MENU

Videó technológiai rövidítések

 

Szeretnék néhány gyakran használt alapfogalmat bemutatni az analóg és digitális videó és audió területeiről ( egy "picit" a számítástechnikából ), persze koránt sem a teljesség igényével. Ezen felsorolás csupán csak némi segítséget ad a mai       rohanó élet kifejezéseinek útvesztőiben:

 

1080i

Nagy felbontású videó formátum, ahol a névleges felbontás 1920X1080 képpont (pixel).Az 1080i szabvány az interlaced (más néven skip), vagyis félképeket jelenit meg, mely azt jelenti hogy váltósoros és egyszerre csak a páratlan vagy a páros sorokat (pixeleket) jeleníti meg. Az eljárás alkalmazásával 1080 képernyőpont függőleges  megjelenítésére képes, másodpercenként 50 ill. 60 félképet jelenít meg.Egyszerübben fogalmazva  ez azt jelenti hogy minden videó kocka "fél" képkockákon keresztül kerül elküldésre, egymást váltva.Tehát nem a teljes képkocka indul az adótól, hanem csak a fele, azaz 1920X540 képpont, páros, vagy   csak a a páratlan sorok, váltakozva minden harmincad (1/30) másodpercben.  A szem fiziológiai tulajdonságai miatt a szemlélő a komplett képet érzékeli, hasonlóan mint a mozifilmeknél.

Ilyen módon azonos sávszélesség mellett közel dupla felbontású kép megjelenítésére van lehetőség, a minőség minimális romlása mellett.Azért előfordul időnként hogy elcsúszó sorokat láthatunk ilyen film nézése közben.
A 1920x1080 felbontás 2073600 képpont megjelenítését teszi lehetővé a képernyőn. Az 1080i felbontást főleg a televíziós és kábelhálózatok használják.

1080p

Nagy felbontású videó formátum, ahol az 1080i vel ellentétben minden képkocka fokozatosan és egészben van elküldve az adótól a vevőig. Ez azt jelenti, hogy mind a páros, mind a páratlan sorok egyszerre indulnak, egy teljes képkockát alkotva. Az eredmény egy „gördülékenyebb”, tisztább formájú kép, így az 1080p jobb minőségű  képet tesz lehetővé.

Három fajtája van: 1080p/60 (ez a legelterjedtebb), 1080p/30 és 1080p/24. Az 1080p/60-as megismétli ugyanazt a képkockát kétszer minden 30-ad másodpercben, az 1080p/30-as egy képkockát közvetít minden a másodperc harmincad része alatt, a 24-es egy képkockát minden 24-ed másodpercben.A kapott kép 16:9-es képarányú, 1920X1080 felbontás.

720p

Nagy felbontású videó formátum 1280X720. A 720p a digitális televíziózásban használtos kategória, így főleg a TV társaságok és kábelszolgáltatók alkalmazzák.. A 720-as szám a vízszintes sorok számát jelöli a „p” pedig a már ismert  progresszív képalkotási  módot jelent. Szélesvásznú képarány esetén az oszlopok száma 1280. A másodpercenkénti képkockák száma lehet 24, 25, 30, 50 vagy 60 Hz. Az európai illetve a PAL és SECAM régiókban a 720p25 és a 720p50 az elterjedtebb, míg Észak-Amerikában és Japánban ahol NTSC szabvány van 720p24-et használnak filmekhez, illetve 720p30 és 720p60-at.A progresszív letapogatás lehetővé teszi  itt is az "up-scaled" eljárást, mellyel akár 1920X1080 felbontás is elérhető.

480i

Normál felbontású formátum 720X480, DVD lemezeknél találkozunk vele. A 480 a megjelenítendő sorok számát jelenti Az "i" jelentése, "Interlaced" és a technológiája azonos a HD felbontásnál ismertekkel.A képarány 4:3 de a DVD-nél változó, így lehet16:9 is.Létezik egy másik DVD forma az 576i, ez nyilván jobb minőség, hiszen a sorok száma több.

480p

Normál felbontású videó formátum 720X480. A "p" jelentése progresszív és a technológiája azonos a HD felbontásnál ismertekkel.A progresszív letapogatás lehetővé teszi a tisztább formájú képek megjelenését és javul a mozgás minősége. DVD-nél széles körben használják és nagy előnye hogy lehetőség van az un. "up-scaled" lehtőségre, vagyis akár 1920X1080-as felbontásra is javítható.

576p

A PAL (720x576 képpont) szabvány progresszív változatának jelölése. Az 576-os szám arra utal, hogy ez a szabvány 576 vízszintes képsort tartalmaz, a p betű a progresszív rögzítési, jelátviteli, megjelenítési módra utal. Az 576p jelet televíziós műsorszórásban egyáltalán nem alkalmazzák, ez a jeltípus inkább csak a DVD és Blu-ray lejátszók, házimozi rendszerek kimenetén jelenik meg. Előnye, hogy az eredeti váltottsoros PAL szabványhoz (576i) képest jobb képminőséget nyújt, ugyanis az 576p jel több – kétszeres mennyiségű – képinformációt tartalmaz.

3GP

A 3GP kiterjesztés 3G nagysebességű vezetéknélküli hálózaton működő mobil eszközök multimédia konténer formátuma. Számos mobil-gyártó használja.

AAC

Jelentése: Advanced Audio Coding. A digitális audió tömörítési szabvány biztosítja a magas hangminőséget viszonylag alacsony átviteli sebességnél, és valójában az MP3 kódolási eljárás versenytársa, vagyis egy fejlettebb hangtömörítési formátum. Népszerűségét az iPod nak és az iTunes programoknak köszönheti. Az MP3-al szembeni nagy előnye hogy a hangminőség jobb bizonyos kHZ-es tartományok felett.

 Adatátviteli sebesség

CD vonatkozásában a CD olvasófeje és a lemeztányér fordulatszáma által meghatározott adatolvasási sebesség. Az eredeti adatátviteli sebesség 150 kbyte/sec volt, mely a hang CD olvasási sebessége. A többszörös sebességû meghajtók a tányér fordulatszámának növelésével érnek el nagyobb átviteli sebességet (300 kbyte/sec - 1800 kbyte/sec).

Aktív hangsugárzó
 

Beépített erősítőt, és a legtöbb esetben jelfeldolgozó, vagy ekvalizációs áramkört tartalmazó hangsugárzó, a hangsugárzó, és az egyéb elektronikai elemek közötti összhang optimalizálása érdekében. Egy aktív hangsugárzó szinte minden olyan alacsony jelszintű kimenetről meghajtható, amelyek az A/V és a multimédiás készülékeken, illetve a hordozható sztereó készülékeken találhatók - mint pl. hordozható magnó, CD és Minidisc lejátszó.

Alapsávú koaxiális kábel

Digitális jelátvitelre alkalmazzák. Az alapsávú koaxiális kábeleket leggyakrabban helyi számítógép-hálózatok kialakításánál használják. Az alapsávú koaxiális kábelek jellemzõ maximális adatátviteli sebessége 100 Mbit /sec 1 Km-es szakaszon. Az átviteli sávszélesség nagymértékben függ a távolságtól. Tehát kisebb távolságon nagyobb sebesség is elérhetõ. Ethernet hálózatokban az alapsávú koaxiális kábelek két típusa ismert az ún. vékony (10Base2) és a vastag (10Base5). A típusjelzésben szereplõ 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter, vastagnál 500 méter lehet.

Analóg

Az elektronikában az analóg elnevezés abból ered, hogy a fényt vagy hangot egy átalakítóval (képátalakító, mikrofon) úgy alakítjuk át elektromos jellé, hogy az elektromos jel változása a fény vagy a hang változását kövesse. Az analóg jelrögzítésnél tehát egy, a levegőben terjedő hanghullámot egy mikrofonnal hozzá időben „hasonlóan” változó elektromos jellé alakítjuk át. A videokamerák ehhez hasonlóan a fényt egy jelátalakítóval olyan elektromos jellé alakítják, amely videoszalagra rögzíthető. Ezzel szemben a digitális feldolgozás során az eredeti jelet mérésekkel számokká (mérési eredményekké) alakítják át, és ezeket a számokat tárolják, illetve továbbítják. Azt, hogy mennyire jó egy analóg rendszer minősége, az határozza meg, hogy az átalakítás, tárolás, lejátszás után a jel mennyire „hasonlít” az eredetire.

Analóg-digitális átalakító

Az analóg-digitális átalakító (AD átalakító, AD konverter, ADC) olyan áramkör amely egy analóg (vagyis nagyságában folytonos) elektromos mennyiséget - áramerősséget vagy feszültséget - digitalizál, vagyis nagyságát egy számmal fejezi ki. Ezzel egy időben általában mintavételezi is azt, az időben folytonosan változó analóg jelet csak adott mintavételi pillanatokban alakítja át, így a digitális jel nem csak értékében lesz diszkrét, hanem időben is. Elektronikus eszközökben elterjedten használják a digitális jelátvitel és feldolgozás megbízhatósága miatt, amely az analóg áramköri elemek paraméterszórásának, bizonytalanságának kiküszöbölésével hatékonyabb rendszereket tesz lehetővé.

ANSI LUMEN
Az American National Standards Institute (Amerikai Nemzeti Szabvány Intézet) által kidolozott, kivetítők fényerejének mérésére szolgáló eljárás. Lényege, hogy a vetített képet 3x3-as képkockákra osztva a területek fényerejét külön-külön megmérik, majd átlagolják.

ATRAC

Adaptive Transform Acoustic Coding. A SONY fejlesztette ki a Minidisc-hez ezt a hangkódolási eljárást, ami az emberi fül tökéletlenségeit kihasználva azokat a frekvenciákat, amiket nem hallunk, nem adja vissza a reprodukcióban (ezeket nem is kell letárolnia, így egy jól tömörített anyagot kapunk).

AVCHD

Jelentése: "Advanced Video Coding High Definition" . Felbontása 1920X1080 pixel. A Sony és a Panasonic által közösen kifejlesztett digitális formátum, amit kifejezetten a videó kamerák számára fejlesztettek ki, és már a Panasonic 2008-ban legyártotta az első AVCHD-s kameráját, amit a Sony 2010-ben követett. Később csatlakozott a piacra Canon és a JVC is. A formátumot kifejezetten a "Blu-ray" lemezekre fejlesztették ki és a legtöbb Blue-ray lejátszó támogatja, sőt még a "PlayStation 3(PS3) is. Az AVCHD egy nagy felbontású formátum és még  professzionális  kamerák területén is versenyképes. A kép tömörítéséhez az MPEG-4 AVC/H:264  fajtájú kódolási eljárást használják, míg a hang tömörítéséhez pedig leginkább, a Dolby Digital (AC3) vagy a  tömörítetlen PCM kódolást használják. Sajnos az AVCHD gyorsan vált a "másoló ipar" áldozatává is mert az utcai kalóz Blu-ray lemezek, melyek szinte tökéletesek , ezzel a kódolással  készülnek, tehát nem könnyű megkülönböztetni az eredetitől, talán az a különbség  hogy a  kalóz lemezeken nincs extra tartalom.

A  ma megvásárolható professzionális videószerkesztő szoftverek már támogatják ezen formátumokat. Néhány a jók közül: Sony Vegas Pro12, Adobe Premiere Pro CS4, CyberLink PowerDirector.Ultra10 és így tovább, persze ezek ára, a szolgáltatásuk színvonalával van arányban.

AVI

Jelentése: "Audio Video Interleave", - audió-videó összeillesztést jelent. A Microsoft még 1992-ben hozta létre ezt a fájlformátumot, és máig állja a "sarat". Egy AVI file egy konténer ahol a kép/hang adatokat csaknem bármely tömörítő sémának megfelelően kódolva tartalmazhatja. Manapság az AVI file-nál a leginkább elterjedt tömörítés DivX  a videósávban, és az Mp3 kódolás a hangsávban.

Áthallás
A többcsatornás, vagy több fokozatú erősítők egyik csatornáján vagy fokozatán belüli elektronikus jel hangminőséget befolyásoló hatása egy másik csatornában vagy fokozatban lévő jelre nézve. Ez törénhet hang és videojelek között, vagy egyszerűen a hangcsatornák vagy azok különböző fokozatai között. Bármelyik eset áll fenn, egyik sem szerencsés, mert az áthallás a zavart csatornában zajként, torzításként jelentkezik.

Bit  

Az információ legkisebb egysége, értéke 0 vagy 1 lehet. Nevét az angol binary digit (=kettes számrendszerbeli szám) kifejezésből kapta. Bit mélység (Bit depth) - lásd Színmélység Bitmap - 1.) Pixeles képábrázolást alkalmazó fájl (formátum). Az ilyen képet felnagyítva mindig megjelennek a pixelek, a részletek recések, "rágottak" lesznek. 2.) Színmód; a program 1 bit adatot rendel egy képponthoz, így az vagy fekete vagy fehér lehet. Ilyen színmódban dolgoznak a faxok, sok hátránya miatt azonban képfeldolgozásra nem alkalmas. BMP (Windows Bitmap) - Pixeles képfájl-formátum, a Microsoft fejlesztése, a Windows belső képformátuma, ezért a legtöbb Windows alatt futó program képes értelmezni és felhasználni. Veszteségmentes tömörített változata az RLE. Előnye, hogy 1-24 bit színmélységig minden tárolható benne és Windows környezetben univerzális. Hátránya, hogy nem támogatja a CMYK színábrázolást és a kísérő információk (vágógörbék, alfa csatornák) használatát, ezért nyomdai felhasználásra nem alkalmas.

Bitráta

Lényegében bitsebességnek is nevezhetjük, mert ez a szám megadja hogy hány bit (információ) halad át egy adott "ponton" keresztül egy másodperc alatt. Egysége: bit/sec, vagyis a digitális technika legkisebb egysége. Példaképpen a képátvitele a VHS-nek 1 Mbit/sec, a DVD-nek 5 Mbit/sec és végül a HD minőségnél 15 Mbit/sec ez az érték. A hangátvitelnél az értékek jóval alacsonyabbak, mert például az audió CD-nél az átvitel: 250-300 kbit/sec.

Blu-ray disc

A lemez létrejöttét egy nagy formátumháború előzte meg (vesztes a HD-DVD lett), így a Blu-ray bevonult győztesen a videózás és film világába 2006-ban. A "Blu" (kék) a kék lézer színére utal, mivel lézer technológiát alkalmaz, a "ray" pedig az optikai sugárra utal. A szegény "e" betűt végül  lehagyták, szabadalmi okok miatt. Az egyrétegű lemezen  több mint 25 GB- nyi anyagot lehet tárolni, a dupla rétegűn pedig 50 Gb-nyi anyag fér el. Az alapvető ok hogy a DVD lemezhez képest a Blu-ray lemezen többszörös mennyiségű anyag tárolható, az hogy a középpontból kiindulva spirálisan elhelyezkedő un. kis gödröcskék ("pits") hosszát lecsökkentették (0.15 mikrométer). Az adatokat a lemez nagy felbontásban tárolja (1080p, 1920X1080 pixel) és a lemez lehetővé teszi a nagy átviteli sebességet, akár 40 megabit/sec. A lemezeket H.264, MPEG-2 vagy VC-1 formában kódolják.

Brightness (fényerő) 

A színek egyik alaptulajdonsága a HSB rendszer szerint, a színezet és a telítettség mellett. A programokban az értéke legtöbbször 0 (fekete) és 255 (fehér) között változik.

B&W 

Fekete-fehér, az angol Black & White rövidítésből. Sokszor az 1bit színmélységű, csak fekete és fehér képpontokat tartalmazó képek jelölésére használják, megkülönböztetve a szürkeárnyalatostól.

Burst 

Sorozatfelvétel digitális fényképezőgéppel. Egyes típusok képesek rá, hogy amíg az exponáló gombot lenyomva tartjuk, gyors egymásutánban készítsenek felvételeket. A képek számának a rendelkezésre álló operatív memória szab határt.

Byte 

Az információmennyiség mértékegysége; 1 byte = 8 bit. 1 byte-on 256 különböző számérték ábrázolható (0-255), így alkalmas például a szürkeárnyalatos képek, illetve a színes képek színösszetevőinek jellemzésére.

Cache

Átmeneti információtároló egységet jelenti, vagyis egy gyorsítótár, segít javítani a média lejátszási teljesítményt a RAM vagy a merevlemez-meghajtó hely közötti felosztásával.Például a világhálóról letöltött adatok ideiglenes tárolására szolgál.

CCD (Charge Coupled Device) 

Fényérzékeny érzékelő (töltéscsatolt eszköz),amely a »szkennerekben, digitális fényképezőgépekben és videokamerákban a képalkotásért fe lel.Maga a CCD csak a »fényerősség mérésére alkalmas analóg eszköz,ennek jelét digitalizálva »szürke árnyalatos képet kapunk.Színes képek előállításához vörös, zöld és kék (»RGB)szűrőkkel bontjuk fel a képet az elsődleges alapszínekre. Általában plusz egy zöld szűrő található még a CCD mátrixon, ami a kontraszt javítását segíti.

CBR

Olyan kódolást jelent ahol a kimeneten dekódolt adatmennyiség állandó, szemben a változó "Bit Rate"-tel ahol az átviteli sebesség változó. Például a TV átvitel 64 kbit/sec-os.

CompactFlash 

A legelterjedtebb digitális adathordozó fényképezőgépekben. A mérete igen kicsi, az adatok megőrzése nem igényel tápfeszültséget és nem tartalmaz mozgó alkatrészt, ezért nem is kopik és gyakorlatilag nem hibásodik meg. Különféle gyártók különböző kapacitással készítik, ma már 1GB nagyságrendű kártyák is kaphatók. Az eredeti CF Type I kártyák 5 mm magasak,míg a CF Type II kártyák és egyéb berendezések 9 mm magasak; ide tartozik például az IBM Microdrive, amelyben kb. gyufásdoboz méretűre zsugorítottak egy winchestert.

Digitális video 

Digitalizált képek sorozata, általában »AVI, »MOV vagy »MPEG formátumban. Előállítható videódigitalizáló kártyával analóg jelből (TV vagy videó bemenettel), vagy eleve digitális kamerával. Egyes digitális fényképezőgépek is képesek rövid (néhány másodperces) digitális video rögzítésére.

DIVX

Digital video X. A DivX egy, a DivXNetworks, Inc. által kifejlesztett képtömörítési eljárás, mely főleg arról ismert, hogy képes jelentősen összetömöríteni a videókat, és a DVD-k sokszorosításával és kereskedelmével kapcsolatban került középpontba. Az újabb DVD lejátszók már képesek lejátszani a DivX-es filmeket is

Dóm kamerák

Félgömb alakú állítható házba beépített panelkamera IR LED vagy nélkül.. Beltérben, kültérben, vandál biztosak, álmennyezetbe, mennyezetre, oldalfalra szerelhetőek.

DPI ( dots per inch - pont per hüvelyk )

A "felbontás" mértékegysége megadja, hogy egységnyi hosszon (1 inch=2,54 cm) hány elemi pont fér el. Minél több, ez annál kisebb pontokat jelent, azaz annál nagyobb felbontást. Lényegében megegyezik a ppi (pixels per inch) mértékegységgel; ez utóbbit monitorok és szkennerek jellemzésére használják.

DVD

Optikai tárolócsalád neve, melynek tagjai digitálisan tárolnak hang, kép és számítógépes adatokat nagy kapacitással. Az adathordozó egy vagy kétrétegû, egy vagy kétoldalas, a kapacitás ettõl függõen 4,7 és 17 Gbájt közötti. A DVD nevet Digital Video Disc-ként vagy Digital Versatile Disc-ként értelmezik. A családhoz egyszer és többször írható tagok is tartoznak. A vonatkozó mûszaki elõírások az ABCDE-könyvekben találhatók, a fejlesztések még nem zárultak le.

DVD-RW

Digital Video Disk Rewritable. Többször írható Digitális video lemez – törölhető és újra felhasználható

 

DVI plug ( csatlakozó )

Szabványos, digitális videojel csatlakozó, amely nevét a Digital Video Interface (Digitális videó csatlakozó) angol kifejezés rövidítéséből kapta. A DVI eredetileg számítógépek és LCD monitorok összekötésére kifejlesztett csatlakozó, amelyet a HDMI szabvány elterjedése előtt több televízió gyártó alkalmazott LCD és plazma televíziókon, videó vetítőkön és DVD lejátszókon. A DVI csatlakozó segítségével bármilyen PC-s képszabvány (VGA, S-VGA, XGA, SXGA, stb.) továbbítható, de a DVI támogatja a hagyományos televíziós (PAL, NTSC) és a HDTV (1080i, 1080p, 720p stb.) átvitelét is.

A DVI elvben egy egységes csatlakozó szabvány, mégis többféle kivitele terjedt el, amelyeket eltérő betűjelzéssel láttak el (DVI, DVI-A, DVI-D). Ezek a DVI csatlakozó változatok általában csak saját aljzatukkal kompatibilisek, így előfordulhat, hogy olyan kábelre lesz szükségünk, amelynek egyik végén DVI-A, a másikon például DVI-D csatlakozó van. Például az InFocus és Screenplay vetítőknél alkalmaztak egy úgynevezett M1-DVI vagy M1-DA csatlakozót, amelyhez külön „hagyományos” DVI vagy HDMI csatlakozóra fordító adaptert igényel.

A DVI csatlakozóval teljes mértékben kompatibilis, de digitális, többcsatornás hang átvitelére is alkalmas HDMI csatlakozóra bevezetése után (2005-től) a DVI csatlakozó jelentősége csökkent.

EICTA

Az EICTA 32 (közöttük 24 európai) ország digitális technológiai szövetsége, amelyet elsősorban azért hoztak létre, hogy segítse Európában a digitális, különösen a HDTV technológia minél gyorsabb és gördülékenyebb bevezetését.

 

EuroScart plug (csatlakozó )

Európában kifejlesztett analóg, 21 pólusú csatlakozódugó és aljzatrendszer, melyet televíziókon, DVD-játszókon és felvevőkön, műholdvevőkön használunk. Abból a célból fejlesztették ki, hogy egyetlen kábel és csatlakozó segítségével lehessen összekapcsolni készülékeket.

Az RGB videojel és sztereó hang kétirányú átviteléhez nem kevesebb, mint 20 dugóra és aljzatra van szükség, és ezt az EuroScart egyetlen kötegelt kábellel és 2 darab 21 tűs csatlakozó segítségével valósítja meg, amelyen egyszerre szállíthat többfajta videó-, hang- és vezérlőjelet.

Kompozit RCA csatlakozóról EuroScart csatlakozóra egy egyszerű mechanikus adapterrel köthetjük be a kábelt. Ilyenkor azonban ügyelnünk kell arra, hogy vannak olyan EuroScart csatlakozók, amelyeken csak a be- vagy csak a kimenetet alakították ki. Vannak olyan változatok is, amelyen kapcsolható, hogy ki- vagy bemenetként akarjuk-e használni. Ma már ritkábban fordul elő, de korábban takarékossági okokból nem mind a 21 csatlakozót kötötték be, hanem csak a kompozit videojel és a sztereó hang átvitelére szolgáló „lábakat”. A DVD megjelenésével váltak népszerűvé az úgynevezett teljes bekötésű EuroScart kábelek, amelyeknél mind a 21 érintkezőt összekötik. A teljes bekötésű EuroScart alkalmas RGB, S-Video és kompozit videojel továbbítására is, az összekapcsolt berendezések csatlakozóinak bekötésétől függően. Egyes készülékek a programhelyek beállításait, a videojel széles formátumú változatát vagy egyéb információkat is képesek elküldeni az EuroScart csatlakozón keresztül.

Fehéregyensúly ( White Balance )

A vörös, zöld és kék komponensek beállítása, hogy a kép legvilágosabb pontja fehér legyen. Digitális fényképezőgépek esetén ez helyettesíti a napfényes és műfényes film tulajdonságait.

Felbontás (Resolution) 

A digitális kép minősége a felbontásától függ, azaz hogy milyen kicsik az őt alkotó »pixelek. Ha kisebbek, mint amit a szemünk meg tud különböztetni, az egyes képpontok helyett folyamatos színeket látunk. Megkülönböztetünk »optikai és »interpolált, azaz számított felbontást. A felbontás mérésére az egységnyi hosszra jutó képpontok számát használjuk, mértékegysége a »dpi. Monitorok és digitális fényképezőgépek esetében nem a dpi értékét adjuk meg, hanem a pixelek számát. A gyakori értékek: QVGA (320×240), VGA (640×480), SVGA (800×600), XGA (1024×768), UXGA (1600×1200).

Firewire (másnéven iLink)

Adatátviteli protokol (IEEE1394), amely a megfelelő csatlakozók és kábel segítségével nagy sebességgel képes adatot cserélni a számítógép és egy külső egység (például videokamera, digitális fényképezőgép, külső lemezmeghajtó) között.

GIF 

Webes képformátum, kis helyigénye és hasznos szolgáltatásai kimondottan népszerűvé tették. A GIF állományok színpalettás képek, azaz legfeljebb 256 színt tartalmazhatnak. A GIF lehetővé teszi továbbá az átlátszó területek kezelését is. A GIF különlegessége ezenkívül az animáció: állóképek sorozatát animációként tárolhatjuk egyetlen állományban.

H.264 tömörítés

H.264 videojel tömörítési eljárás fő előnye a korábbi változatokkal (JPEG, MPEG-4) szemben, hogy azonos tömörítési arány esetén jobb képminőséget biztosít, ill. azonos képminőség esetén kisebb sávszélességet igényel. A jelenleg gyártott DVR-eknél a H.264 a legkorszerűbb, legelterjedtebb tömörítési mód.

HD

High definition. Nagy felbontású televíziókra, filmekre vagy televízióadásokra használják (kapcs.: FHD, HDTV, HD-DVD, BD)

HDMI  plug ( csatlakozó )

Újabb típusú, nagy felbontású HD monitorok, televízió készülékekhez. 100 százalékos digitális képi és audiojelek átvitelét biztosító csatlakozó, a tökéletes kép és hang visszaadást.

HD Ready

A HD Ready minősítést azok a berendezések (televíziók, projektorok, kijelzők) kaphatják meg, melyek legalább 1280x720 pixeles felbontásban képesek HDTV filmek megjelenítésére. A HD Ready tévéknél nagyobb felbontást biztosító készülékeket Full HD vagy HD Ready 1080p minősítés jelöli. A HD Ready embléma garantálja a vásárlók részére, hogy az adott képmegjelenítő kiváló képminőséget fog nyújtani az új HDTV adások vétele során. A HD Ready emblémát az EICTA vezette be azzal a céllal, hogy a vásárlók a kiváló képminőséget biztosító HDTV adás megjelenítésre alkalmas készülékeket meg tudják különböztetni azoktól a berendezésektől, melyek ugyan fogadják a HDTV jelet, de azt a HDTV-nél kisebb (ún. SDTV) felbontással, vagyis gyengébb képminőségben jelenítik meg. A HD Ready minősítés Európából indult, ezért elsősorban itt alkalmazzák. Maga az EICTA 32 ország (köztük 24 európai) digitális technológiai szövetségét fogja össze.

A HD Ready emblémát bármely gyártó igényelheti televíziója, projektora, kijelzője számára, amennyiben az megfelel a következő feltételeknek:

1. A kijelző legalább 720 vízszintes képsort jelenít meg 16:9 széles képernyős formátumban.

2. Videojel kompatibilitás:

a) A készülék DVI vagy HDMI bemeneten fogadja a HD jelet ( YPbPr komponens);

b) A készülék képes feldolgozni a következő videojel formátumokat: 1280x720; 50 és 60 Hz progresszív (720p) és 1920x1080; 50 és 60 Hz váltósoros (1080i);

c) A DVI illetve a HDMI bemenet képes a HD tartalomvédő rendszer (HDCP - HD content protection) támogatására.

Mivel a HD Ready minősítés bevezetése óta a piacon forgalmazott televíziók között megjelentek a még jobb képminőséget biztosító, ún. full HD modellek is, ezért az EICTA létrehozta a HD Ready 1080p minősítést, melyet a „sima” HD Ready-nél nagyobb, 1920x1080 felbontásra képes képmegjelenítők kaphatnak meg.

HDTV

A HDTV olyan nagyfelbontású televíziós rendszer, amely a mozifilmekhez hasonló minőségű és képarányú képet ad. Képpontjainak száma akár hétszer több lehet, mint a hagyományos analóg TV adásoké, így azoknál sokkal valósághűbb és érzékletesebb képminőséget nyújt. A HDTV adás megfelelő televízión megdöbbentően élethű képet biztosít, mellyel összehasonlítva azonnal láthatjuk, hogy a korábbi adásszabványok minősége és felbontása erősen korlátozott. A HD kép sokkal több részletet jelenít meg, rendkívül plasztikus, és sokszor szinte háromdimenziós képélményt nyújt. A nézők számára a HDTV a nagyobb felbontás élményét jelenti, a műsorszórók számára viszont az is fontos, hogy a HD adás nagyobb sávszélességet igényel, és emiatt az adás több hagyományos műsor helyét elfoglalja. A rendszer elterjedését késleltette, hogy a HDTV korai időszakában a HD Ready TV készülékek is jóval drágábbak voltak, mint a hagyományos adáshoz készült televíziók.

HIFI

High Fidelity. A High Fidelity vagy hi-fi egy szabvány amely a reprodukált hang vagy kép magas minőségét garantálja. Az adott hang vagy kép elkészítése során igyekeznek a zajt és az egyéb torzítást okozó tényezőket minimális szintre, vagy nem észrevehetőre csökkenteni. 1973-ban a Német Szabványügyi Hivatal (DIN) a DIN 45500 nevű szabványban fektette le a minimális követelményeket a frekvenciamenet, a torzítás, a zaj és egyéb hibákra vonatkozóan.

IEEE-1284 

Kommunikációs szabvány a párhuzamos port használatára, elsősorban nyomtatók, szkennerek és kártyaolvasók számára.

iLink   

A Sony elnevezése a »IEEE- 1394, más néven »FireWire szabványra.

IMAX

Image Maximum. Az amerikai IMAX Corporation cég által kifejlesztett filmformátum, amely a hagyományosnál sokkal nagyobb méretű és felbontású képek vetítésére szolgál

JPEG (Joint Photographic Experts Group) 

Fájlformátum, amely veszteséges tömörítéssel dolgozik. A »GIF mellett a másik legelterjedtebb állományformátum a világhálón. A JPEG tömörítési eljárás veszteséges, de lényegesen hatékonyabb, mint bármilyen más, hagyományos algoritmus. Ezért nagyon közkedvelt minden olyan területen, ahol a kis fájlméret fontos követelmény.

Képstabilizátor (Image Stabilization) 

Olyan optikai vagy digitális rendszer, amely a teleobjektívek bemozdulását csökkenti. Legtöbbször a nagyon nagy gyújtótávolságú objektíveken található, mint a 10X lencse a Sony FD91, FD95, FD97 és CD1000 gépeken vagy a Canon Pro90 vagy az Olympus C-2100UZ.

Kompozit videojel

Az úgynevezett kompozit vagy más néven alapsávi videojel a kép világosság- és színinformációit egybekódolva tartalmazza – szemben az S-Video jellel. Az RF jeltől abban különbözik, hogy ez a jel nincs magasabb frekvenciára modulálva.

A kompozit jel a legtöbb berendezésen az EuroScart aljzat megfelelő lábain vagy RCA aljzaton jelenik meg. Mivel a világosságjelet és a színinformációkat közös kódban továbbítja, ezért a kompozit videojel az S-Video, az RGB vagy a komponens jelnél valamivel gyengébb képminőséget biztosít. A VHS magnókon és DVD lejátszókon az EuroScart aljzat alapbeállítása a kompozit jelformátum.

Kontraszt (Contrast) 

 A kép két – általában közeli – pontjának fényerőkülönbsége, illetve az egész kép jellemzésénél a legvilágosabb és legsötétebb pontok különbsége. Alacsony kontraszt esetén „lapos”, míg nagy kontraszt esetén „kemény” képről beszélünk.

LCD (Liquid Crystal Display) 

Folyadékkristály kijelző. Kép megjelenítésére használt eszköz, ahol a folyadékkristály feszültség hatására elszíneződik, így jeleníti meg az egyes »képpontokat. Fejlettebb formája a »TFT képernyő.

LED (Light Emitting Diode)  Fénykibocsátó dióda. Azok az apró piros vagy zöld lámpák, amelyek különféle elektromos berendezéseinkben találhatók. Az Oki nyomtatókban »lézer helyett LED fényforrást használnak.

Lithium akkumulátor 

Lithium alapú áramforrások, amelyek általában újratölthetők. Drágábbak ugyan a NiMH vagy NiCd akkuknál, de nagyobb az élettartamuk és gyorsabban tölthetők.

Mb (Megabyte) 

Adatmennyiség mérőszáma, 1024 »kilobyte. A »flash memóriák méretét is legtöbbször ebben adják meg.

MD (MiniDisc) 

Digitális adathordozó, leginkább egy kis floppylemezhez hasonlít, a Sony fejlesztése. Zene és képek rögzítésére egyaránt használatos.

Megapixel  

 Körülbelül 1 millió képpont. A digitális fényképezőgépek CCD érzékelőinek minősítésére használt mérőszám. Az 1 Megapixeles kép mérete hozzávetőleg 1280x960 pixel, ami fotónyomtatón kinyomtatva 10×15-ös képnek felel meg.

Mélységélesség (Depth of Field; DoF)   

A blendének megfelelően a fényképezőgépek, vagy a kamerák fókuszában kisebb vagy nagyobb mélységű területet látunk élesnek. A kisebb blende nagyobb mélységélességet jelent.

MiniDisc

A MiniDisc-lemezt a SONY 1992-ben dobta piacra. CD-nek nevezik, pedig valójában nem az. Magneto-optikai lemez (MO), mely nem felel meg a szabványok elõírásainak. A lemez 2,5 hüvelyk átmérõjû, és a 3,5 hüvelykes hajlékonylemezhez hasonló tokban van. Hangfelvételek készítésére és lejátszására használják fogyasztói elektronikus eszközökben.

Mintavetelezés

Az analóg-digitális átalakítás egyik lépése. Az analóg jelbõl meghatározott gyakorisággal mintát vesznek, és a mért adatot kvantálják (számszerû értéket adnak neki) . Az átalakítás minõségére mind a mintavételezõ frekvencia, mind a kvantálás felbontása hatással van. A CD-DA-lemezeknél pl. 44,1 kHz sebességgel vesznek mintát 16 bites felbontással.

 

MPEG tömörítés

Igen kis bitsebességű tömörítési eljárás, mely lehetővé teszi a képek nagyfokú tömörítését jelentős minőségromlás nélkül. Az így kapott képek tárolás esetén kis helyet igényelnek, hálózaton keresztüli továbbítás esetén kis sávszélesség foglalással továbbíthatók. Az MPEG - főként a DVD-nek köszönhetően - napjaink legszélesebb körben elterjedt digitális videó- és hangtömörítő szabványa. Az MPEG szabvány változatait MPEG1, MPEG2 és MPEG4 -nek hívják. Az MPEG a Motion Picture Expert Group (Mozgókép Szakértői Csoport) név rövidítése. Az MPEG elnevezés több szabvány összefoglaló neve, melyeket folyamatosan fejlesztenek. A kidolgozott szabványokat közzéteszik, de a folyamatos fejlesztés lehetősége miatt ezek nyitottak maradnak. Az MPEG jelentős mértékben képes tömöríteni a hang- és videó adatokat. Maga az MPEG tömörítés komoly számítási kapacitást igényel. Az adatfolyam egymástól elkülöníthető videó és hangadatokat, valamint az ezeket szinkronizáló információkat tartalmazhatja. Az MPEG videó képfrekvenciáját és az MPEG hang mintavételezési frekvenciáját szabványok határozzák meg, de ezek a műsor minőségi, illetve az adatátvitel és adattárolás igényeinek megfelelően széles határok között választhatók meg. A különféle MPEG formátumok adatátviteli sebessége és minősége tehát az eltérő felhasználási területekhez igazodik.

PAL videoszabvány

A 1967-ben elfogadott PAL (Phase Alternation by Line - soronkénti színfázisváltás) egy analóg, váltott soros, 50 Hz képfrekvenciájú, színes televíziós adásszabvány, mely Európa nagy részében elterjedt. A PAL videoszabvány Magyarországon az analóg földfelszíni adás szabványa 1996 óta. A PAL rendszerben a képek 625 elektronikus sorból épülnek fel, de a sorok egy része csak információkat hordoz, és nem jelenik meg a képernyőn. Ezért a PAL adás egy-egy képkockája ténylegesen 576 sorból és 720 oszlopból áll. A PAL videoszabvány képfrekvenciája azért 50 Hz, mert ennyi a 230 Voltos hálózatban alkalmazott váltakozó feszültség frekvenciája is. A PAL videoszabvány valójában 50 félképből (angol nevén field, vagyis mező) áll, de ezek vagy csak a páros vagy csak a páratlan képsorokat tartalmazzák. A 25 teljes kép (frame vagy keret) ezekből áll össze. A technika alkalmazásában szerzett tapasztalatoknak köszönhetően a PAL rendszer megjelenése az Egyesült Államokban bevezetett NTSC rendszer több hiányosságát is kiküszöbölte .Ezért a PAL norma színvisszaadása lényegesen jobb az NTSC szabványénál, amelyet éppen ezen tulajdonsága miatt az angol nyelvterületen a Never The Same Color (állandóan változó szín) névvel is csúfoltak. A PAL szabvány felbontása kb. 1 méter képátlójú vagy ennél nagyobb képmegjelenítők – televíziók, videovetítők – használata esetén nem megfelelő, és a váltottsoros letapogatásból eredő sorvillogás is erősen zavaróvá válik. Ráadásul a ferde vonalak a képernyőn jól látható lépcsősödéssel jelennek meg. E hibák kiküszöbölésére a videó specialista cégek és a televízió-gyártók különböző képjavító áramköröket alakítottak ki (progresszív pásztázás, 100 Hz, stb.).

PIP funkció ( Picture in Picture, Kép a Képben )

A PIP funkció segítségével a megfigyelni kívánt területet tudja kinagyítani, ez a főablak jobb alsó sarkában jelenik majd meg.

Progresszív letapogatás

Olyan képmegjelenítési eljárás, amely a kép vízszintes sorait egy „menetben" (frame-ben, vagyis keretben), egyetlen képként jeleníti meg. A progresszív letapogatás napjainkban fokozatosan átveszi a korábbi váltott soros megjelenítés helyét a képmegjelenítő eszközökben (televíziók, PC monitorok). Ennek az az oka, hogy a progresszív pásztázás hosszabb távon nézhetőbb képet biztosít: közelebb áll a mozikban megszokott látványhoz, hiszen a filmszínházakban is kockánként vetítik a filmeket. A progresszív letapogatás legnagyobb előnye, hogy kiküszöböli a váltottsoros letapogatásra jellemző, a páros és a páratlan sorok váltásából eredő sorvillogást.

RCA csatlakozó

 

Videó és hangátvitelre egyaránt használt csatlakozó típus, amely egy-egy aljzaton, illetve vezetéken keresztül egyszerre egy jelet továbbít.

Egy RCA csatlakozón komponens videojel, míg három RCA csatlakozón RGB vagy komponens videojel is továbbítható. A mono hangjelhez egy, a sztereóhoz kettő, az 5.1 csatornás hanghoz pedig hat RCA kábelre van szükség.

RGB videojel

Az RGB videojel a képernyőn megjelenő alapszíneknek (R - piros, G - zöld, B - kék) megfelelően a képet három különálló jelfolyamként továbbítja.

Az RGB jel szinte közvetlen kapcsolatot teremt a műsorforrás és a képernyőt vezérlő elektronika között, ezért kiváló képminőséget biztosít. Az RGB jel átvitelére leggyakrabban a teljes bekötésű EuroScart kábelt alkalmazzuk, de vannak olyan készülékek is, amelyeken három RCA vagy BNC aljzaton keresztül továbbítható a jel.

 

BNC aljzat

 

Ha a műsorforráson és a képmegjelenítőn eltérő csatlakozó fajtát használunk, akkor egy EuroScart-RCA átalakítóra vagy EuroScart-RCA végződésű kábelre lesz szükségünk.

Sávszélesség

A digitális rendszereknél az időegység alatt átvitt szimbólumok számát jelenti. Egysége: bájt/másodperc (bps). A sávszélesség mértéke függ a számítógép feldolgozási sebességétől, valamint a hálózati vagy internetkapcsolat átvitelétől. Analóg rendszereknél a sávszélesség egy frekvenciatartomány szélesség. Analóg rendszerek esetén használt fogalom: egy adott analóg jel maximális és minimális frekvenciájának a különbségét értjük alatta. Például az emberi beszéd alsó frekvenciája 300Hz, a felsõ frekvenciája 3300 Hz, így a sávszélessége: 3400-300=3.1 kHz

SECAM

SÉquentiel Couleur Avec Mémoire. Szinestévé kódolási rendszer

Spot funkció

A másodlagos monitoron csak a kiválasztott csatornák jelennek meg, függetlenül a fő monitortól. A SPOT funkció nélküli DVR-eknél a BNC és a VGA kimenetre kötött monitorokon ugyanazok a kamera képek jelennek meg.

S-Video jel

Az S-Video jel elkülönítve, két kábelen továbbítja a kép világosság és szín összetevőit, így a kompozit videojelnél jobb képminőséget biztosít.

Az S-Video jel továbbítására az esetek többségében 4 csatlakozótűvel ellátott mini DIN (Hosiden) csatlakozót használnak. Egyes televíziók az EuroScart aljzaton képesek fogadni az S-Video jelet.

 

Ilyenkor mini DIN (Hosiden)-EuroScart kábelre lehet szükségünk. Az S-Video jel főként videokamerákon és DVD lejátszókon terjedt el. 

                                                                              

Szélessávú koaxiális kábel

Ez a fajta koaxiális kábelrendszer a kábeltelevíziózás szabványos kábelein keresztüli analóg átvitelt teszi lehetõvé. Mivel ezek a szélessávú hálózatok a szabványos kábeltelevíziós technikát használják, ezért az analóg jelátvitelnek megfelelõen — amely sokkal kevésbé kritikus mint a digitális — a kábelek közel 100 km-es távolságig 300 MHz-es (idõnként 450 MHz-es) jelek átvitelére alkalmasak. Digitális jelek analóg hálózaton keresztül átviteléhez minden interfésznek tartalmaznia kell egy konvertert, amely a kimenõ digitális jeleket analóg jelekké, és a bemenõ analóg jeleket digitális jelekké alakítja. Egy 300 MHz-es kábel tipikusan 150 Mbit/s-os adatátvitelt tesz lehetõvé. Mivel ez egy csatorna számára túlzottan nagy sávszélesség, ezért a szélessávú rendszereket általában több csatornára osztják. Az egyes csatornák egymástól függetlenül képesek pl. analóg televíziójel, csúcsminõségû hangátviteli jel, vagy digitális jelfolyam átvitelére is. Az alapsávú és a szélessávú technika közötti egyik legfontosabb különbség az, hogy a szélessávú rendszerekben analóg erõsítõkre van szükség. Ezek az erõsítõk a jelet csak az egyik irányba tudják továbbítani, ezért csak szimplex adatátvitelt képesek megvalósítani. A probléma megoldására kétféle szélessávú rendszert fejlesztettek ki: a kétkábeles és az egykábeles rendszertA kétkábeles rendszerben két azonos kábel fut egymás mellett. A két kábelen ellentétes irányú az adatforgalom. Egykábeles rendszerben egyetlen kábelen két különbözõ frekvenciatartomány van az adó (adósáv) és a vevõ (vevõsáv) részére. A szélessávú rendszerek nagy elõnye, hogy egyazon kábelen egyidejûleg egymástól függetlenül többféle kommunikációt valósíthatunk meg, hátránya azonban a telepítés és az üzemeltetés bonyolultsága és a jelentõs költségek.

THX

Tomlison Holman eXperimentA Lucasfilm előírásai a mozi és házimozi audio rendszerek számára.

 

URL (Uniform Resource Locator): 

Egységes forrásazonosító: megadja a megjelenítõ program számára, hogy az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni, illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken található. Az URL-ek a HTML-dokumentumba beépített szabályos szerkezetû sorok, segítségükkel hozható létre az a logikai szerkezet és dokumentum kapcsolat, ami a WWW Hypertext lényege. Az URL a következõ információkat tartalmazza: a protokollt, a kiszolgálónak az Internet-nevét, a kiszolgáló portjának a számát, a forrás helyét.

 

VGA, D-sub  plug ( csatlakozó )

A DVR-hez közvetlenül csatlakoztatható a hagyományos, VGA más néven D-SUB (15 tűs) számítógép-monitor. A csatlakozás után a kép automatikusan megjelenik a monitoron.

Váltottsoros letapogatás

Az elsősorban a hagyományos analóg televíziózásban használt váltottsoros letapogatás először a videoképet alkotó képsorok egyik felét (a páratlan sorok), majd a másik felét (a páros sorok) tárolja el, és jeleníti meg. Az angol szakzsargonban ezeket, a csak minden második sort tartalmazó videoképeket „field”-nek, vagyis mezőnek nevezik, míg a két mező által alkotott teljes videoképet „frame”-nek, vagyis keretnek. A váltottsoros képrögzítés és jeltovábbítás szinte teljesen egyeduralkodó a hagyományos analóg televíziós formátumok, az NTSC, a PAL és a SECAM adás szabványok, valamint a képcsöves televíziók esetében.

A váltottsoros letapogatás nagy előnye, hogy egyszerre csak a videokép egyik fele kerül átvitelre, ezért ennek megfelelően fele akkora sávszélességgel sugározható. Jelentős hátránya viszont, hogy a képernyőn megjelenő ferde vonalak szaggatottá válhatnak, amit a szakemberek „lépcsősödésnek” neveznek. A digitális televíziók, illetve különálló képfeldolgozó áramkörök (az ún. videoprocesszorok) képesek a váltottsoros műsorok progresszívvé történő átalakítására.

VHS 

VHS (Video Home System) 1976 óta létező mozgókép-felvétel- és lejátszási technológiára vonatkozó szabvány, videókazettát kezelő készülékek számára. A japán JVC cég fejlesztése, ez a szabvány vált általánossá az otthoni felhasználók között az 1980-as évektől kezdve. A VHS kazetta ma már elavultnak számít, helyét fokozatosan átveszi a jobb minőségű, olcsóbban előállítható, és sokkal strapabíróbb DVD lemez és a Blu-ray. A VHS kazettákra jellemző, hogy lejátszásnál a mágnesszalag kopik, így a kép és a hang minősége minden lejátszásnál romlik.

VHSC

Video Home System Compact. Videókamerákban használatos kis méretű videókazetta.

Videofelbontások

Felbontás alatt a kijelzőn, vízszintesen és függőlegesen megjeleníthető képpontok számát értjük, melyet Pixelekben fejezünk ki. Tehát a videofelvételek minőségét nagymértékben befolyásolja a felbontásuk. Minél nagyobb a felbontás annál élesebb, részletgazdagabb a kép. A digitális fényképek felbontása nem tévesztendő össze a videó felbontással, mert nagyságrendi eltérések vannak, tehát nincs egyenes arányosság. Sokféle videófelbontás létezik, nézzünk ezekből, néhányat:

Sub-QCIF 128X96 pixel, mobiltelefonok felbontása - Cif fomátumok, sokféle fajtája létezik pl. QCIF 176X144 pixel, CIF 352X240 pixel, telekommunikációnál használatosak - QVGA 320X240 pixel, számítógép kijelzőknél, mobil telefonoknál és fényképezőgépeknél használatos - VGA 640X480 pixel, a számítógépeknél, korábban a képernyőknél elfogadott szabvány - SVGA 800X600 pixel, a VGA továbbfejlesztett változata, ami már 16 millió szint jelenet, egyes hordozható eszközök rendelkeznek ilyen felbontással - XGA 1024X768 pixel az SVGA szabvány továbbfejlesztett változata, monitoroknál nagyon elterjedt - HDTV 720i és 720p 1280X720 pixel, 1080i és 1080p 1920X1080 pixel, digitális televíziózási szabvány.

 

WWW (World Wide Web): 

Jelenleg a leggyorsabban terjedõ, legnépszerûbb szolgáltatás az Interneten a Világméretû Háló, a WWW. Sikerének oka, hogy látványos dokumentumok nézhetõk vele, amik tele vannak kereszthivatkozásokkal (ez a hypertext), és képekkel, olyan, mint egy képes lexikon. A WWW általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy WWW kiszolgálóprogram (Web szerver) program fut, amely a felhasználók gépein futó böngészõ-programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelõen elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens). Minden információkérés és az arra adott válasz független a többitõl, vagyis a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre A kiszolgáló nem figyeli külön az egymás után beérkezõ igényeket, mindet új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg azonos helyrõl érkezett.

Zajszűrő megoldások, progresszív képletapogatás

Zajszűrő funkció: Kiszűri a videó és audió zajokat az élőkép megjelenítéskor. A videozaj kiszűrése csökkenti a fájl méretet és javítja a képminőséget, míg az audio zajszűrés a hangminőséget.
Progresszív képletapogatás: Gyors mozgások okozta elmosódásokat jelentősen csökkentő képalkotást tesz lehetővé. Így mozgókép esetében a képminőség drámai javulását eredményezi.

 

 

 

Honvágy

Erőt élethez és halálhoz

egyikünknek a másik ad,

ki előbb ér egy jobb világba,

megvárja majd a másikat.

 

Darvas Szilárd, Ukrajna, 1942

 

x