Alapvető élelmiszerek
Biztosan nem kell részleteznem, hogy az utóbbi évtizedben mennyire eldurvult a táplálkozásunk. Gyakorlatilag "műkaján" élünk, műanyagot eszünk, amik tele vannak tartósítószerekkel, ételszínezékekkel, állományjavítókkal, vegyszermaradványokkal, rejtett cukorral és még ki tudja mivel… Változtatni nagyon nehéz, hisz felgyorsult világban élünk. Még meghalni sincs időnk, pedig ez nagyon hamar bekövetkezik, ha sürgősen nem változtatunk.
Nézzük, hogy milyen élelmiszerek legyenek otthonunkban, nyilván ezek listája kismértékben változhatnak háztartásonként, az a lényeg, hogy néhány gyors ételhez mindig legyen alapanyag, hogy ha minden kötél szakad, azt meg lehessen csinálni. Valamint, hogy amiket kedvel az ember és gyakran fogyasztja, azokhoz legyen hozzávaló, nem kell megvárni a vásárlással, hogy elfogyjon.
Vannak akiknél a tojásételek a nyerők, ott mindig kell lenni otthon tojásnak, abból ha mást nem, egy rántottát bármikor pillanatok alatt lehet csinálni. Ezen kívül tészta, sajt, jó ha van otthon.
Ami mindig kell: fűszerek az ízlésnek megfelelően (ez valakinél csak vegeta meg leveskocka, sajnos????, az igényesebbeknél legalább 30 különféle fűszer, de nincs is annál jobb, akinek van lehetősége, hogy csak kimegy a kertjébe, és onnan frissen szed fűszereket ), rizs, tészta, krumpli, hagyma, fokhagyma, zsemlemorzsa, búzadara, zabpehely vagy müzli, kávé, cukor, levestészta, tea, citrom, liszt, kenyér, savanyúság, gyümölcs, tejföl, túró, kolbász, sonka (vagy felvágott ), olaj, ecet, mustár, lekvár, dió vagy valamilyen olajos mag, élesztő, és így tovább.
Ezekből már igen sokféle ételt lehet csinálni akkor is, ha épp nincs lehetőség vásárolni: sajtos tészta, túrós tészta pörccel, lekváros tészta, rakott krumpli, tepsis krumpli, rántott husi rizzsel, lekváros piskótatekercs, stb.
Ja és hát a mindig éppen "aktuális" gyümőlcsök halmaza, ezekből soha nem elég a szervezetünknek.
De természetesen ez nincs kőbe vésve, mert az alapélemiszer készletet a "kamrában" mindig az izlés formálja, vagy a lehetőség, mert ha mondjuk valaki allergiás valamelyik élelmiszerre, akkor azokból nyilván nem tart otthon. Az alapelv, a lényeg: a konyha legyen úgy felszerelve, hogy még hó végén is változatosan tudjunk főzni belőle.
Azonban itt lényeges szempont, hogy egésszséges alapvető, ősi élemiszereket tároljunk, és fogyasszunk, mert ezek belülről táplálják a testet, erősítik az immunrendszert, és növelik az energiaszintünket. Nézzünk 10 alapvető élemiszert.
1 - Tojás
Még mielőtt a tojás jótékony, vagy egyesek számára káros hatásaival foglakoznék, egy alapvető tényezőre hagy hívjam fel a figyelmet, az pedig a tojás származása, vagyis lehetőség szerint csak szabadtartásos, kifutós tartási rendszerben tartott tyúktojásokat vásároljunk. A probléma az, hogy honnan tudjuk, hogy az a tojás milyen tartási rendszerben "keletkezett".
Hát onnan, hogy 2004. május 1-jétől a tojásokat kötelező jelölni. Fontos, hogy amikor tojást vásárolunk, figyelni kell a héján található regisztrációs számot, mely mindig egy egyjegyű arab számmal kezdődik és a következőket jelenti: 0: biotojást 1: szabadtartásos, kifutós tartási rendszert, 2: különböző istállózott, de nem ketreces tartást, 3: ketreces tartási módot.
Nagyon fontos az utána következő betűjelzés, mely a származási országot jelenti. Magyarországon termelt tojás esetében ezt HU betűkkel jelzik. Az utána következő számsor annak az állattartó telepnek az azonosítására szolgál, ahol a tojást termelték. A tojás csomagolóanyagán található regisztrációs szám minden esetben a csomagolásra és a fogyaszthatóságra vonatkozik. Jelöli a csomagolás helyét, a szavatosságot és – nem kötelezően – a tojás dátumát is.
Tudom, hogy miután valaki a fentieket elolvasta, nevet magában, vagy gondolja, hogy hol él ez a pasas, sajnos igaza van, mert a valóság egészen mást mutat, azonban legalább tisztában vagyunk azzal, hogy az egészséges tojást hogyan lehet felismerni. Természetesen az a tojás is egészséges, amit a piacra kiballagó néni, otthon a kertjében kapirgáló tyukok alól szedett ki, és viszi ki a piacra, hogy egy kis jövedelemhez jusson, és azon bizony semmilyen jelölés nincs, de biztos vagyok benne, hogy az is egészséges........
A tojásban található vitaminok és aminosavak rengeteg biokémiai folyamatban játszanak szerepet és nagymértékben hozzájárulnak a szervezet zavartalan működéséhez.
- A-vitamin: szerepet játszik a növekedésben, a csontok, a fogak, az íny, a bőr és a haj egészségének megőrzésében.
- D-vitamin: szabályozz a kalcium és foszfor felszívódását, befolyásolja a csontképződést.
- E-vitamin: akadályozza a vérrögképződést, segít a szív és érrendszer egészségének megőrzésében.
- B-vitamin csoport tagjai: szabályozzák a fehérje-zsír-szénhidrát anyagcserét, biztosítják az idegrendszer megfelelő működését.
- Foszfor: építőanyagot biztosít a csontok és a fogak számára.
- Vas: nélkülözhetetlen a hemoglobinképződéshez.
- Cink: számos enzim alkotórésze, serkenti az immunrendszer működését.
- Kalcium: lehetővé teszi az izmok összehúzódását, szilárdítja a fogakat és a csontokat.
A tojás egyetlen szépséghibája, hogy sárgája 190 milligramm koleszterint tartalmaz, mely sokakat óvatosságra int, holott a koleszterin minden állati és emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vegyület. Egészséges emberben még az extrém nagy koleszterin-bevitel sem eredményezi a vérszint kóros emelkedését, mert a már föl nem használt és így fölöslegben maradó mennyiségtől megszabadítja a szervezetet az elimináció. Az elimináció a szervezet hatékony mechanizmusa, mely eltávolítja a már fölös koleszterint. Tehát a heti két alaklommal elfogyasztott 2-2 tojás mennyiség nem lehet káros a szervezetünkre.
Tehát a tojás valójában egy gyors fehérje forrás, és ennek különösen a sportolóknál van jelentősége.
2. - Erjesztett élelmiszerek ( Formented vegetables )
A baktériumokkal erjesztett ételekben az erjesztés során megindul a bomlás, amelynek következtében olyan jótékony baktériumok jönnek létre, amelyek segítik az emésztőrendszer működését, valamint megóvnak a kórokozóktól és más parazitáktól.
Az Észak-afrikai sivatagokban tevetejből készültek az első joghurtok, a nagy hőségben ugyanis csak erjesztéssel tudták eltartani az élelmiszert.
A savanyú uborka Egyiptomból származik, és rengeteg bizonyíték mutat arra is, hogy már az ókori Görögországban és Rómában is fogyasztottak ecetet az emésztés elősegítésére. Indiában, Koreában, Kínában és Japánban édes, sós és savanyú uborkát fogyasztanak, Észak- és Közép-Európában savanyú káposztát és kovászos uborkát.
Az erjesztett ételekből nem szükséges sokat fogyasztani, elég csak annyit, hogy az ételek lebontásáért felelős enzimek megfelelően működjenek, és hogy a tápanyagok képesek legyenek hatékonyan felszívódni a vékonybélben.
Erjesztett élelmiszerek, ilyenek az alkoholtartalmú italok, mint például égetett szeszes italok, bor, bor, sör, stb, a tejtermékek, mint joghurt, savanyú tejszín, ló tej, sajt, stb, szója termékek, mint a fermentált tofu ( A tofu altatott szójatejből készült túró, amitt különböző állagra összenyomnak ), tempeh ( A tempeh főtt szójababból készülő, nemes penészes érleléssel, fermentációval előállított élelmiszer ), natto ( A nattó a japán nemzeti ételek egyike. Nyers szójababot jelent, amelyen egy baktériumfaj (bacillus natto) tenyészik. A kifejlett baktérium megpuhítja a babot, egyszersmind egy fura, nyúlós, ragadós szövettel bevonja ), stb, erjesztett zöldségek, mint a savanyúságok, savanyú káposzta, stb, fűszerek, mint például ecet, miso ( A miso a japánok egyik legismertebb levese, szójababpüréből készült leves ), szójaszósz, édesítőszer ( édes, mint aszpartám ), ízfokozók.
3. - Kókusztej (Coconut milk)
A kókusztej gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, és nagyon sok, a szervezet számára hasznos telített zsírsavakat és közepes láncú triglicerideket (MCT) tartalmaz, melyet a szervezetünk könnyen hasznosít
A kókusz héja sokrétegű, kívül van egy sötétbarna, kemény szőrösebb rész, az alján három lyukszerű bemélyedés található. Ezután jön egy világosbarna vékonyabb réteg, valamint a hús, majd legbelül van a gyümölcs leve vagy a kókuszvíz. Hibásan ezt szokták kókusztejnek nevezni, de igazából a kókusztejet a gyümölcs húsából állítják elő.
A tej színe és íze annak köszönhető, hogy a kókusz húsa gazdag vitaminokban és egészséges zsírokban. A kókusztej a trópusi országok, különösen Délkelet-Ázsiában egyik kedvelt alapélelmiszer. Nagyon tápláló és egészséges, hiszen többek közt egy laurinsav nevű anyagot tartalmaz, amely az anyatejben is megtalálható. Nagyon sok hasznos zsírt tartalmaz, így kiváló koleszterincsökkentő, antibakteriális és vírusölő tulajdonságokkal rendelkezik. Sok benne a C-, E-, B1-, B3-, B5-, B6-vitamin, a vas, szelén, nátrium, kalcium, magnézium és foszfor is.
Mielőtt elindulnánk vásárolni kókusztejet a szupermarketekbe, otthon is könnyen elkészíthetjük. Öntsünk 1 1/2 csésze vizet a kókuszliszthez (egy egész kókusznak megfelelő mennyiségű liszthez), és óvatosan kevergessük, míg az olajok kezdenek kicsapódni a tetejére. Fokozatosan adagoljuk a lisztet, a vizet, és a többi hozzávalót hogy ne csomósodjon össze. Majd tegyük egy edényben, és a hűtőben három napig tárolhatjuk.
És most vegyük sorra, hogy milyen hasznos tulajdonságokkal rendelkezik a kókusztej.
1. Laurinsav tartalmának köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet és növeli a jó koleszterin szintet. Serkenti az anyagcserét, mivel omega6-zsírsavat is tartalmaz.
2. A kókusztej nagy mennyiségű kalciumot és foszfort tartalmaz, mely fontos a csontok egészségének megőrzésében. Egyes kutatások szerint a kókusztej fogyasztása összefüggésbe hozható a kisebb mennyiségben bekövetkező csonttörésekkel, csontritkulásokkal és ízületi gyulladásokkal. A kókusztejben lévő szelén, antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, továbbá immunerősítő.
3. A kálium tartalma miatt képes csodát tenni az egészséges vérnyomás szint fenntartásában, így az egyik legjobb természetes gyógymód azok számára akiknél magas a vérnyomás szint.
4. Megakadályozza vérszegénységet, egyszerűen fogalmazva a kókusztej legyőzi a vashiányt a szervezetben. Úgy tartják, hogy minden egyes csésze kókusztej tartalmazza a napi vas igényünk ¼ mennyiségét.
5. A kókusztej tartalmaz nagy koncentrációban élelmi rostokat, így fogyasztása után csökken az éhségérzetünk. Segítségünkre lehet a túlsúly elleni küzdelemben.
6. A kókusztejben levő laurinsav a szervezetbe jutva erős antibakteriális összetevővé alakul át. Az immunrendszerünket erősíti a C-vitamin tartalma miatt.
7. Elősegíti a prosztata egészséges működését.
Kókusztej egy jó forrása a fontos ásványi anyagoknak és mikroelemeknek, amelyek elősegítik a prosztata egészségét. Tartalmaz cinket, ami egy fontos összetevő, a prosztata egészséges működéséhez. Több tanulmány rámutatott, hogy hogyan lelassíthatja a kókusztej a rákos sejtek növekedését.
8. A kókusztejet keverjük el egy kevés olívaolajjal és töröljük át a szem környékét és az arc bőrét. Eredményesen eltávolítja a sminket, hidratál, és feltölti a bőrt tápanyagokkal.
Vitamin és ásványi anyag összetételének köszönhetően megakadályozza a ráncok kialakulását, növeli a bőr rugalmasságát, lassítja az öregedés folyamatát.
Masszírozzuk be a fejbőrt kókusztejjel, fésüljük át, hagyjuk rajta állni egy-két órát. Nagyon jól hidratálja a megfáradt fejbőrt, a meggyengült hajszálakat.
Vékony rétegben felkenve a bőrre használhatjuk a nap okozta égési sérülések enyhítésére. Megnyugtatja és hidratálja a bőrt.
A kókusztej úgy működik mint egy hatékony „make-up” eltávolító.
4. - Vörös hús (Red meat)
A szabadban füvel táplált marha, bölény, bárány és kecske húsa kevesebb telített zsírt tartalmaz, több E-vitamin, béta karotin, C-vitamin és számos egészségjavító zsírokat, omega3 zsírsavakat tartalmaznak. Vagyis a „füvön táplált” húsok sokkal táplálóbbak, mint a hagyományosan termeltek.
A veszélyek!!!!!
Elég nehéz kikerülni, hogy az ember ne szembesülne vásárláskor a kísértésnek, hogy a napi főzéshez ne vásárolna vörös húst, úgy mint marha, sertés, bárány vagy kecske, valamint kacsa és vad húsokat. Köszönhetően a negatív sajtó kampánynak, sokan úgy érzik, hogy bűntudatuk van étkezés előtt, hogy egy héten több alkalommal fogyasztanak vörös húst. Azonban valami van a dologban, mert valójában sokkal több vörös húst fogyasztunk, mint kellene. Egy mennyiségi korlátot kell meghatároznunk a vörös húsok fogyasztása terén és ez pedig kb. 70gr egy héten egy vagy két alkalommal. A legtöbb egészségügyi hatóságok legfeljebb heti három adagot javasolnak.
Kérdés az, hogy a vörös hús jó a szervezetünknek?
Minden húsfajta, beleértve a baromfi húsát is, fontos tápanyagokat tartalmaz, mint vasat, B-vitamint és fehérjéket. Azonban mint minden hús, különösen a vörös húsok, tartalmaznak telített zsírokat, melyek növelik a szervezetünk koleszterin szintjét, az artériákban a „Plakk” lerakódásokat és a megnövekedett kockázatát a szívbetegségeknek. A probléma az, hogy a zártkörű állattartáskor nem a váltott táplálék gazdálkodást alkalmazzák (fűvel táplált rendszer is) és ez növeli a telített zsírokat tartalmazó vörös húsok arányát. Etetik a teheneket kukoricával és egyéb gabonafélékkel és minden amit teszünk ilyenkor, ezzel magunkat hizlaljuk.
A vörös húsok veszélyei
- Rákos daganatok
Egyrészt a vörös húsok magas vastartalommal rendelkeznek és az a fajta elem amely könnyen felszívódik a szervezetünkben (ellentétben a növényi eredetű vassal). A felesleges mennyiségű vas potenciálisan károsíthatja a bélrendszerünket, ami betegségekhez, úgy mint a vastagbél rák kialakulásához vezethet. Újabb előzetes megállapítások alapján más ráktípusok is ezzel összefüggésben alakulhatnak ki, mint a máj vagy a prosztata rák.
- Szívbetegség
Több nagy tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik szinte minden nap vörös húst esznek, azoknál sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy szívbetegségben halnak meg, szemben azokkal akik kis mennyiségben fogyasztanak vörös húst.
5. - Csontleves
Az elkészítése mindenképpen fontos tényező, abban rejlik a gyógyító ereje. Az igazán jótékony csontlevest nem csak pár órán át főzzük, hanem legalább 48 órán keresztül, ezzel biztosítva a velő kifőzését és az ásványi anyagok felszabadulását.
1. Az ízületek egészsége
A csontokból és ízületekből készült alaplevek több ásványi anyagot is tartalmaznak melyek segítenek megerősíteni a test vázizomzatát. A kollagén állomány a csontokból, inakból és ínszalagokból lebomlik a főzés során és zselatinná alakul át, ami egy fajta fehérje (a jól elkészített leves kocsonyássá válik a hűtőben). A zselatin több fontos aminosavat is tartalmaz.
Ezen aminosavak szükségesek a test kötőszöveti állományának az újraépítéséhez, főként az inaknak és az ínszalagoknak. A kötőszövetek megfelelő állományának a megerősítése az időskori, fájdalommal járó ízületi problémák kialakulásának elkerülése miatt szükséges.
A levesekben ugyancsak találhatók glükozaminoglikánok (GAG), melyek a szénhidrátok egy fajta csoportjához tartoznak: a csontokban és kötőszöveti állományban fordulnak elő, és hozzájárulnak az ízületi fájdalom csökkentéséhez és különösen jó hatással vannak a reumás arthritiszben szenvedők ízületi fájdalmára is.
2. Emésztés
Az alaplevesek másik fontos tulajdonsága az emésztőrendszerre gyakorolt pozitív hatása. A fehérjék közül a glicin segíti ezt a folyamatot. A glicin ugyanis hozzájárul a gyomorsav termeléshez, így sokat segíthet a reflux kezelésében (a reflux nem a sok hanem a kevés gyomrsav miatt alakul ki).
A glutamin, egy másik aminosav ami segít megerősíteni a vékonybél falát és azt egészségesen tartja, megakadályozva az átjárhatóságot. Rendezheti a hasmenéses állapotokat, a székrekedést és néhány étel intoleranciáját is.
3. Bőséges ásványi anyagok tartalom
A csontleves meglehetősen gazdag ásványi anyagokban. A hosszú időn át főzött levekben a csontokból kiválnak az ásványi anyagok és a levest gazdagítják. Ha szárazföldi állatok csontját használjuk levesnek a lé kalciumban, magnéziumban, káliumban és foszforban is gazdag lesz. Ha halak csontjait használjuk akkor a lé jódban lesz gazdag.
Ha pár evőkanál almaecetet teszünk hozzá főzés előtt, akkor ez segíti az ásványi anyagok még hatásosabb kiválását.
4. Immunrendszer javítása
Mindenfajta alaplé tápláló, de a velőscsonttal készült leves még több, az egészségre gyakorolt pozitív hatással bír. A velő belsőség, és ezért meglehetősen gazdag forrása bizonyos tápanyagoknak. Az élőlények immunrendszerének a részeként a velő fontos szerepet játszik a szervezet immunrendszerének a funkciójában és a csontok növekedésében. A Harvard Egyetem egy tanulmánya szerint bizonyos autoimmun betegségben szenvedőknél kimondottan hatásosnak bizonyult a csontlé, sőt, valakinél teljes remissziót értek el vele.
5. Megfázás és vírusos megbetegedések
A csontleves kiváló gyógyszere a sima megfázásnak vagy vírusos megbetegedéseknek is. Megfázás esetén készítsünk egy alaplevest, borsozzuk és melegen fogyasszuk. Nagyszüleink is így gyógyultak.
6. - Snack ételek
A snack, ami magyarra fordítva olyasmi, minthogy falat, tízórai, nasi. A lényege, hogy gyakran és rendszeresen fogyasztott étel, ami főétkezések között teszünk magunkévá. Jelentősége szerintem lényegesen nagyobb, mintsem azt gondolnánk.
Azonban ezen fajta étkezéssel kapcsolatban van egy kis probléma.
Ugyanis ezen étkezés azért fokozottan veszélyes, mert míg a főétkezéseknek általában megadjuk a módját, azaz esetleg másokkal együtt (család, barátok, kollégák) fogyasztjuk, vagy egy étteremben, vagy legalábbis asztalnál ülve, ezért sokkal inkább kontroll alatt vagyunk önmagunk és mások által is, és figyelünk magunkra. Ezzel szemben ha nem főétkezésről van szó, hanem csipegetésről uzsonna, tízórai, eszegetés, bekapok valamit, vagy ilyesmi kifejezésekre gondolok, akkor az általában társaság nélkül, valamilyen egyéb tevékenység mellett, észrevétlenül történik, amikor is a kontroll messze el tud kerülni minket embereket.
Egészséges snack ételekre példaként említenék néhányat, alma, körte felszeletelve, apró cikkekre vágva. Sárgarépa, megpucolva, kis hasábokra szelve. Dinnyekockák fapálcikákon. Mandarin és narancsgerezdek. Sovány sonkaszeletekbe tekert csemegeuborka Ananászkockák, eper. Ha tévé elé beülős snackre van szükségünk, akkor kiválóan alkalmasak erre bizonyos cégek által forgalmazott csökkentett kalóriaértékű gyümölcsjoghurtok.
Egy kicsit tovább haladva az energiadúsabb, de még mindig egészséges ételek mezsgyéjén, folytatom a sort a különböző sajtkockákkal, amiket össze lehet bolondítani magtalan nagy szemű szőlővel, egy-egy szemet egy kockányi sajttal összefogva.
Nyilván az nem újdonság, mármint hogy a gyümölcs, a zöldség, esetleg a sajt és a sovány sonka jobb, mint a „mogyi”, a ropi, a csoki, a csípsz. Előfordul, hogy egy este valaki el "snackel" annyi kalóriát, amennyit egész nap megevett. Az pedig teljesen felesleges teher a szervezetünknek.
7. - Belsőségek (Organ meats)
A sportolók mindig keresik a legjobb fehérjeforrásokat, a belsőségek ezek közé tartoznak.
A belsőségek magas koncentrációban tartalmaznak zsírban oldódó vitaminokat és az egyik legjobb D vitamin források.
Előnyei: jó minőségű fehérjeforrások, a máj és a vese értékes vas- és kalciumforrás, valamint megfelelő cinkforrás, a máj kitűnő A-vitamin és B12-vitamin-forrás, a szív kitűnő riboflavin és B12-vitamin-forrás
Hátrányai: nagy a koleszterin tartalmuk, a májban lévő nagy mennyiségű A-vitamin a terhesség korai szakaszában fejlődési rendellenességeket okozhat
Belsőségeknek nevezzük a hús - vagyis a vázizomzat - kivételével minden ehető állati testrészt. Ide tartozik a máj, vese, szív, zúza, agyvelő, tüdő, gyomor, farok, nyelv, csülök.
A B-vitaminokban (B12-vitaminban), vasban és cinkben gazdag állati belsőségek mindegyike tápláló eledel. A máj, szív és a vese nagyon sok koleszterint tartalmaz, ezért azoknak, akik koleszterinszegény étrenden élnek ezek fogyasztását kerülniük kell.
Belsőségek:
- agyvelő: kitűnő forrása a B12-vitaminnak és a niacinnak
- máj: kitűnő A-vitamin, riboflavin és B12-vitamin-forrás, fajtától függően kitűnő vagy értékes vas- és niacin-forrás, értékes folsavforrás, megfelelő B6-vitamin és cinkforrás
- nyelv: nagy mennyiségű nátriumot tartalmazhat. A birkanyelv kitűnő B12-vitamin-forrás