VHS kazetták digitalizálása

 

 

Bevezetés:

A VHS rendszer (Video Home rendszer) egy analóg felvételi rendszer amit a JVC Japán cég fejlesztett ki a 70-es években és a kódolása egy mágneses szalag, melyet  kazetta formájában forgalmaztak. Kezdetben két formátum harcolt a formátum háborúban ez volt a VHS és a másik a  Betamax, de a VHS győzött. A VHS  kazetta több mint 20 évig rendületlenül szolgálta a szórakoztató ipart, persze azon lehet vitatkozni, hogy jól vagy rosszul, de bírta a versenyt és  évente a világban átlagosan 20 millió dolláros eladási rekordot ért el. Később a VHS-nek több továbbfejlesztett változatát fejlesztették ki, ezek a Super-VHS (S-VHS), és a VHS-Compact (VHS-C).

Sajnos ma már a VHS üzleti iparága kiállította magáról a halotti bizonyítványt, persze azért az "élete" delején még  történtek "erőlködések", megjelentek filmek, de már kopogtatott az új technológia a digitális technika a DVD és a mai társai. Manapság sajnos a VHS kazetták nagy része a hulladéklerakókban végzi, vagy valahol egy eldugott padlásrészben porosodik és az enyészet martalékává válik. Nem érdemli meg ezt ezt a sorsot a VHS, mert a VHS  volt talán a leghosszabb ideig fennmaradó formátum, a mai napig, persze ki tudja, lehet hogy a Blu-ray-re is ugyanezeket  fogjuk mondani, majd 20 év múlva. A DVD napjai is meg vannak számlálva, ezen formátum is kezd elavultá válni. A legújabb formátum a Blu-ray mely  előtt még hosszú jövő vár,és most 2013 írunk, de már megjelent az új "embrió", a holografikus képi megjelenítési technika. Nyilván minden szubjektív, mert amit a fentiekben leírtam, ahány szakembert megkérdez az ember, mindenki másként látja a kérdést, de hisz ez a szép benne. Az hogy a VHS korszaknak vége, ez nagyon szomorú, de ugyan ezt elmondhatjuk a bakelitlemezekről sőt  ma már elmondhatjuk hogy a CD-nél is "rezeg a léc". A VHS lejátszók és felvevők gyártását  a cégek gyakorlatilag befejezték és a jelenlegi ellátás az előrejelzések szerint hamarosan kimerül. Alkatrészeket a lejátszókhoz, valamint üres kazettát egyre nehezebb lesz beszerezni. Nincs garancia arra hogy ezen régi felvevők-lejátszók elfogadható teljesítményt fognak nyújtani az idő múlásával.

A VHS, SVHS, VHS-C, SVHS-C, Beta, Video8, Hi8, MiniDV kazetták, miért is romlanak:

 

 

• Az öreg, elhasználódott, de még működő lejátszók elkezdik begyűrni a szalagot;
• A szalagok jelhordozóképessége évről évre csökken;
• Minden egyes lejátszással nő a képhibák száma;
• A szalag sérülékeny: penészedik, gyűrődik, és érzékeny a mágnesességre;
• Sok gyengébb minőségű kazetta már 10 éves korára nézhetetlenné válik.

Azért tegyünk egy kis kitérőt, nevezetesen a régi bakelitlemezek irányába, mert már régen azt is eltemettük és kezd újra éledni, különösen a gyűjtők táborában, hiszen a  hangja, ami a mai napig felülmúlhatatlan, pedig igen csak régen volt a fénykora. Nagy élvezet hallgatni egy professzionális szintű berendezésekből összeállított   analóg hangrendszer hangját, nyilván a véleményem  szubjektív, ebben a kérdésben és a szakemberek körében is nagyon megoszlanak a vélemények, hiszen a hang egy szubjektív megítélésen alapul. Csupán csak azért tettem e kitérőt, hogy rávilágítsak arra hogy nem minden elavult, ami régi.

 

Digitalizálásról általábán:

A fentiek alapján csak egy járható út van, ez pedig a VHS anyagok digitalizálása mondjuk DVD formátumra. Kérdés hogy a digitalizálással csökken e a minőség, az eredeti VHS kazetta minőségéhez képest, de Én úgy gondolom hogy ez a a feltételezett minőségromlás mértéke  töredéke annak a minőségromlásnak amit a VHS kazetta a hosszú naptári élettartama alatt elszenved és akkor nem is beszélve arról hogy minden egyes lejátszás rontja a VHS kazetta minőségét, nyúlik a szalag, és még sorolhatnám a hátrányokat, a digitalizált anyag minősége pedig mindig állandó, vagyis bármennyiszer is nézzük meg a digitalizált filmünket, a minőség ugyanolyan marad.

A videók digitalizálásának lényege hogy a kártya segítségével az analóg videóképek sorozatát digitális képállománnyá konvertáljuk, mely állomány a képkockák képpontjainak digitális adatait tartalmazza. A videojel egyaránt tartalmaz kép- és hangjeleket, ezek a digitalizálás első szakaszában szűrők segítségével szétbontódnak, a hangjeleket a hangkártya digitalizálja tovább. Lejátszáskor adott visszajátszási sebesség mellett a számítógép megjeleníti az egymást követő digitalizált képkockákat a videóhoz tartozó hanggal együtt. Egy kicsit ha mélyebben vizsgáljuk a VHS digitalizálásának kérdését, akkor   van itt egy negatív tényező, nevezetesen a hang-kép elcsúszás jelensége. A lényeg az hogy a kép és hangsávon kívül van a VHS szalagon egy  un. CTL szinkronjel is, mely torzulhat a videó szalag állapotának függvényében, vagyis a kép és hang "szétesése" függ a szalag minőségétől ( mennyire van megnyúlva, átmágneseződve, mennyire sérült ), vagyis hogyan kezeltük az élete során. Javítunk a helyzeten ha a videó magnónk és a digitalizáló berendezésünk rendelkezik az un. időalap korrektorral, mely kiküszöböli e negatív tényezőt a digitalizáláskor. Nyilván ennek ára van már a digitalizáló berendezés oldalán, vagyis ilyenkor bele kell nyúlni a pénztárcánkba.

Ma már a digitalizáló "iparág", egyes jeles képviselői, mint például a "Grass Valley"  Canopus cég vagy a Terratec, jó minőségű digitalizáló berendezésket gyártanak. Példaként említeném a Canopus ADVC3000  típusú digitalizálót, mely a csúcskategóriát képviseli az újabb fejlesztéseknek köszönhetően. Csak azért ovatosan, mert az ára is a csúcskategória, mert közel az egy milka az ára, és ekkor felmerül a kérdés, hogy megéri e egy ilyen készüléket házi használatra vásárolni, egyszerű a válasz, nem, talán még olyan cégeknek sem akik bérmunkaként digitalizálással foglalkoznak.  

Említést kell tenni a régi Super-8-as filmek digitalizálásáról is, mivel ezek még régebben "porosodnak" valahol a lakásunk elhagyott zugában, vagy talán el is felejtettük Őket. Ezek digitalizálása egy kicsit bonyolultabb, mivel Őket első körön ki kell vetítenünk és közben DV kamerával felvenni. Az eljárás jó minőségű vetítő vászont igényel, mivel ezzel valamennyit javítunk a Super-8 filmünk minőségén. A DV kamerával felvett anyagot ezek után áttölthetjük a számítógépünkre.

 

                      A Super-8 filmjeim vetítéséhez a a képen látható vetítőt használom, projektor vetítő vászonra vetítve

 

Digitalizálási lehetőségek:

1.  De térjünk vissza a VHS kazettára és azon lévő anyagunk digitalizálására. A legegyszerűbben a kereskedelemben kapható  un. VHS/DVD kombó készülékkel tudunk digitalizálni, vagyis egyszerűen  átmásolhatjuk DVD re a filmanyagunkat, szerkesztés nélkül, A nagyobbik probléma ilyenkor az hogy ezek a berendezések már elavultak és előfordulhat hogy a számítógépünkön  képi hibák ( "Ripped file") fognak jelentkezni A következő megoldás a  VHS filmjeink digitalizálására, hogy a VHS lejátszónk Videó kimenetét csatlakoztatjuk egy DVD felvevő bemenetéhez egy összekötő A/V kábellel, Scart vagy kompozit videó és RCA audió csatlakozókon keresztül.

A fenti gondolatokhoz példaként bemutatok egy berendezést, például: Samsung VHS-DVD recorder:

 

       2.   Végül a  legjobb megoldás a VHS kazetták digitalizálására, hogy az analóg berendezés (analóg videó magnó)  és a számítógépünk közé egy digitalizáló berendezést csatlakoztatunk:

      - Ezek lehetnek un. belsős, tehát a számítógépünkbe "beszerelt" kártyák, angolul " Video Capture Card".  A  számítógépbe épített digitalizáló kártyák sokfélék lehetnek, talán említenék egy népszerű vállaltot a Taiwani székhelyű "Leadtek", mely cég gyárt analógtól egészen a HD minőségig produkáló kártyát (Win Fast PxVC1000) is. Az analóg digitalizálás eredménye egy 320X240 pix felbontás. Természetesen ezen kártyák nagy része, alapon Tv kártya is, de alkalmasak digitalizálási műveletek végrehajtására is.

- A másik lehetőség az un. külsős digitalizálók, akad közöttük felső kategóriás (vastag pénztárca szükségeltetik) minőségű is (csak halkan jegyzem meg, hogy kipróbáltam egy felső kategóriás VHS digitalizáló kütyüt is, a Canopus névre hallgató masinát, és összehasonlítottam az általam készített Terratec változattal..........szóval nem érdemes áldozni a digitalizáló berendezésre nagy összeget) melyek a számítógéphez az USB porton  keresztül csatlakoznak. Ma talán ezek a legnépszerűbbek, mivel kezelésük rendkívül egyszerű, bárki elboldogul velük, és ráadásul egyes típusokhoz mellékelnek szerkesztő szoftvereket, némelyikhez nem is olyan alapszintűt. A néhány tipus az alábbi funkciókkal is rendelkezhet:

• Video rögzítés analóg kameráról vagy videomagnóról
• Analóg felvételek rögzítése digitális formátumba 
• YouTube & Facebook feltöltési lehetőség • Saját menü készítése • H.264 Formátum támogatása • Sokféle A/V eszköz támogatása • Video felírása CD-re, DVD-re  .•  •Videoszerkesztési funkciók

A VHS kazetták digitalizálásához a fenti képen látható digitalizálót használom ( TERRATEC Grabby 10620 ). Analóg források: VHS, Video 8, S-VHS, Hi8 és Betamax. Szinte minden készülék analóg kimenetével  kompatibilis.

 

Utómunkák:

Van aki megelégszik a digitalizált filmnek DVD lemezre történő "nyers" másolásával, azonban ha minőségi fimet akarunk látni még otthoni körülmények között is, és élvezni azt a vizuális élményt amit a mai  szerkesztő programok kínálnak akkor már a  dolog nem olyan egyszerű. Ilyenkor a munka  java még hátravan, nevezetesen ha egy viszonylag jó minőségű, játékfilmekhez hasonló képi és hangi anyag  összeállítására  van igényünk, akkor a filmünket  szerkesztenünk is kell. Manapság úszunk a bőség zavarában, mert annyi jó szerkesztő program van a piacon, hogy szinte nehéz választani. Például az alapszintűvel kezdve, mint például a Windows DVD Maker és folytatva a nagyokig, Pinnacle Studio,Sony Vegas Pro és így tovább.