálya rendszert, de ezek közül is ki kell emelni a Valmeinier-be átvezető pályákat. Elő a fényképezőgépeket, mert csodálatosan szép átvezető pályák vannak, enyhe lejtéssel. Egyik ilyen a „Plateau”-ról induló „combe orsierére”, hát az valami fantasztikus. Ahhoz hogy ezen pályát elérjük, ehhez a "Go Plateau" csákányos felvonóval kell felmenni, másként nem érhető el. Kalandvágyóknak ajánlom ezt a könnyű pályát, kilátás 5*. Erős havazásban kockázatos a kaland, mert nem lehet látni a nyomvonalat.
Az átjutásra a másik lehetőség az ellenkező oldalon a csodálatos „armera” ( Ez a pálya gyönyörű helyen, végig az erdőben vezet, csodás kilátással a szemben lévő hegycsúcsokra ) és a „grapil”, azonban itt egy kis bökkenő van, mégpedig ezekhez a pályákhóz jó hóviszonyok szükségesek, mert különben a lécünk bánja.
Ha Valloire-ben van a szállásunk, akkor ki ne hagyjuk a „selles” nevű kék pályát, ez vezet haza a városba, mert jó hosszú, közel 12 km, és 1000m-es szintkülönbséget győzünk le, és az élmény hasonló mint a Valmeineire-be menő pályákhoz, tehát a fényképezőgép itt is kötelező.
Azt javaslom mindenkinek, hogy a térképet nagyon tanulmányozza mert a sűrűjében bizony el lehet tévedni. Ami nem gáz, mivel síelni megy az ember azonban ha szállás és közted még egy hegygerinc van és nap vége fele járunk komoly logisztikai problémát jelenthet a visszajutás. Főleg mert ha a liftet lezárják, akkor ott már nem engednek fel senkit és jöhet a taxi méregdrágán. Az időjárás 20 percenként változik gyakorlatilag átmenet nélkül és olyan szinten ami ellehetetleníti a síelést. De amikor szép idő van akkor leírhatatlan a pályarendszer.
"Sétaz" oldal:
A Valloire-i pályarendszer másik része, melyre a felvonók szintén a városból indulnak, ez a "Sétaz" vonulata, mely a legalacsonyabban fekszik, így itt a pályák alsó részén – Márciusban – már dél körül nagyon olvadt a hó, ráadásul ezek a pályák elég zsúfoltak, és mivel jellemzően meredekek a pályák, így hamar romlik a minőségük. Így sok pályát lezárnak már Márciusban. A Sétaz hegyre menő "Setaz", 6 személyes kabinos felvonóval két lépcsőben jutunk fel. Komoly kihívást jelent az "olympique" fekete jelzésű olimpiai pálya (Torinói olimpia helyszíne volt), vagy a "melezes" ha éppen nincs edzése a versenyzőknek. Érdemes még kipróbálni a rövid, de lendületes "Combe" nevű kék pályát, ahol lehet gyakorolni a köröket, lazán, a " Thimel" felvonó közreműködésével.
A "Cornafond"-nak keresztelt lift felső állomását azért kár lenne kihagyni: a lélegzetelállító látvány mellett a kitűnő "Bouquetin" pálya megér néhány lesiklást, a reggeli órákban pedig a Setaz kabinos aljáig vezető "Marmotte" is nagyon élvezetes, délutánra sajnos a minősége sokat romlik.
Aki Valmeineire-ben lakik, és a nap vége felé még nyomja a köröket a Sétez oldalon, arra ügyeljen, hogy ki ne csússzon időben, mert ha a liftek leállnak, akkor csak taxi, no komment.......
"Valmeinier"
Valmeineir sípályái
A Valmeinier-i oldal egy gyönyörű napos fekvésű, de valójában inkább kezdők számára kialakított pálya rendszerrel rendelkezik. Akinek a szállása Valloire-ben van, érdemes átsíelni erre az oldalra is, persze olyan Március magasságában. már nem sikeres a próbálkozásunk, mert erősen romlik ekkor már az oldal hóminősége. A pályái kissé keskenyek, így kellő figyelem nem árt.
Kitűnő szakaszok persze akadtak bőséggel a Valmeinier fölé magasodó Le Gros Crey hegycsúcs alatt is. A hasonló nevű "Gros Crey" felvonótól induló "Génépi-Églantiers" kombináció egészen a két hegyet összekötő "Armera" kötélpályájáig visz (mely lift a tériszonyosak nagy "barátja", egébként a látvány csodálatos), hatalmas élmény megállás nélkül végigcsúszni rajta. Ugyanitt, tehát a valmeinier-i oldalon működik a "TSD Inversins" felvonó, az alatta futó, kék színű "Rhodos", illetve folytatásában a piros "Chaudanne" pályák is a kedvenceim közé tartoztak. Valmeinier-t egyébként átszövik a zöld színű pályák, talán ennek is köszönhető, hogy nagyon sok a kezdő a pályákon, így itt nagyobb óvatosságra, figyelemre volt szükség.
Említést kell tenni, a az "Armera" felvonóról, mert ez mindkét irányban működik, kritikus pontja a völgynek, mert ha valaki későn érkezik mondjuk a Valmeinier-i oldalon a felvonóhoz, és Valloire-ben van a szállása, hát annak bukovári, ahogy mondani szokták, mert akkor csak taxi......
Értékelés
Előnyök: Valloire-Valmeineire síközpont könnyű pálya rendszerrel rendelkezik, és különösen ajánlott gyerekes családok számára, de a jól síelők számára is jó terep. Valloire-t érdemes szállásként választani, mert a város nyüzsgő, élvezetes, hó- és jégszobor látványossága egyedülálló. Valloire sípályái jobbak, mint Valmeineire-nek, azonban a Valmenierie oldalon a pályák szélesebbek. Valloire-ben minden Pénteken kirakodó vásár van. Mindkét oldal sípályái jól karbantartottak. 2010-ben voltam Valloire-ben, lehetőség volt egy napra, költségkiegészítéssel, átbuszozni Val Thorens-be (természetesen csak Orelle-ig), nem szabad kihagyni.
Hátrányok: Mindkét síközpont viszonylag alacsonyan fekszik, így Márciusban már nem érdemes felkeresni. Valmeineire nyugodtabb, de ugyanakkor unalmasabb oldal, mert az apartmanokon kívül semmi élet nincs. A Vloire-i "Setaz" oldal meredekebb sípályái, délutánra már használhatatlanok, mert gyorsan összetúrják.