Seychelles

 

BEVEZETÉS

 

 

Az Indiai-óceán egyik legismertebb szigete, a Seychelles-szigetek sok turista álma, és egy ilyen utazás családomnak is régen áhított célja volt, hogy eljussunk eme turista paradicsomba. 2007 Júniusában jutottunk arra az elhatározásra, hogy ( mint minden évben terveztünk egy hosszú utazással járó  "MALÉV utat" ) elutazunk a Seychelles  szigetekre. A Seychelles szigetek maga az élő Természettudományi Múzeum, amely otthona a legritkább állatfajoknak és területének több mint 50 % ban védett nemzeti parkok alkotják. A seychelless-i emberek büszkék a messzelátó konzervatív politikájukra, melynek eredményeképpen egy irigylésre méltó  védelmet biztosítanak a környezetüknek, ezzel egy Éden kertet hozva létre. A Seychelle-szigetek adnak otthont, nem kevesebb, mint két UNESCO-Világörökségnek: a legendás "Vallée de Mai" Praslin-nen, ahol a csodás alakú "Coco-de-mer" található  és mesés Aldabra, a világ legnagyobb korall atoll, amit először a korai Arab tengerészek láttak meg, a kilencedik században. Vannak olyan szerencsés emberek is, akik egy egész nyarat eltöltenek e paradicsomban, de Mi így is nagyon boldogok voltunk, hogy amikor megkaptuk a Malév légitársaságtól az alkalmazotti kedvezményes jegyünket a Condor és a Qatar légitársaságra. 12 éjszakát töltöttünk el az Indiai-óceán közepén fekvő apró, ékszerdoboznak tűnő szigeteken. Hogy miért éppen ide szerettünk volna menni? Nos, minket elsősorban nem az motivált, ami a legtöbb embernek szinte azonnal beugrik erről a helyről, hogy luxusnyaralásra vágytunk. Legalábbis nem a szó általános értelmében. Olyan helyet kerestünk, ami csendes, a modern világtól meglehetősen távol áll, el lehet vonulni hosszabb időre, viszonylag érintetlen, csodaszép környezet és hihetetlen gazdag élővilág vesz körül, valamint kevesen vannak, nincs tömegturizmus és nincs heringfekvés a partokon.. Megnyílt a lehetőség ezzel az utazásra, és így a szokásos netten történő szállás keresgetés őrületébe kezdtem. Azért használom  e szavakat, mert Seychelles köztudottan nagyon drága üdülőhely, de mint mindenhol csak talál az ember magának megfelelő árfekvésben szállást. A már meglévő tapasztalataink alapján azt javaslom az oda utazóknak hogy szállásfoglalásnál érdemes szem előtt tartani a Seychelle-szigetek időjárását leginkább meghatározó passzátszél uralkodó irányát. A sziget azon részét válasszák, mely védettséget kínál a passzátszél aktuális irányával szemben. Pl. októbertől áprilisig érdemes a sziget dél-keleti részén szállást foglalni, míg májustól szeptemberig a sziget észak-nyugati felén. Így a sziget természetes védelmet nyújt számunkra. Tudni kell hogy a Seychelles szigetek fő szigete Mahé és ez a nemzetközi légi forgalom egyetlen központja ( Seychelles International Airport Victoria, Airport code: SEZ ), így repülővel Máhéról vagy Máhén keresztül lehet a környező szigetekre eljutni. Miután sikerült a szállásainkat lelevelezni ( Mahé- 5 éjszaka, Praslin- 3 éjszaka, La Digue-4 éjszaka ), nem volt más hátra mint irány Frankfurt, Malév géppel, majd várakozás a Condor légitársaság pultjánál.

A Condor késő délután indult Mahé szigetre, így a kora reggeli  Malév járatnak köszönhetően volt időnk izgulni azon, hogy vajon felférünk e járatra. Tudni kell hogy a Condor egy szabadidős járatokra specializálódott légitársaság, de nem "Charter" fuvarozó, és a "Thomas Cook" csoport-hoz tartozik, központja Frankfurt. Már azért is izgalmas volt a helyzetünk mert, az ilyen társaságok rendszerint telt házzal üzemelnek, a megannyi utazási iroda jóvoltából, így majdnem egy teljes napos izgulás után, végül az esti "check in" zárás előtt felszállt a fehér füst, felvettek. Elnézést kérek az olvasóimtól, de még a mai napig is boldogság tölt el, ha ránézek a Condor beszálló kártyára, és ezért hadd mutassam meg, mert a mai napig őrzöm.

 

 

 

Egy kellemes éjszakai repülés után kora reggeli órákban megérkeztünk Mahé nemzetközi repülőterére, majd kinyílt a repülőgép ajtaja, és arcunkba csapott a párás hőség, olyan mintha szaunában lettünk volna. A repülőtér kicsi és nincs légkondi. Az első megálló a bevándorlási hivatal szigorú kontrollja. A formaságok intézése után, kb. 30 perces buszozás után, érkeztünk meg a szállásunkra "Victoria" főváros külső kerületébe. A szállásunkat még itthon intéztük netten keresztül, és az előzetes tanulmányozás alapján egy szerény szállást választottunk, csak az volta fő szempontunk, hogy közel legyen a városközponthoz és étkezési lehetőség,legalább félpanziós ellátás, biztosított legyen, mert tudtuk hogy a Seychelles nem a nagy bevásárló központjairól híres. A szállásunk neve "Sunrise Hotel", a "Mont Fleuuri" főútvonalon található, közvetlen a botanikus kert mellett. A szoba ára 65 €  reggelivel, és a vacsora 15 €/ fő, volt (2007-es ár), Öt éjszakát töltöttünk a szállásunkon. A kert gyönyörű, trópusi jellegű volt, és milyen fajta állat volt a házi kedvenc, nem nehéz kitalálni, hát a teknős. Az ételek minősége és a mennyisége elfogadható volt. A tulajdonos egy kínai család, és ahogy múlt az idő egyre jobban összeismerkedtünk a szállásadóinkkal, és ez a kiszolgálásban megtérült. Szobánkban volt légkondi, televízió és Internet nem, de őszintén megmondva nem hiányzott egyik sem. Buszmegálló a szállás közelében volt, a város központja 10 perc séta távolságra volt. A seychelles-i "horror" szállás árakat ismerve, a szállásunk  ár/érték aránya elfogadható volt. Másnap a szállásadónk  kérésünkre, egy jó hírű gépkocsi kölcsönző céget rendelt, a szállásra, a "Reliance Car Hire"-t. Egy 0 km-es kiskocsit kaptunk, bérleti díja 70 € / nap volt (C.D.W. biztosítással együtt) és 5 napra béreltük, így a sziget eldugott gyönyörű öbleit is láthattuk. Baloldali közlekedés van Seychellen, ezért a kezdetén szokni kellett, aztán a szerpentinek lélegzetelállító keskeny utak, és az út széle, időnként fél méterrel lejjebb volt, szóval nagyon kellett figyelni. Aztán a buszok, hát valami rémálom, ahogy vezetnek azokon a hegyi utakon, inkább Én alkalmazkodtam, mert különben leszorítottak volna. A gépkocsi bérlés csillagos ötösre sikerült, és mindenkinek ajánlom ezt a lehetőséget.

 

 

 

 

 

 

 

 

Seychelles-ről általában 

 

Mindazt, amit az ember egy trópusi szigettől elvárhat, Seychelles-en megtalálja. A több mint 100 szigetből álló szigetcsoport kb. 1500 kilométerre fekszik Afrika keleti partjaitól. Afrika önálló államai közül a Seychelle Köztársaság népessége a legkisebb. Nincsenek őslakók; a seychelle-iek főleg francia, afrikai, indiai és kínai bevándorlók utódai. A lakosság nagy része római katolikus .A 3 fő sziget – Mahé, Praslin és La Digue – gránit sziklákon fekszik, a többiek korallzátonyokon. A többi külső szigetek öt csoportba oszthatók: a Amirantes csoport fekvő 230km-re Mahé, a déli Coral csoport, Alphonse csoport, a Farquhar csoport és végül az Aldabra csoport, mintegy 1150km-re Mahé-tól. A Mahé szigetén fekvő főváros, Victoria egyben a világ legkisebb fővárosa. Itt található a fő kikötő és repülőtér. A szigetcsoportokon több nemzeti park mutatja be Seychelles egyedülálló növény- és állatvilágát. Sok látogató keresi fel a Bird szigetet, ahol óriás teknősök és színes madarak élnek. A Vallée de Mai Nemzeti Parkban, Praslin szigeten, pedig a világ legnagyobb kókuszdiója, a Coco de Mer látható, melyet szerelemgyümölcsnek is nevezenek. A szigetcsoport maga a paradicsom, fehér homokos, pálmafás, korallzátonnyal védett strandjai, buja zöld növényvilága, a kiváló közbiztonság zavartalan kikapcsolódást jelent a messziről jött turisták számára. A szállodák szolgáltatásainak színvonala viszont még nem éri el a „testvérsziget”, Mauritius szintjét, de talán ez a varázsa a Seychelles szigeteknek, mert itt a helyiek meg akarják őrizni a természet eredeti formáját, szerényen élnek, értéke van a mosolynak, a jókedvnek, a vidámságnak, az élet szeretetének, nem talál itt a turista égig érő szálloda tömböket, nincsenek plázák, kaszinók és még sorolhatnám a nyugati világ nem túl dicső értékeit, viszont van érintetlen természet.

 

 

A tengerparti sétányokon néha az ember szinte csak maga van, a világ legnyugodtabb fészke a Seychelles szigetek. Mahé strandjai a világ legszebb strandjai közé tartoznak, mindenütt pálmafák és büszke Takamaka-fák szegélyezik. A tengerpart közelében az átlaghőmérséklet 21-32 Celsius fok, a víz 23-28 fokos. A helyiek nagy részének nincsenek  drága luxuscikkei, mint a turisták zömének, akik a szigetekre érkeznek, mégis, érezhetően ezeken jóval túlmutató értékekkel rendelkeznek. Aki már egyszer felkereste Seychelles-t, az többé nem tudja elfelejteni és minden vágya, hogy ismét láthassa ezt a gyönyörű szigetvilágot.

Míg a kontinentális lemezen található, belső szigetcsoportjait gránitban gazdag hegységek tagolják, külső szigetei sík korallzátonyok. A Seychelle-szigetek legmagasabb pontja a maga 905 méteres magasságával, a Morne Seychellois.  Az ország hivatalos nyelve az angol, francia és a kreol. Az ország 1890 óta püspökség. A Seychelle-szigetek két atollja is az UNESCO világörökség védnöksége alá tartozik. A világ legnagyobb atollját, Aldabra-atollt és a csak földi édenkertnek nevezett Valée de Mai atollt a Seychelle-szigetek Alapítvány gondozza. A szigeteken számos Nemzeti Parkot találunk, melyeket az őshonos állatok és növények védelmében hoztak létre. A seychelle-i Morne Nemzetei Park a szinte érintetlen vad, tropikus környezetet őrzi, ahol kókuszpálmák, vad illatos kérgű, tropikus fák (amelyet a világ a fűszer fahéjról ismer) százai tesznek vadregényessé, dzsungelszerűvé.

 

 

 

 

Seychelle 25-féle pompázatos orchidea hazája. A szigetek állatvilága szintén egyedülálló a világon. Itt élnek a világ legnagyobb teknősei, amelyek lehetnek akár 150 kilósak, 1 méter nagyok és közel 200 évesek is. A tenger felszíne alatti világ elkápráztató, különösen a távolabb fekvő, nagyobb nyugalomnak örvendő szigetek közelében. A szigetek gazdaságában az idegenforgalom és a halászat a meghatározó. A Seychelle Köztársaság is off-shore, vagyis adóparadicsom, így rengeteg vállalat itt jegyezteti be magát. A Köztársaság különlegességei közé tartozik továbbá, hogy a világ legkisebb olyan államát képezi, mely saját fizetőeszközt bocsát ki, hivatalos pénze a Seychelles-i Rúpia. A seychelle-i népesség közel 90%-a katolikus vallású. A vallások megoszlása: római katolikus (87%), anglikán (7%), egyéb keresztény (3%), hindu (1%), egyéb (2%). A Seychelle Köztársaság alkotmánya garantálja a szabad vallásgyakorlást és ezt a jogot a kormányok a gyakorlatban is tiszteletben tartják. A Seychelle-szigetek buja trópusi hangulata inspiráló erővel hat a művészekre. Leginkább a zene és a ritmus tükrözi legautentikusabban a hely szellemét. A sega zene és tánc elterjedt, majdnem minden szállodában meg lehet nézni egy hagyományos előadást.

1502-ben elsőként a portugál felfedező, Vasco da Gama szállt partra itt. A területet, mely nevét is XV. Lajos pénzügyminiszteréről, Vicomte des Séchelles-ről kapta, 1756-ban mégis a franciák vonták ellenőrzésük alá. Lassan megindult a gyarmatosítás is, bár 1793-1813 között az angolok is beszálltak a szigetek fennhatóságáért vívott harcba. A szigetek további sorsát az 1814-ben aláírt párizsi békeszerződés pecsételte meg, melynek értelmében a szigetek Mauritiusszal együtt a britekhez kerültek, akik betiltották a rabszolga kereskedelmet is. A franciák ezért Afrikába helyezték bázisaikat. A szigetek kormányzó tanácsa és végrehajtó tanácsa a 19. század végén állt fel, 1903-ban pedig a szigetek megszerezték a brit koronagyarmat státuszt is. Az első választásokat 1948-ban tartották, az új alkotmány, mely növelte a szigetcsoport autonómiáját, 1967-ben született meg. A Seychelle-i Köztársaság végül 1976-ban vált a Brit Nemzetközösség független köztársaságává. Rövid elnökség után, France-Albert René önkényuralmat vezetett be a szigeteken, még alkotmányába is belevették az egypártrendszer létrehozását. Bár Renét többször is megpróbálták elmozdítani pozíciójából, 1984-ben ismét elnökké választották. A választási rendszer reformjára csak 1991-ben kerülhetett sor. 1993-ban a szavazók többsége a többpártrendszer működését engedélyező alkotmány mellett tette le a voksát. A 23 körzetre osztott ország államformája jelenleg is elnöki köztársaság, melynek elnöke az államfő és a kormányfő posztját is gyakorolja. 

 

 

 

                 

 

   

 

 

 Fontosabb tudnivalók 

 

Időeltolódás ( Time difference ): GMT +4 óra ( hour )

Hivatalos nyelvek ( Official Languages ): 

A francia, angol és kreol (90%-a francia eredetű szó, így a franciák könnyen megértik). A legtöbben a kreolt használják otthon, míg az üzleti élet és a jogalkotás nyelve az angol, és a francia eredetű lakosság többnyire franciául beszél. A hírek pl. mindhárom nyelven hallhatók a televízióban.

 

Időjárás:

A Seychelle-szigetek a trópusi égövben, az Egyenlítőtől délre a 4 és 10 szélességi fok között helyezkedik el. A Seychelle-szigetek irigylésre méltó éghajlata mindig meleg és szélsőségek nélküli. Ebben a trópusi paradicsomban a hőmérséklet csak ritkán esik 24 °C alá, vagy emelkedik 32 °C fölé. Az évi középhőmérséklet 27 °C, a páratartalom 80%-os. A napi napsütéses órák száma megközelítőleg 7. A különböző szigeteken számos mikroklíma alakult ki, amely változatossá teszi a Seychelle-szigetek éghajlatát. A Seychelle-szigeteken az évszakokat az uralkodó passzátszél határozza meg. Októbertől áprilisig meleg és nedves légtömegeket hoz észek-nyugatról, mely több csapadékot és magasabb páratartalmat jelent. Májustól szeptemberig a dél-keleti széljárás az uralkodó, mely hűvösebb és szárazabb légtömegeket szállít, de erősen felélénkíti a hullámzást, így védett partszakaszt érdemes keresni. Az átmeneti időszakok (márciustól áprilisig és októbertől novemberig) rendszerint nyugodtak és szélcsendesek. A legtöbb csapadék decembertől februárig esik. Január a legcsapadékosabb hónap és július, augusztus a legszárazabbak. Trópusi felhőszakadás bármikor történhet, ami hirtelen érkezik, de gyorsan elvonul. Mahé és Silhouette szigeteken található a legtöbb hegy, ezért itt a legtöbb a csapadék. Bár a Seychelle-szigetek kívül fekszik az Indiai-óceáni ciklon zónán, annak hatása nem várt szürke és szeles időjárást eredményezhet december és március között.

 

 

 

Közbiztonság:

Állítólag a  bűnözési ráta alacsony a Seychelle-szigeteken, de nem árt az óvatosság. Ne hagyjunk értéket a kocsiban! Különösen ügyeljünk az elszigetelt helyeken, öblökben ahol látszólag csak Mi fürdőzünk, illetve a legnépszerűbb helyeken (mint Beau Vallon és Viktória kis utcái) különösen sötétedés után. Tengerpartok, elszigetelt öblök, parkoló autók, szálláshelyek a tolvajok kedvenc célpontjai, de kérdezem, hol nem a világban Kijelölt turista útvonalakon és egyéb ösvényeken állítólag történhetnek rablások, különösen, ha egyedül vagyunk, de Mi szerencsére ilyeneket nem tapasztaltunk, sőt például Mahé és La Digue őserdeiben barangoltunk és ha néha találkoztunk emberekkel, azok is turisták voltak. Mindenesetre a biztonság érdekében, ne legyen nálunk nagy érték. Nagyobb értékeinket tartsuk a hotel értékmegőrzőiben! Fontos iratainkról (beleértve az útlevelet) tartsunk másolatot elkülönített helyen! Összességében a legbiztonságosabb trópusi üdülőhely a világon.

 

 

Közlekedés: 

Hajójáratok, a  szigetek között így Mahé - Praslin  között az összeköttetést menetrend szerinti gyors modern katamarán ( CAT COCOS )  menetidő 45 perc, indulás Victoria kikötőjéböl. Tehát nem sokkal több a menetidő, mint ha repülőgéppel utazunk, még ha figyelembe vesszük a check-in időt is. Vitorláshajóval ( szkuner ) 2 és fél óra alatt tehetjük meg a két sziget közötti távolságot.

Mahe - La Digue között, egy kétárbocos hajó ( La Belle Seraphina ) közlekedik, mely valójában teherhajó, és azt jó előre tudni hogy ha netán valakinek tengeri betegsége van, erős hullámzás esetén, a komfortról nem is beszélve, hát akkor azok számára nem ajánlom e hajóutat. Egyébként rendkívül élvezetes és olcsó. A hajó minden nap 11.30 körül indul Mahé-ból és kb. délután 5 kor van La Digue-en. A menetdíj, 15/7 € felnőtt / gyermek.

Praslin - La Digue között a ( Cat Rose's és a Cat Rose's II  ) www.seychellesbookings.com,  www.holidays-direct-seychelles.com,  katamaránok járnak (15 perc menetidővel ). Szkúnerrel pedig 30 perc ez az út.

 Légiforgalom:

 A Seychelles Nemzetközi Repülőtér 8km-re délre fekszik Viktóriától. Az Air Seychelles légitársaság gondoskodik az összes szigetközi menetrendszerinti és charter légiforgalomról. Fontos tudni, hogy repülőjáratok tekintetében Mahé az egyetlen központ a Seychelle-szigeteken. Tehát repülhetünk szigetek között, de csak Mahén keresztül. Mahé és Praslin között járnak gépek menetrendszerint, napi közel 10 járat mindkét irányban. A menetidő 15 perc, az út költsége, egy irányban, 60 € (2007 ár ) volt. Bizonyos időszakokban alig drágább, mint a Catcocos. Ráadásul nem kell átmenni Victoriába a Catcocos kikötőjébe, ami busszal, nagy csomagokkal elég macerás. Ha meg a taxit hozzáadjuk, kb. ugyanott vagyunk, mint ha repülőgéppel mentünk volna. "Charter" alapon mennek járatok Alphonse, Bird, Denis, Desroches, Frégate és az északi szigetekre, melyekre a hotelekben foglalhatunk jegyet. Poggyász súly és méret korlátozásokkal kapcsoalatban részletes információ található a légitársaság weboldalán. Általában 10-15-20-30 kg-os limitek vannak és a kis gépeken nem mindig vihetünk fel ezen felül extra csomagot.

 Helikopter:

2007 ben az Air Seychelles kínált járatokat a szigetvilágban, ma állít a "Zil Air" nevű cég,  üzemelteti a helikopter járatokat. Mahe - Praslin 174 € t  a Oraslin - La Digue között 87 € -t kell lefizetnünk egy irányban.

        

Üzemelnek a szigetek között teherhajójáratok is, melyeken korlátozott számban személyeket is szállítanak, talán ez a legolcsóbb változat.

Buszközlekedés,

 Ha időnk engedi, érdemes ezt választanunk Mahé és Praslin szigeteken, a többi szigeten nincs buszközlekedés,  melynek az egész szigetre kiterjedő buszhálózata van, még a repülőtérről is ( például az 5-ös busz visz a sziget "Beau Vallen" strandoldalára ). Mahe-n minden busz Victoriából vagy Victoriába megy. A célállomást és az útvonalat a buszok elején feltüntetik. Függetlenül az utazásunk hosszától egységár van (3 rúpia), melyet a sofőrnek kell megfizetnünk felszálláskor. Menetrendet és térképet a viktóriai végállomáson találunk, ahol az információs pultnál kérhetünk másolatot is. Kb. minden órában van buszjárat reggel 6 órától este 7-ig (vasárnap korlátozottan). Praslinnak is megfelelő buszhálózata van. Az alap útvonal Anse Boudin, Anse Volbert, Baie Ste Anne, Vallée de Mai, Grand Anse, a repülőtér és Mont Plaisir. Buszok mindkét irányban óránként járnak reggel 6 órától este 6:30-ig. Itt is egységes viteldíj van, ami 3 rúpia. A buszok általában régi típusok ( Indiai TATA gyártmányú,  buszok ) és a sofőrök elég "vadúl" vezetnek, néha az emberre a halálfélelem ül a hegyi szerpentineken, vagy a hajtűkanyarokban.

Autóbérlés:

Számtalan ügynökségnél tudunk bérelni gépkocsit, mindkét szigeten (Mahé és Praslin).  A bérlés korlátlan kilométer használattal működik és az ár tartalmazza a felelősségbiztosítást és a helyi adókat. Az alsó korhatár 21 év. A bérléshez nemzetközi jogosítvány szükséges. A benzin közel egyharmaddal drágább Európához képest. A Seychelle-szigeteken az út bal oldalán kell vezetnünk. Vigyázat, a hegyi utakon, emelkedőkön, az út szélén sehol nincs védőkorlát, csak meredek hegyoldal, továbbá a hirtelen mély beton padka. Van néhány magántaxi, ezeket azonban órákkal (sokszor egy nappal) előre meg kell rendelni és akkor sem biztos, hogy a sofőr időben megérkezik. Az árakat minden esetben előre ki kell alkudni, a taxi drága.

Kerékpár kölcsönzés:

 Elérhető Praslin és La Digue szigetén. La Digue szigeten ez a fő közlekedési eszköz. Mahe szigeten a kerékpár bérlését nem ajánlom, mert a hegyi utak nagyon meredekek, még az autóbuszok is szenvednek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kígyófajták:

A Seychelle-szigeteken nincs veszélyes vagy mérges kígyó fajta, a kirándulásaink során ilyen állatokkal nem találkoztunk, gekó aztán van "dögivel", de mint tudjuk emberre ártalmatlan. Egyébként három fajta barátságos kígyót találhatunk, Seychelle-szigeteki házi kígyó (Lamprophis geometricus): nagyon ritka fajta kígyó a Seychelle-szigeteken, nem valószínű, hogy találkozunk vele. Ismert a Seychelle-szigeteki farkas kígyó (Lycognatophis seychellensis):

Ez egy őshonos fajta. Nevét visszafelé görbülő fogairól kapta, melyek a farkast idézik. Két színben található - sárga és sötét. A Seychelle-szigeteki farkas kígyó nappal aktív. Gekkókkal, szkinkekkel és kis madarakkal táplálkozik. Scopelophis seychellensis: Ez az ártalmatlan kígyó több, mint 1 méterre is megnőhet. Elterjedt fajta. Előfordul a parttól a magas hegyekig. A színe a barna vagy fekete, a hasi oldala pedig mindig fehér. Tápláléka fiatal madarak, gyíkok, békák, rovarok, egerek és fiatal patkányok.
A fentiektől függetlenül javasolt tisztes távolságból szemlélni azokat az állatokat, amiket nem ismerünk biztosan. Fotózásnál objektív használata javasolt. Már csak azért is, hogy ne zavarjuk őket.

 

Mikor utazzunk:

Utazásunk tervezett időpontja: Búvárkodás: március-május, szeptember-november. Búvárkodás pipával (snorkeling): egész évben. Tengeri horgászás: október-április. Hegymászás/túrázás: május-szeptember. Vitorlázás: egész évben. Szörfözés: június-szeptember. Madár les ( Bird Island ): április (költési időszak), május-szeptember (Terns tengeri madár fészekrakási időszak), október (költözés).

Egyébként Seychellere az év bármelyik hónapjában érdemes utazni, de a legkedvezőbb időszak a Januártól-Májusig hónapok.

Nemzeti ünnepek: Állami,  Új Év - 1st & 2nd January, Munka napja - 1st May, Felszabadítás napja  - 5th June, Nemzeti ünnep - 18th June , Függetlenség napja - 29th June

 

Telefon:

Az ország hívó száma (248), legolcsóbb módja a hazatelefonálásnak, ha vásárolunk telefonkártyát, amit az utcai fülkékben felhasználhatunk, de még így is nagyon drága, az egységek csak úgy "röpködnek". Mobilról lehet, ha a  magyar szolgáltató szerződésben áll, egyébként nagyon drága, csak az a kérdés hogy kinek? Akinek a telefonja rendelkezik Internet szolgáltatással, annak ma már a  legegyszerűbb kommunikációs mód a Skype használata.Szállodából felejtsük el a telefonálást. A nagyobb szigeteken vásárolhatunk feltöltőkártyát a mobilunkhoz (ehhez kártyafüggetlen készülékre van szükségünk), Internet elérés korlátozott sebességgel biztosított. Léteznek Internet cafe-k.

Fontosabb telefonszámok:

Rendőrség, Emergency: 999, Hotline: 133, Central Police Station: 4 28 80 00. Korházak, Emergency: 151, Seychelles Hospital: 4 38 80 00, Praslin Hospital: 4 23 23 33, La Digue Logan Hospital: 4 23 42 55

 

Beutazási szabályok: 

Magyar állampolgár érvényes útlevél birtokában turista célú utazás esetén 30 napra vízummentesen, megfelelő anyagi fedezet 150 USD/fő/nap), vissza- illetve továbbutazásra érvényes repülőjegy, szállásfoglalásról szóló igazolás felmutatásával utazhat be. Az egy hónapig érvényes látogatói engedélyt a repülőtéren állítja ki az illetékes hatóság, a vissza illetve továbbutazást igazoló repülőjegy alapján. Az ország elhagyásakor kilépési illetéket kell fizetni, melynek díja 40 USD/fő.

 

 

Külképviseletek:

 Victoria - Tiszteletbeli Konzulátus, Felügyelő külképviselet: Nairobi, Cím: Souvenir, La Misere, Mahe, Seychelles, Előhívó: (248), Telefon: 515-661, Tiszteletbeli konzul: Anna Butler-Payette, Fax: 321-322, E-mail: 7south@seychelles.net

Egészségügyi előírások:

 Az egészségügyi állapotok a Seychelle-szigeteken meglehetősen kielégítőek. A fővárosban Viktóriában van hatékony korház és egészségi klinikák a nagyobb szigeteken. Magánorvosok elérhetőek, akikről a hotel recepción kaphatunk felvilágosítást. Azonban érdemes tudni, hogy még a fő sziget, Mahé sincs felkészülve súlyos balesetek vagy betegségek kezelésére, ezért fontos, hogy megfelelő szintű utasbiztosítással rendelkezzünk, amennyiben hazaszállításra lenne szükség. Az ország nincs veszélyeztetve a maláriától vagy más egyéb trópikus betegségektől, így alapvetően nem szükséges védőoltás. Az óvatosabbaknak azonban javasolt tetanusz és gyermekbénulás (poliomyelitis) elleni védőoltás beadatása, illetve terhesség vagy bármilyen betegség esetén kérje ki orvosa tanácsát az utazással kapcsolatban. Ajánlott a palackos víz fogyasztása.

Hivatalos pénznem: 

Seychelle rúpia (SRC), aktuális árfolyam, lásd honlapom Linkek/UtazásSeychelles.

Devizát illetően helyi törvény szerint van pár összetett szabály a Seychelle-szigeteken. A látogatónak főbb külföldi devizában (EURO a legjobb) készpénzben vagy bankkártyával kell fizetni a következőket: minden szállás költség (beleértve étel, ital a hotelben), kirándulások, parkolási díj a tengerparton, búvárkodás, autókölcsönzés, utazás. Az ilyen típusú költségeket ezért szinte mindig EUR-ban tüntetik fel. ATM-ből viszont rúpiát lehet csak felvenni, és gyakran ha EUR-ban is fizetünk, a visszajárót rúpiában kapjuk. Rúpiát a következő helyeken használhatunk: üzletekben, kávézókban, hotelen kívüli éttermekben, taxi és buszdíjra. Ezen kívül nehéz lesz elkölteni, így érdemes egyszerre csak keveset váltani! Ha készpénzben és euróval fizetünk vendégházakban, kisebb hotelekben vagy autóbérlésnél, akkor alkupozícióban vagyunk (akár 20% kedvezményt is elérhetünk). Egy Seychelle-szigeteki utazásra kellő mennyiségű eurót érdemes magunkkal vinni készpénzben és a bankkártyát csak másodsorban használni. Ha utazás végén vissza szeretnénk váltani a megmaradt rúpiát, ugyanabba a bankba (nem feltétlenül ugyanabba a fiókba) kell visszavinnünk a vásárláskor kapott vagy ATM-ből származó bizonylattal. Legfeljebb 800 rúpiát váltanak vissza. Az országból pedig 2000-nél több rúpiát kivinni illegális. ATM-ek: az ATM-ek elfogadják a főbb nemzetközi kártyákat. ATM-et találunk a repülőtéren és a nagy bankokban Victoriában. Vannak ATM-ek Beau Vallon városban Mahén, de Praslin és La Digue szigeteken is. A főbb kártyatípusokat (mint Visa és MasterCard) a legtöbb szálloda, panzió, étterem és idegenforgalmi üzlet elfogadja. A piacokon, taxizáskor és a tengerparton kizárólag a helyi rúpiával lehet fizetni.

 

 

 

 

 

Hálózati feszültség:

220-240 V, angol szabvány szerinti 3 érintkezős aljzat, így adapter szükséges, mely rendszerint rendelkezésre áll a hotelek recepcióján.

 

Öltözködés:

 Hajlamosak vagyunk, minden "kacatot", és most elnézést kérek a hölgyektől, összecsomagolni, és aztán amikor a mérlegre tesszük a böröndünket, te jó ég, nincs benne semmi és 20 kg. Tehát csak a legszükségesebb kell, ez egy trópusi üdülőhely, ahol a nap nagy részét fürdőruhában töltjük, estére kell egy sportos nadrág, pulóver és annak variációi. Természetesen az elegáns szállodák előírják a minimális ruhaviselési követelményeket, de ott se kell túlzásokba esni, szóval a szmoking itthon maradhat, persze akik Seychelles-en mondják ki a boldogító igent, az más. Inkább a testápoló és védő szerekre gondoljunk, mert brutálisan tűz a nap, gondoljunk például egy egynapos tengeri katamarán túrára ( testünk tíz órás "grillezése" ), hogy mennyire "lesülhetünk", ezért érdemes az ilyen kirándulásokat az utazásunk végére tenni, amikor már van egy kis alapszínünk. Mi mindig felső pólót viselünk ilyen esetekben. Ne felejtsük otthon a sapkát, napszemüveget, ha lehet ezekből duplát, a strandpapucsot, és ebből is a legjobb a pántos zárt strandpapucs, pántos szandál a kirándulásokhoz, szunyogriasztót. Ja és  a "snorkeling" felszerelésünk, otthon ne hagyjuk, persze bérelni és vásárolni is lehet kint, de Én úgy vagyok vele hogy szeretem az arcomhoz jól simuló, bevált berendezésemet használni. Aki búvárkodik, annak a "szakszó" szükséges, mert kérik.

Alkoholfogyasztás: 

A nyílt utcán tilos az alkoholfogyasztás.

A seychelle-i emberek:

 A seychelle-szigeteki emberek rendkívül barátságosak, kedvesek, segítőkészek, de ezzel együtt megőrizték büszkeségüket is, ezért tartózkodjunk a barátságtalan, arrogáns gesztusoktól, mert könnyen nem kívánatos vendéggé válhatunk.

Étkezés: 

Seychelles szigetek nem a gasztronómiájáról, és az élelmiszer  ellátásáról híres, ide másért megy az ember, és aki önellátásos módon akarja megoldani az étkezését, az készüljön fel arra hogy nehézségekbe fog ütközni . Ezért aki seychelles-t választja, nyaralásának uti céljául, legjobban teszi ha olyan szállást választ ahol félpanziós ellátás biztosított, persze ennek ára van. Bátran próbáljuk ki a kreol konyha finomságait, aki teheti! A tengeri állatokat (halakat, rákokat, kagylókat) a hagyomány szerint gyömbérrel, fokhagymával, curry-vel fűszerezik, majd salátával és rizzsel szolgálják fel. Az étkezést a jellegzetes aromával rendelkező citronelle tea zárja. A helyi sörök kellemesek, a borok importból származnak, így azok meglehetősen drágák .Halat Mahe-n könnyen és olcsón(makréla 5 db=20 SRC,tonhalszelet 40 SRC,kardhal 35 SRC) be lehet szerezni. Az alap élelmiszerek beszerzése kissé nehézkes, mert nincsenek európai értelemben vett szupermarketek, csak kisebb üzletek vannak, azok is főleg Mahén, és nagyon drága minden. Ásványvízből az 5 literes 40 rúpia körül van, az 1 literes pedig  16 SRC. Pizza: Étteremben a legolcsóbb 80 SRC, de átlagban 100 rúpiától kezdődnek. Mivel a Mahe szigeten önellátásra rendelkeztünk be, így a választásainkról röviden: Tejből  alacsony zsírtartalmút nem szabad venni, förtelmes az íze .A boltokban kb 3 féle szeletelt kenyér van, amit a magas páratartalom miatt, érdemes berakni a hűtőbe (aki apartmanos elhelyezésen van), sonkák, felvágottak, sajtos alig vannak, ami van az drága. Gyümölcs, zöldség minden választékban. Mi száraztésztát vettünk, meg konzervből tonhalat, kukoricát, borsót, babot, gombát. Ezt összekotyvasztottuk és a végén raktunk rá sajtot. A másik, a "take away". Na erről annyit, hogy 65 rupi (1300 HUF) és egy tálnak az alját telerakják rizzsel, aztán a tetejére öntenek sárgaborsó főzeléket, meg valami húsos/halas szószt. Esetleg tesznek még mellé néhány zöldséget is. Egyébként majdnem minden étel csípős. Ha egy svédasztalos étkezésre szánja rá magát az ember  akkor bizony több tízezer Ft-t is fizethet érte, persze minden azon múlik milyen vastag a buksza.  Mahe szigeten, elfogadható áron jó pizzát a "Baobab" pizzériában lehet enni, "Beau Vallon" partrészen, cím a honlapom Linkek/Utazás/2000-es évek/seychelles oldalán olvasható.

Érdemes egy kirándulást tenni a tea üzembe, Mahe-n, de az eléréséhez csak a gépkocsit ajánlom, mert mélyen a hegyekben, iszonyú szerpentineken keresztül érhető el, 1962-ben alapították, és a sziget kilátó részén helyezkedik el Viktória és Port Glaud között az út mentén, de megéri, infó: www.stcl.sc

 

 

La Digue álomszigeten, egy élelmiszer bolt van az is inkább boltocska, a választék, nagyon "sovány", egyébként nem lehet csodálkozni hiszen minden amire  a szigetnek szükségese van, napi forgalomban egy kis teherhajó biztosítja. La Digue-on is van pizzeria,  a "Gregoire's ". Kb. 130-180 Rúpia között (8-11 Euró) zöldséges, halas, húsos feltéttel választható. Így érdemes előre gondolni, azoknak akik önellátásra akarnak berendezkedni, (2007 állapot ). A La Digue szigeten érdemes olyan szállodát választani, ahol a félpanziós ellátás az árban benne van. Aki csak egy napra kirándul e mesevilágba, ígaz hogy az étkezésre nincs gondja, de utólag rájön, hogy mit hagyott ki.

 A seychelles szigetek, nem a hátizsákos turisták "paradicsoma".

 

Borravaló:

 A hotelekben és szállodákban az ár már gyakran tartalmazza a borravalót. Néhány étterem automatikusan felszámít 10% szervízdíjat. Ha elégedettek vagyunk a szolgáltatással, ezen felül is adhatunk még borravalót.

 

Főbb szigetek:

 Mahé sziget: a Seychelle-szigetek legnagyobb (32 km x 8 km ) és legnépesebb szigete (a népesség 90%-a itt él). Ezen a szigeten található a főváros Victoria, melynek nemzetközi repülőtere és kikötője van. A mutatós szigeten a hegyek dominálnak (a Morne Seychellois eléri a 905 méteres magasságot), melyeket buja trópusi növényzet takar. 75 homokos tengerpart öleli körül a szigetet.

Praslin sziget: a második legnagyobb sziget, otthona a Vallée de Mai-nak, egy lenyűgöző völgynek melyet a szóbeszéd szerint Gordon tábornok Édenkertnek nevezett. Ez az egyetlen olyan hely a Földön, ahol megtalálható a Coco-de-Mer pálma, mely több mint 200 éves korig is élhet. A nagy sziklákat homokos part váltja az egész sziget körül. A sziget kis vitorlással 2,5 órányira, gyors komppal 1 órára, repülővel 15 percre van Mahétól.

La Digue sziget: a harmadik legnagyobb sziget népességét tekintve. Ideális a nyugodt, zavartalan kikapcsolódáshoz a maga mennyei fehér homokos partjaival. Nem túlzás ha azt mondom hogy talán a világ legszebb trópusi szigete. A közlekedés nagyrészt ökör húzta kocsin, vagy biciklivel történik. A sziget 30 perces hajóútra van Praslintól

 

Hajós kirándulások:

Aki kedveli  az egy vagy többnapos hajós utakat, azok számára ajánlom, a következő magyar weboldalt: a honlapom Linkek/Utzás/2000-es évek/seychelles oldalon.

 

 

 

Tengerpartok, MAHE szigetén:

   "Beau Vallon" és az "Anse Major".

 

 

 

A tervünk az volt hogy a szigeten tartózkodásunk kezdetén megpróbálunk a lehető legtöbb gyönyörű tengerparti strandot felkeresni Mahé szigetén, mert van belőlük bőven. Így kezdtük a északi részen található egyik leghíresebb tengerparttal a Beau Vallon nevű hosszan elnyúló strand résszel. A baloldali közlekedés szokása, gyakorlása céljából is jó lehetőség volt, mert az út ami oda vezet viszonylag széles és könnyen belejött az ember a vezetésbe. Parkolás egyszerű, mert hely van, és nincs a közelben parkoló autó, bár időnként látni autókat, hogy hasonlóan keresgélik a megfelelő parkolási lehetőséget, Ők valószínű,  ki tudja honnan jött turisták, és végre sehol egy parkoló automata, sehol egy parkolást felügyelő őr, szóval, nyugi van mindenhol. Oda érve, már az első nap megállapítottuk hogy aki a nyugalmat és a szépséget keresi az Seychellle.re menjen, mert nincs gagyi árusok hada, szinte nincs ember a parton, nincsenek szálloda tömbök, nyugalom van, halkan a morajló tenger társaságában. A part felé trópusi erdővel borított hegyvonulatok, meredeken emelkednek, mintha más bolygó lenne az ember, lenyűgöző. Azonnal le a sportcipőt és élvezve a puha csodálatos fehér tengerparti homok simogatását talpunkon, és a tenger langyos vizének csapkodását. Elhatároztuk hogy a perzselő melegben, végig sétáltunk a tengerparton, és időnként megmártózunk az indiai óceán 29 C° os , enyhén hullámos, mert ebben az időszakban ez a partszakasz szélcsendes, vizében. Egy hosszú séta után elértük a  partszakasz végét  a "Bel Ombre" települést, tovább haladva találkozunk szép régies Sechelles-i házakkal, ahol a gyönyörű kertekben megcsodálhatjuk a  vadon élő rózsákat és orchideákat.

A tervünk az volt hogy meglátogatjuk a sziget északi partjainál lévő híres öblöt az "Anse Major"-t, de ahhoz hogy ezt az öblöt elérje az ember, két választása van, vagy végiggyalogol egy ösvényen csodás természeti környezetben, vagy bérel egy hajót és a tenger felől közelíti meg, Mi az előbbit választottuk, és a túra hossza, kb. 1.5 órás gyaloglás, de vigyázat, mert az útra gyalogos-pántos szandál szükséges, az időnként kikerülhetetlen sziklákon történő mászás miatt.Persze a fekete gránit sziklákat nem függőlegesen kell megmászni, még mielőtt  valaki most alpinista előképzésbe kezdene, csupán csak arról van szó, hogy a sziklák felülete, időnként csúszós, nedves ezért jól tapadó felszerelésre van szükség, de a fáradtságot megéri a túra.

A templomot elhagyva, a csendes környéken a házak eltűnnek, és azt vesszük észre a hegyi ösvényen mintha az idő évmilliók óta megállt volna, az egyik oldalon lenyűgöző hegyek és a másik oldalon a hatalmas óceán számtalan árnyalati színében egybeolvad a horizonton a ragyogó kék éggel. A hőmérséklet valószínű 30 C° felett van, mert ahogy az út hol emelkedik és hol lejt, egyre melegebbnek érezzük a levegőt, ráadásul csak szellő fújdogált. Vizünk kifogyóban volt, de egyszer csak megpillantunk a gránit sziklák mélyedésében egy forrás kicsiny zuhatagát, ahol kellően  felfrissültünk és a szállásról hozott reggeli tartalékát elfogyasztottuk, "de úgy mint a farkasok". Az a nyugalom, a csicsergő trópusi madarak hangja, a forrás lágy csobogása és a körülvett gyönyörű természet, úgy tűnt mintha hogy az óceán elaludt volna, szóval megszólalni sem érdemes, csak csendben élvezni e gyönyörű táj látványát. Elindulunk és csak kanyarog továbbra is az ösvény a korom fekete gránit sziklák között, míg majd elérünk egy magaslatot, olyan kilátó szerű fedett rész asztalokkal, ahonnan lenézve látható a csodás kis öböl az "Anse Major". Egy kis kapaszkodó és egy meredek gránit sziklán történő lemászás után értük el a gyönyörű öblöt. Egymástól kérdeztük hogy egyáltalán van itt valaki, majd alapos körültekintés után megpillantottunk egy pihenő párt a pálmafa árnyékában. Távol a világtól ott volt előttünk egy paradicsomi csodás öböl, hát csodálatos érzés volt. Aztán elő a "pipát", és máris ugrás a kristálytiszta vízbe, megcsodálva a csodálatos sárga és piros pöttyös halak között  a partszakasz  élővilágát. Azért ennek az egyedülléti idillnek is megvan a veszélyes oldala gondolom, habár szerencsére rossz tapasztalataink nem volt e témában, nevezetesen hogy  a snorkelingezés közben ne hagyjuk értékeinket a parton, egyébként erre minden utazási iroda fel is hívja a turisták figyelmét. De hiszen ez nem csak Seychelles jelenség, mert ezért nem kell olyan messzire utazni, mert  például az olasz tengerparton is simán kirabolhatnak, hát a biztonságról ennyit. Egy csodálatos strandolást követően indultunk vissza a hegyi ösvényen,  éppen indulni akartunk, amikor egy helybéli lakos egy zöld kókuszdiót ajánlott fel,  elfogyasztásra, amit azonnal fel is nyitott a "félelmetes" késével. Nagyon kellemes kissé édes  ízű, üdítő hatású volt a benne lévő kókuszvíz, mely kb. 3-4 dl mennyiségű volt, de nagyon jól esett, abban a rekkenő hőségben ( ráadásul,  tudomásom szerint, a kókuszvíz nagyon egészséges az emberi szervezet számára, mert, elsőrangú lúgosító (K, Ca, Mg, Na), antioxidáns hatású, elektrolit oldat: hasonló az emberi vérplazmához és még számtalan jó tulajdonsággal rendelkezik ) így aztán nagy élvezettel fogyasztottuk. Késő délután volt mire visszaértünk a gépkocsihoz, még egyszer átélve egy trópusi erdős, ösvény-túra élményeit. 

 

                                   

                                 

 

                                        Anse Royale, Anse Intendance, AnseTakamaka, Petite Anse és Anse Soleil.

 

 

 

 

 

Anse Royale: A következő nap délnek vettük az irányt és meglátogattunk pár nevezetes szép partszakaszt.. Anse Royale- val kezdtük, mely a a keleti oldalon fekszik, leghosszabb strand szakasza a szigetnek, és valószínűleg a legnépszerűbb is. Elhagyva a repülőteret, mely szakasz kevésbé olyan barátságos, majd később sokkal vonzóbbá válik, hosszan kilométereken keresztül vezet az út, a repülőtértől 11 km-re, a part mellett és végig gyönyörű homokos, gránitsziklás tengerpart fogadja a látogatót. Ez egy hosszan elnyúló fehér homokos tengerpart, kilátással a szemközti zöld hegyvidéki tájra. Egy öböl érintetlen sárga homokos strandok, gránit sziklák és zöld, buja növényzettel, pálmafákkal. Rengeteg kicsi félreeső strandok, ahogy halad az ember, és olyan vágya támad hogy itt is meg ott is meg kéne mártózni a kristálytiszta tengerben. Mindig a gondolatunkban volt hogy az autót bérbeadó cég képviselője a lelkünkre kötötte, hogy vizes fürdöruhában ne üljünk be a kocsiba, és akkor kérdezem Én, Seychelles-en ezt be lehet tartani, lehetetlen. A legjobb snorkelingező hely a "Fairyland"-nél lévő szikláknál, ahol számtalan sok élénk színű korall halakat láthatunk. Itt viszonylag sekély mélységű a víz, és ez távol tartja a nagyobb halakat. Az áramlatok elég erősek, így elég megerőltető a parttól távolabb az úszás.

 

 

Anse Intendanse: Talán az egyik legszebb strand a szigeten, de hiszen ezt majdnem mindegyikre  elmondhatom, annak ellenére hogy az év nagy részében a nagy erejű hullámok ostromolják és ennek ellenére meg tudta tartani szépségét. Csak gépkocsival érhető el, annyira eldugott helyen van, de megéri meglátogatni.  Viszonylag rövid partszakaszon elterülő strand, ahol, csak néhány kókuszpálma és a fák nyújtanak árnyékot.Gyönyörű rozsaszin virágok nyílnak a part mentén, ja és a selymes homok, ahogy lépked benne az ember. A hely népszerű a szörfösök körében, mert rendszerint szeles az öböl. A strand egyike azoknak, azon kevés Seycheleles szigeteki öblöknek, ahol a többirányú áramlatok nagyon veszélyesek a fürdőzők számára, ezért a körülmények függvényében a helyiek ezt jelzik is zöld vagy piros zászlókkal. Nyilván a piros tábla esetén tilos a tengerben fürödni. Anse Intendance egyike azon kevés helyeknek  Mahe-en, ahol a teknősök még fészket raknak. A "Banyan Tree" és a "Marine Conservation Society of Seychelle" hatóság figyeli a strandot, mely a nemzeti "Beach Monitoring" program része. Egyetlen szálloda található itt a "Banyan Tree resort" nevű luxusszálloda, mely szingapúri székhelyű és az öböl egyik végében helyezkedik el a pálmafák övezte strandrész fölött, gyönyörű helyen. 

 

 

Anse Takamaka:A gépkocsival viszonylag könnyű volt leparkolni az út és a búja növényzettel védett partszakasz között, elindulva a dús bokrok és néhány magas fák között, jött a meglepetés, hogy odaérve, egy elképesztően gyönyörű strand látványa tárult elénk. Mintha a "Robinson Cruseo" film jeleneteinek díszleteibe léptünk volna be, arany színű homok, az azúr kék színű tenger hullámai összeolvadnak a meglehetősen meredek tengerparttal és a fehér színű meleg tengervíz csapkodja az ember lábát.Nem is képzelhető szebb tájkép, ráadásul rajtunk kívül senki nem volt a partszakaszon.Na ez az amiért rajonganak a természet szerelmesei Seychelles-ért, mert az igazi nyugalom, és kikapcsolódás szigete, paradicsoma.Romantikus a strand így a nászutasoknak ideális a hely. Az áramlatok elég erősek voltak, így, nem találtuk egy ideális helynek a fürdőzésre és a sznorkelingezésre. Állítólag, a naplemente élményét a sziget ezen dél-nyugati részén csodálhatjuk meg  legtökéletesebben. A partszakasz de az egész dé-nyugati sziget-rész a nevét a "Takamaka fa" viaszos zöld leveléről kapta, mely nagyon gyakori fa fajta a Seychelles szigeteken, és kiváló árnyékot nyújt a "forró" napsütötte napokon.

 

 

Petite Anse: Egy kicsiny öbölben helyezkedik el a strandrész, hatalmas gránit sziklákkal övezve. Feltűnően sok kis kígyókat fedeztünk fel, rohanva a tenger felé.Kedvelt helye a szörfösöknek és a sznorkelingeseknek, valamint található itt egy helikopter leszálló hely is. Gyönyörű a strand, de mivel a mai napra betervezett, felejthetetlen bőséges látványú strandok után voltunk, így inkább a gránit sziklák tengerbe nyúló alakzatai kötötték le figyelmünket. Napokig lehetne csodálni az alakzatok sokféle változatát, színeit, aszerint hogy a nap milyen szögben világítja meg.

 

 

Anse Soleil: Viszonylag eldugott helyen fekszik a partszakasz, szép strandjáról és az ott található kávézójáról (Anse Soleil Cafeteria) híres, ami valójában egy kiváló étterem is egyben és érdemes beülni, mert európai szintűek az árak.Ha letérünk a főútról, keskeny földúton kell tovább haladni, ami pár méter széles volt, és valami építkezés miatt volt szembe forgalom is, hát nem volt könnyű kikerülni a teherautót, aztán megérkeztünk közel a strandszakaszhoz, ahol leparkoltunk. A strand kis méretű, talán itt találkoztunk a legtöbb turistával. Mivel a napi túránk utolsó meglátogatott öble volt, éhesek lévén, beültünk az étterembe, és finom friss halat ettünk, és ráadásul rúpiával lehetett fizetni.Fürdést és "snorkelingezést" nem hagytuk ki, mert kiváló hely a színes halak megfigyelésére.

 

 

 

---

 

 

A gyönyörű tengerpertokról készitett képeim, megtekinhetők a honlapom Linkek/Utazás/2000-es évek/Seychelles oldalon.

 

 

 

 

A főváros, "VICTORIA"

 

 

A főváros a nevét "Viktória" angol királynőről  kapta. A britek a 19. század elején elfoglalták a Seychelle-szigeteket és 1976-ig, az ország függetlenné válásáig uralták. A seychelles szigetek legnagyobb városa, ugyanakkor a világ legkisebb városai közé is tartozik. Nincsenek magas házak, nagy bevásárló központok, a szerénység, visszafogódottság jellemzi. Építészetében erős francia hatás érzékelhető. A város két fő részre tagolódik: a régi gyarmati épületekre és szűk utcákra, illetve a széles sugárutakkal és trópusi kertekkel bővelkedő új városnegyedre. A városközpontot egy viszonylag alacsony óratorony jelzi, amely a londoni "Big Ben" mása. Mellette található a bíróság. Az anglikán és római katolikus templomokat csak néhány háztömb választja el egymástól, de mindkettőt túlszárnyalja a Kapucinusok Rendháza. Érdemes megemlíteni illetve felkeresni a "National History Museum"-t és a Botanikus kertet ( Belépő ára: 100 Rupia ). A "Sir Selwyn Clarke" elnevezésű reggeli piacon az árusok standjai trópusi gyümölcsökben, fűszerekben és friss tengeri halakban bővelkednek, azonban vigyázni kell a vásárlással, mert sok a hamis árú. Mi sáfrányt és vanília aromát vettünk, itthon megállapítottuk hogy pancs, ezért csak óvatosan a vásárlással!!!!! A kikötőből lehet a két fő szigetre ( Praslin és La Digue ) hajózni. A legolcsóbb közlekedési eszköz a városban a kerékpár, kölcsönzése bárhol megoldható. A világ minden tájáról érkező repülőgépek a főváros nemzetközi repülőterén a "Seychelles International Airport, Point Larue, Victoria,", szállnak le.A repülőtéren van ingyenes Internet szolgáltatás. Városi autóbusz közlekedés köti össze a repülőteret a várossal, 20-30 percenként indulnak a buszok, a távolság a központig kb. 10 km, és a menetdíj 3 SR. és a buszmegálló az érkezési oldalon kijövet szemben a főútvonalon található.  A taxi költsége a városba kb. 75 SR, de éjszakai viszonylatban 100 SR is lehet. De legjobb előre megegyezni a viteldíjban.

A botanikus kertbe 100 rúpia, azaz 2000 forint a belépő egy főnek, 12 éves kor alatt ingyenes. Reggel 8-tól délután 5-ig van nyitva. Rúpiával lehet fizetni.  Azt mondják a helyiek, hogy az esős évszakban és kicsit utána (március, április) ilyenkor a legszebbek a növények, mert a nyári száraz, szeles időt nem szeretik annyira, mint a meleg esőset.

 

Kirándulás a Mahe körüli szigetekre

  Ste.Anne Marine National park

 

 

Mahetól keletre, viszonylag közel helyezkedik a park, melynek négy jelentősebb szigete látogatható ( Saint Anne, Moyenne, Long Island és Cerf Island ), melyeket érdemes meglátogatni, ha valamelyik utazási irodában befizetjük a csomag árat.  Sokan szerveznek ide saját kis hajójukkal utakat, mi a turista információs iroda szervezésével mentünk, de a végén egy kis csónakban kötöttünk ki, azon a napon csak mi jelentkeztünk, így mindent az igényeinkhez alakítottak. A nemzeti park szintén korallzátony által határolt, tehát a víz általában nyugodt. Apálykor a vízszint annyira lesüllyed, hogy a szigetek között akár gyalog is átsétálhatunk. A nemzeti parkban tilos a halászat, a halak így nem félnek közel jönni a hajókhoz, sőt akár kézből is etethetjük őket. Otthon ne hagyjuk a búvárszemüvegünket! Gyönyörű élővilág tárul elénk akár a part közelében úszkálva is.
Saint-Anne szigeten található a Saint-Anne Resort, ami többször nyerte már el a világ legszebb hotelje címet.
Moyenne szigete magántulajdonban van ( Brendon Grimshaw gazdag, angol újság kiadó, tulajdonosa volt aki 1962-ben vásárolta meg a szigetet 8 ezer fontért, majd Brendon 2012-ben elhunyt ). Egyébként ha nem szervezésben látogatjuk meg a szigetet, akkor a belépésért fizetni kell ( 12 € ).  A szigeten van étterem és egy gyönyörű strand partszakasz. A szigeten kb. 150 óriásteknős él, azonban látogatni csak belépti díj ellenében és előzetes egyeztetéssel lehetséges.
Cerf szigete volt kirándulásunk végcélja. Ez a kis sziget egy igazi kis paradicsom, állandó lakosainak száma kb. 15, köztük van a híres amerikai regényíró, egykori jogász, John Grisham is.

                 

     

Cousin, Curieuse és St. Pierre:

 

 

A Praslin körül található kis szigetek a természetet és a vadvilágot kedvelők igazi Mekkája. A 3 szigetet általában egynapos kirándulás formájában lehet meglátogatni. Cousin szigete nemzeti park, teljesen önálló ökoszisztémája van. Tehát minden a természetes állapotában van megőrizve. A lehulló leveleket nem gyűjtik össze, az óceánból partra vetődött korall és kagylódarabok is a földön maradnak érintetlenül (nem lehet hazavinni szuvenírként), mert a sziget így képes fenntartani egyedülálló élővilágát. Itt nincsenek is állandó lakosok, csak önkéntesek, akik egy éves program keretében délelőtt a turistacsoportokat kalauzolják, később pedig megfigyeléseket végeznek. Leginkább az itt élő és/vagy fészkelő rengeteg különleges madárfaj miatt érdemes meglátogatni. Erre a szigetre kétféle tengeri teknős is visszajár tojásait lerakni. Fontos tudni, hogy aki idelátogat, mindenképpen szerezzen be szúnyogriasztó spay-t, mert az említett okok miatt a szúnyogokat sem irtják, és az erdőben tett séta közben milliónyi kiéhezett kis ragadozó lesi ártatlan áldozatait (mi egy “nyugodt alom” nevű dél afrikai gyártmányú spray-t vettünk (fehér flakon, kék kupakkal és feliratokkal). Ez nem reklám, csak azért ajánlom, mert mi voltunk az egyetlenek, akik megúszták a szúnyograj támadását, pedig itthon igencsak szeretik a vérünket). Curiose szigetén már barbecue-val vártak minket. Ez általában benne foglaltatik az árban. A barbecue körül jó néhány óriásteknős él szabadon, sőt a szigetnek saját óriásteknős mentő programja van. Itt közvetlen kapcsolatba is kerülhetünk a teknősökkel, akik a kezünkből esznek és 1-2 finom falat érdekében akár követni is hajlandóak minket. Itt kerüljük a feltűnő (piros színű) fürdőruhát, mert ezt a teknősök élelemnek nézhetik és nyugodt evés utáni ejtőzésünk közben kellemetlen meglepetés érhet minket, ha egyikük a maga 150-200 kilójával elhatározza, hogy megszerzi magának a piros fürdőruha által borított testrészeinket (a csoportunk egyik férfi tagján piros fürdőnadrág volt...). Ezután vár ránk a kijelölt turistaösvény mely a mangrove ültetvényeken keresztül elvezet minket a sziget másik oldalára. Csodálatos tengerpart vár itt minket türkizkék vize és a túra a hatalmas hőségben kihagyhatatlanná teszi, hogy megmártózzunk még egy kicsit indulás előtt.
A következő állomás St. Pierre sziget. Itt azonban nem a sziget az érdekes (csak egy sziklacsoport 1-2 pálmával a tetején) hanem a körülötte lévő védett vízi élővilág. Eddig csak természetfilmekben látott halak, mindenféle méretben és színben. Itt azonban csak úszni tudók láthatják ezt a csodálatos élővilágot, aki nem biztos magában az kérjen egy mentőmellényt (erre is volt példa, mert ezt mindenképpen látni kell).

                

   Vízesés ( Cascade )

 

Ha a főváros felől autózunk a repülőtér felé, akkor, a repülőtér előtt jobbra, egy elég nehezen felismerhető tábla alapján tudunk tájékozódni, és mely mutatja a vízesés felé vezető utat. Ajánlatos mindjárt a főút mellett egy alkalmas helyen leparkolni, mert később erre lehetőség nincs. Egy gyönyörű ösvényen lehet megközelíteni a vízesést, és ahogy közeledünk hozzá, egyre fokozódik a zuhatag hangja. Belépőt kell fizetni, 5 € / fő. Odaérve egy kb. 20 m magasról lezúduló vízesés látványában, valamint a trópusi környezetben gyönyörködhetünk. Érdemes megmártózni a nyugodt szakasz vizében, kellemesen felfrissül az ember. A környezet bámulatba ejti az embert, ja és Seachelles-en vagyunk, és ezzel azt akartam mondani hogy senkivel nem találkoztunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

Csodálatos napokat töltöttünk el Mahé szigetén, és ez egy igazi paradicsom a trópusi tájakat kedvelők számára. Az előzetes tanulmányok alapján csak fokozódott az érdeklődésünk, amikor egyik nap kora reggel, elhagyva kinai tulajunk szálláshelyét, megcéloztuk Praslin szigetet, melyről még szebbeket hallottunk, akkor meddig lehet fokozni még a szépséget, ja és ott volt még a csoda, a La Digue szigete. Egyébként a szigetek szépségében a sorrend is ez, vagyis a "Király" a La Digue. Na de ne rohanjunk annyira előre, szóval, irány a Máhé kikötő, taxival, mondjuk nem nagy a  távolság, azért a csomagok miatt elég megterhelő lett volna gyalog és az autóbusz lehetőségről pedig fogalmunk sem volt, mert mindig volt "alattunk" volt a bérelt autó. Megérkezve a kikötőbe, megpillantottuk a modern katamarán típusú hajónkat a catcocos-t, és akkor irány a pénztár. Ekkor jött a fekete leves, nevezetesen hogy a katamarán meghibásodott és az aznapi útjait törölték. Elég nagy tehetetlenség lett úrrá felettünk, mert akkor most hogyan jutunk Praslin szigetre. Repülőgépet egyből kizártuk, valahogy az kiesett a terveink közül, majd érdeklődve a helyiektől, megtudtuk hogy van hajóközlekedés de nem Praslin-re, hanem La Digue-ra, és nem katamarán hanem egy kétárbocos teherhajó, a La Belle Seraphina. La Digue sziget Mahé-tól 43 km távolságra van. Mondjuk első hallásra még érdekesnek is tűnt, milyen szépen hangzik a neve, de amikor megpillantottuk hajónkat, hát mit mondjak, talán mondhatjuk hogy a Kolumbusz-i időkből megőrzött "tákolmány" 21. századi változata volt. Miután a menetjegyet megvásároltuk,  azért finoman érdeklődtem  az irodájukban, hogy mi is vár ránk, na ezt aztán nem tudtuk meg. Hát akkor elmesélem. Miután ez teherszállító hajó volt, és mindenféle árút szállít, így az építőanyagtól a fotelig, volt ott minden. Azonban a legrémisztőbb az volt hogy már   a 12-ik teherautó rakományát is bezsúfolták a fedélzet eldugott tereibe, és az ember már azt gondolta hogy akkor na indulunk, akkor csak jöttek és jöttek az újabb teherautók, és egyszerűen az ember el sem tudta képzelni hogy hova fog férni az a rengeteg sok árú. Hát felfért, olyannyira hogy a szegény kis hajónk maximális merülésben várta a zöld rakétát. Végre mi is elfoglalhattuk a helyünket a Coca-Colás ládák tömkelege között, de ezeknek a ládáknak még szerepük lesz a beszámolómban. Csendes pöfékelés közepette elindult hajónk az álomsziget La Digue felé, és ahogy elhagytuk a kikötő csendes vizű öböl részét, csodálatos látvány volt, a távolodó Mahé, sziget.  A szél erőssége egyre fokozódott, ahogy kiértünk a nyílt tengerre, és nyilván ezzel párhuzamosan a hullámok magassága is egyre rémisztőbb volt. Utasok, nem voltunk sokan, talán 6-7 fő lehetett, az utazás kezdetén még társalogni is volt lehetőségem egy Lengyel házaspárral, később a feleség annyira rosszul lett hogy gondolom örökre megemlegette ezt az utat. Gyakorlott kapitányuk volt az biztos, mert végig az út során, teljes erőbedobással úgy kormányozta a hajót, hogy mindig a hullámokkal párhuzamosan hol a tetején hol az alján legyünk. Mint egy hullámvasúton, egyik pillanatban fent, másik pillanatban zuhanás a mélybe, ráadásul párosult e mozgás egy intenzív oldal billenésekkel is, oly annyira, hogy a már említett ládák, hol balra, hol jobbra cikáztak a lábunk előtt, még gondolni sem mertem arra mi történt volna, ha mondjuk az egyik eltalál minket. A személyzet, az a 2-3 rakodó munkás, a hajókorlátra ülve, élvezettel fogyasztotta napi ételadagját, mit sem törődve a heroikus küzdelmünket az elemi erőkkel szemben. Mi van olyankor ha viharosabb a tenger, ezek elindulnak akkor is, szerintem igen. Hát ez valami horror utazás volt, és már nagyon vártuk az áhított La Digue kikötőt, de végül megérkezett. A hajó elhagyásakor nagy megkönnyebbülés volt számunkra a szárazföldön lépegetni. Jellemző, hogy annyi árúval volt megpakolva a hajó, hogy amikor a szállásunk elfoglalása után kisétáltunk a kikötőbe, az pedig már este felé volt, még mindig a kipakolást végezték..

 

La Belle Seraphina teherhajó, a lélekvesztő utazás hőse

 

Megérkezésünk után, megkerestük a szigeten a szállásunkat, mely viszonylag könnyű volt a helyiek segítségével, de egyébként is a térképünk pontosan mutatta a helyes irányt. Még itthon foglaltam, félpanziós ellátással. A szállás  bungalós jellegű volt, elszórtan helyezkedtek el a nagy kerteben a légkondis  faházak. A szállásunk neve, "Tounesol Guest House" volt, és a bungalók ízlésesen berendezve tiszták voltak. A reggeli svédasztalos, a vacsora menü rendszerű volt, három fogás között lehetett választani,  mi mindig a halas tálat választottuk. A szállás ára 100 €/bungaló volt. Az elhelyezkedése kitűnő volt a nevezetes strandok közelében volt, és jellemzően nagyon szép kerttel rendelkezik a szállás. 

 

4 éjszakára terveztük az ott létünket, azonban a sziget látványa miatt, még két éjszakát repetáztunk, mert elképzelhetetlen  gyönyörűség  fogadja az embert, e édenkertben .A világ nevezetes magazinjai tele vannak a sziget szebbnél szebb strandjainak képeivel, ami valóban gyönyörű. Egy kicsit elfogult vagyok e szigettel, mert szerintem a világon nincs még egy ilyen gyönyörű hely. Az a nyugalom, a pihentető légkör, nincs sehol a világon. Végre nincs gépkocsi, csak kerékpár ( 10 € / naponta ) vagy ökrös szekér, de ezek is minek, a sziget méretéből adódóan könnyen elérhető gyalog bármelyik tengerparti strand része. A számtalan csodálatos strandok bármelyikét, ha felkeressük, keresztül kell mennünk a sziget trópusi dzsungelén, hát az valami fantasztikus élmény, mert ott senki nem változtatta meg a természetet, az évszázadok óta úgy mutatja magát, ahogy "megteremtették". Emberrel ritkán találkozunk, és ha igen, akkor úgy üdvözöljük egymást és örülünk egymásnak, mint ha rokonok lennénk. Kiérünk egy gyönyörű strandrészre, és egy áldott lelket nem látunk, szinte el sem hiszem. Egy fontos információt meg kell említenem, az pedig, az hogy a sziget néhány strandjánál, figyelmeztető táblákat helyeztek el, hogy felhívják a fürdőzők figyelmét az erős tengeri áramlatokra és a tenger erős hullámzására, ilyen helyeken csak ovatosan, mert a szépség nem egyenlő a figyelmetlenséggel.

A szigeten az természetes, hogy az úton jön veled szembe egy teknős, az ott szinte háziállatnak számít. Ritkán lakják a szigetet, lakóssága kb. kétezer, inkább kisebb nagyobb szállodák találhatók, de nem kőrengetegek, hanem mindegyik belesimul a természetbe, és szinte észre sem lehet venni, legyen az luxus szálloda is talán. Említést érdemel a sziget közvilágítása, ami nem létezik, a holdvilágon kívül, így este teljes sötétségbe borul a sziget. Természetesen meg kell említeni a hölgyek kedvenc kisállatát a gekkó-t, hát aztán ebből van  bőven.

A vásárlás egy kicsit szűkös, nem a szupermarketekről híres La Digue, található néhány kisebb bolt, ahol a választék elég szerény. Ezért ajánlatos jól felpakolni, aki önellátásra rendezkedik be, de Én a félpanziós szállodákat ajánlom. Étterem összesen négy található a szigeten, ezek közül a "Pizzeria at Gregoire's"-t ajánlom, a napközbeni éhség enyhítésére, és mely egyben szállást is kínál. Repülőtérrel nem rendelkezik, csak tengeri úton lehet elérni. Haszonnövények, főleg a kókusz és a vanília. Az egész sziget gyönyörű zöld növényzetű, és a madárvilága egyedülálló.

Mivel a La Digue számos etnikai csoportok lakta sziget, a konyha egy sajátos keveréke a világ konyhájának. A rengeteg hal, a Seychelle-i emberek megtanulták hogyan lehet több száz halas receptet készíteni. Lehet a hal curry-vel, halfilé, nyers hal citromosan, roston sült hal, párolt hal, főtt hal, és így tovább.  A La Digue lakói fogyasztják, a sült polipot, homárt fokhagymával és a legnagyobb különlegessége a "bat curry". Nagyon nagy mértékben használatos  összetevő a gyömbér, amelyet sok ételeknek az alapfűszere. A legnépszerűbb alkoholos ital,  La Digue-on  a "palm" bor, melyet a Seychelles-ek, a kókusz erjesztése révén készítenek. 

 

Tengerparti strandok

 

 Anse Source D' Argent,

a Királynő!!!!!!!!!

 

 

Az első napunk reggelén felkerestük a méltán világhíres strandot az "Anse Source D' Argent". A sziget dél-nyugati részén fekszik, a szálloda soroktól, rövid gyalog távolságra, a kókusz és vanília ültetvényeken keresztül. Belépőt kell fizetni, 4 € személyenként, és útközben megtekinthető egy teknősfarm is. Talán itt érződik leginkább hogy ezen a szigeten visszafogták a fejlesztést, mindent a természetnek alárendelve, legnagyobb kincs a csend és nyugalom, és reméljük így is marad örökre. Csak egy út van a szigeten, az is ehhez a nevezetes szép helyhez vezet. Ahogy közeledünk a nevezetes partszakaszhoz, egyre jobban dobog az ember szíve a izgalomtól, mert hihetetlen csodás látványban van része. Lenyűgöző a látvány, ahogy a sötét színű hatalmas gránit sziklák, szétszórva a tengerparton, benyúlnak a tengerbe, színük mindig a nap állása  szerint változik, hol világosabb hol sötétebb, és időnként rózsaszínes árnyalatban pompáznak a sziklák. Kis öblök, barlangok is alkotják a szikla rengeteget, hát nem véletlenül tartják a világ legszebb strandjának. Snorkel berendezést otthon ne hagyjuk, mert a korall nagyon szép és a sziget ezen oldalán a tenger viszonylag csendes, szemben a keleti oldallal, bár a víz mélysége csekély, azért úszásra alkalmas.  A lágy fehér homokban élvezet barangolni, aztán a tenger szikrázó kék színével, a mélység függvényében.  Annyira elhúzódik a partszakasz, hogy ha megfeledkezik az ember a látnivalók élvezetében, máris késő délután van.

Seychelles-en, de leginkább La Diguen-on nem egy strandon voltunk, ahol a látkép az volt a valóságban, amit megálmodtunk. Nem csupán a tenger színei bűvöltek el minket, hanem a parti homok fölé izgalmasan nagy dőlésszögben hajló pálmafák és a sötét színével és szoborszerűen lecsiszolódott alakzataival méltóságteljes óriás gránitsziklák. Mennyi sok helyen a világon állítják, hogy a strand homokja fehér. Na kérem, számomra a Seychelles-i utazás után a fehér szín meghatározásában ez a szigorú etalon. A legkomolyabban írom, hogy sokszor meghatódva álltunk mezítláb a parton és sóhajtozva csodáltuk a bűvöletes látványt. A naplementés álomvilágot inkább nem próbálom leírni, mert biztos giccsesre sikeredne a leirásom. Nos hát a soraim olvasóinak azt kívánom, hogy legyen részük abban a "mesében", amit mi ott átéltünk.

               

---

 

 

 Grande Anse:

 

 

A következő híres strandja La Digue-nak, a Grande Anse, mely a túlsó keleti oldalon található és megközelítése egy dzsungelen átvezető úton keresztül lehetséges. Nagyon izgalmas kirándulás, az érintetlen természetben, abban a nyugalomban és a rengeteg madárfélék csicsergése közben átmenni a túlsó oldalára a szigetnek. Mielőtt nekiindulunk e túrának, ajánlatos minél több vizet felpakolni, mert a sziget keleti oldalán semmilyen üzlet nincs, illetve egy kis étterem található közvetlen a strandrész előtt. Gyönyörű strand, hosszan félkörlakban nyúlik el a part mentén, és nagyon érdemes felkeresni. Akik csak egy napra utaznak át La Digue szigetre, azok számára csak rohanás a sziget ezen oldala, ezért minimum 3 nap eltöltését javaslom.

          

 

---

   

 

Petite Anse és Anse Coco:

 

 

A Grande Anse csodálatos strandját elhagyva, hogy eljussunk a Petite Anse vagy Anse Cocos  partszakaszaihoz, most kell igazából a trópusi őserdőn keresztül egy keskeny ösvényen átvágni. Az ösvény több esetben szétágazik, és nagyon könnyen eltévedhet az ember, pláne azok a turisták, akik csak egy napra rándulnak át La Digue-re,  azoknak nem ajánlom hogy a Grande Anse kívül más keleti strandszakaszt felkeressenek, mert időzavarba kerülhetnek. Ajánlatos iránytűt ( Magas szárú  edzőcipőt viselni ) magukkal vinni, egy részletes térkép kiegészítéseként, és a térkép domborzata legyen olyan részletes, hogy azon rajta szerepeljenek az ösvények, összes  útvonalai. Ennek tudatában felejthetetlen kirándulást tehetünk egy leírhatatlanul szép trópusi őserdőben. Időnként meredek ösvény szakaszok tarkították  utunkat, oly annyira hogy időnként pihenőt tartottunk. E csodálatos "világban", hihetetlen, de egy turistával sem találkozik az ember, és szinte egyedül vagyunk a természettel, és talán ez a nyitja Seychelles varázsának. Az embernek olyan érzése támad, hogy örökre ott maradna e nyugalmat és szépséget árasztó csodás természet világában ( A rohanó mindennapi élettől távol ). Az ösvény végén egy magaslatról egyszer csak megpillantja az ember újból, az áhított strandszakaszt és hallja a türkizkék tenger morajlását és illatát. Egy viszonylag meredek homokos lejtőn lejutunk a partra. Szavakkal nem lehet kifejezni azt a látványt, amit mindkét partszakasz strandjai  nyújtanak és talán hasonló szépséggel bírnak, mint a híres Anse Source D'Argent. Az év nagy szakaszában nagyon intenzív a tenger hullámzása, a mindig erős szelek miatt, és ezért is, "mindent a szemnek és óvatosan a lubickolásnak", szabályát betartani.

              

 

---

 

 

 Anse Severe:

 

 

A strandszakasz, legközelebb fekszik a kikötőtől, közvetlen mellette húzódik, így a mólótól balra fordulva egy keskeny úton, majd a partszakaszon haladhatunk a sziget északi oldala felé. Egy-két szállodát lát az ember útközben, főleg egy napra a szigetre átruccanó  kerékpárosokkal találkozik az ember. A partszakasz semmiben nem marad el a többi gyönyörű standoktól, és szinte képletszerűen tálalja magát a látvány ( bársonyos fehér homok, gránit sziklák sora és hát a tenger az leírhatatlan. Télen a szörfösök paradicsoma, mert ahogy közelítünk a sziget keleti oldala felé egyre erősebbek a hullámok. Ide vezetett az első napi utunk, így mindjárt ízelítőt kaptunk a La Digue-i csodából. Szemben a parttal jól kivehető Praslin szigete, mely a következő állomásunk volt.

 

Ottlétünk utolsó napján, szomorúan bandukoltunk ki a kikötőhöz, hogy a katamarán Praslin-re vigyen, mert ilyen paradicsomi "turista idillt" kellett otthagynunk, és ahova talán soha  az életben nem fogunk visszatérni, egyszóval, nehéz volt a válás, és még a katamaránon is hosszan tekintettünk vissza életünk csodálatos emlékére, hálát adva a Jó Istennek, hogy ide eljuthattunk. 

Végezetül bemutatnék néhány képet e álomszép helyről, a honlapom Linkek/Utazás/2000-es évek/Seychelles oldalán.

 

 

Fájó szívvel hagytuk el az éden szigetünket La Digue-t, utazva a katamarán fedélzetén, Praslin ( ejtsd: Prálen ) felé.Egyébként a jegy ára 10€/fő volt és kb. 30 perces kellemes utazás után érkeztünk  Praslin kikötőjébe. Maga a kikötő nem volt egy nagy "durranás", már csak azért sem mert, sehol egy információ a közlekedésről, így fogalmunk se volt arról hogy hogyan fogunk eljutni a szállásunkra, mely a sziget túlsó oldalán volt a repülőtérhez közel. A kikötő mellet volt egy buszmegálló, de ott se tábla, se várakozó utas, egyszóval az "indulásunk" kilátásai elég lehangoló voltak. Kérdezgetve a helyi lakósokat, majd megállítva autósokat, egyszer csak a szerencse ránk köszönt, mivel az egyik autós, helyi lakós felajánlotta, hogy a szállásunk közeléig elvisz bennünket. Végül is megtaláltuk a szállásunkat, melyet még itthon leleveleztem, és a környezetben és egyebekben nem csalódtunk, mert egy kerti különálló házat kaptunk teljesen berendezve. A szállás neve, "Bon Accueil", és a tulajdonos egy francia nemzetiségű volt aki a szigetre telepedett még a 70-es években. A szállás ára 54€/éjszaka volt, és még aznap elintézett nekünk egy bérautót, mely nélkül a szigeten igen nehéz lett volna a közlekedés. Némely utazási leírások megemlítik hogy a kerékpár bérlése is alternatív megoldás, igen csak azt nem írták oda hogy "Tour de france" versenyzőnek kell lenni hogy valaki bekerékpározza a szigetet, szóval ezt felejtsük el.

 

 

Praslin  lakosainak száma 5000 körül van. Praslin-on a növényzet valamivel dúsabb, mint Mahén, és itt is találhatók gyönyörű partszakaszok, sőt talán az egyik az "Anse Lazio" szépségben, vetekszik La Digue csodás partszakaszaival. A sziget legmagasabb pontja 370 m. Lazare Picault francia felfedező 1744 -ben kötött ki a szigeten és őt tartják az igazi felfedezőnek, annak ellenére hogy korábban jártak a szigeten arab, portugál és angol hajósok. Elnevezte a szigetet "Island of Palm"-nak de egyébként később visszatérve a Seychelles  szigetekhez, többi híres sziget felfedezése is az ő nevéhez fűződik.

Praslin-en csak kisebb boltok vannak, melyek kínálata meglehetősen korlátozott, akik önellátásra rendezkednek be, azok szinte csak "alap" szinten tudnak élelmiszert beszerezni. Mi is így alapszinten étkeztünk a négy éjszakás ott tartózkodásunk során. Praslin szigete még nyugisabb, mint Mahe. A tengerszínek színválasztéka még itt is varázslatosak, a strandok álomszerűen szépek. Már önmagában a tengeri kókusz (coco de mer ) nevű őshonos pálma miatt is érdemes ide látogatni. Elképesztő magasak és óriásiak a levelei. Szenzációs látvány. A világon csak itt nőnek természetes környezetben. Még jó, hogy a formás, ámbár méretes női ülepre hasonlító diója csak éjszaka esik le, mert van köztük nyolcvan kilós is.
Felejthetetlen romantikus élmény egy párnak Praslin-en kimenni egy olyan öbölbe, ahol nincs jelen senki más. Márpedig a szigeten itt sem nehéz ilyen magányos öblöt találni. Mindössze 38 km2-nyi területével a szigetcsoport második legnagyobb szigete. Mahétól 44 km-re fekszik északkeletre. Belső repülőjárattal 15 perc alatt elérhető, Mahe szigettől. Közlekedni legegyszerűbb  bérelt autóval, de van taxi szolgáltatás is. Autóbusz közlekedés is létezik, de azt felejtsük el.  Híres étterme a  Coco Rouge, ahol pompás halakat adnak vacsorára. Baie St. Anne-ben találjuk. A másik, sokak által kedvelt hely a "La Goulue ", anse Volbert-nél, ahol a kreol és francia konyha keverékének legjobbjait fogyaszthatjuk el a szellős teraszon.

 

 

Látnivalók

Vallée de Mai, botanikus kert

 

 

Egy völgy tele hatalmas, 40 m magas kókuszpálmákkal, közel 4 ezer van belőle, (ez az a bizonyos coco de mer) és orchideákkal. Ez a terület az UNESCO természeti világörökségének a része! Három gondozott csapás közül választhatunk, a leghosszabbon 3 óra alatt lehet végigmenni. Az északi túra egy magaslati ponton is átvisz, s onnan mesés a kilátás a völgyre. A fontosabb fajoknál információs táblákat találunk. Állatokra ne nagyon számítsunk – néhány énekesmadár és papagájok kivételével. Baie St. Anne-ból egy rövid autóútra található, kb. 5 mérföldre a sziget belseje felé. Víz nélkül ne induljunk el! Érdemes a fényképezőgépet a tokjában tartani, mert a magas páratartalom miatt a lencse bepárásodhat.

A belépő 20 EUR/350 rúpia, ami elég borsosnak tűnik, viszont tényleg egyedi a látnivaló, és mondhatni kötelező, ha valaki a szigeten jár. Csak készpénzzel lehet belépőt vásárolni. 12 év alatti gyerekek ingyen látogathatják. A látogatóközpontban van mellékhelység és kávézó. Lehet bérelni vezetőt 8 EUR/főért min. 4 fő esetén, ez egy másfél órás túrát jelent. Nem kötelező a vezetés, neki lehet vágni egyedül is az erdőnek, adnak hozzá egy kis füzetecskét a bejáratnál. Esős időben is kitűnő programlehetőség, mert a fák alatt nem érezni az esőt. Egy jó edzőcipő nem árt a kiadós sétához, mert csúszósak lehetnek az ösvények. Érdemes korán érkezni, ilyenkor kevésbé zsúfolt a park, és több állatot látni.

 

Coco de Mer kókuszpálma és termése

 

 

 

Anse Lazio beach

 

 

Szállásunk a "Grand Anse" oldalon volt, így egy nagy kerülőt kellet tenni a szigeten, de megérte, és amit többször is megtettünk, szóval, a híres "Anse Lazio" partszakaszhoz és egyben gyönyörű strandhoz is,  mely a sziget északi részén helyezkedik el. Parkolás egyszerű, csak beálltunk egy árnyékos, pálmafás homokos részre, mert külön parkoló nincs kiépítve, de minek is, így szép a sziget a maga egyszerűségével. A helyi lakosok "bombázzák" az embert hogy vegyen kókuszt, hát üsse kő, vettünk, és a fickó a hosszú botjával a kocsink közelében, egy ügyes ütéssel leütött két kókuszt, majd hatalmas késével megskalpolta. Nagyon jól esett a kókuszlé, abban a forróságban, és egyébként a nagy kalória értéke révén, még az éhségünket is csillapította. A partszakasz gyönyörű, a nagyon finom, fehér homokos strandot türkizkék víz öleli errefelé, méltán a világ egyik legszebb strandja és a sznorkelezők paradicsoma. Hamisítatlan a hangulata, bár egyre több turista keresi fel évente, bizonyos időszakokban kifejezetten zsúfolt. Tényleg a képeken lévő gyönyörű strandot kapjuk, csak sok emberrel. A naplementéért érdemes lesétálni, addigra már elmegy a strandolók nagy része haza. Vagy érkezzünk egy reggeli úszásra 10 előtt, akkor miénk lehet a partszakasz! Nem kiépített, sem zuhanyzásra, sem átöltözésre nincs lehetőség. Árnyékot viszont lehet találni eleget, és van két étterem is (a Bonbon Plume-mal többen elégedettek), bár meglehetősen drágák és nem a legjobbak. Sajnos szeles időjárás esetén nem nagy élvezet az úszás, mert nem kellően védett a partszakasz. Itt történt már  cápatámadás, azóta hálót feszítettek ki, amin nem tanácsos kiúszni, bár az úszómester nem figyelmezteti azokat, akik ezt megteszik. Sajnos amikor mi is ide utaztunk, szeles évszak volt, így csak a hatalmas hullámokat tudtuk élvezni, persze csak óvatosan. Egy kis táblázatot szeretnék bemutatni, abból a célból, hogy hol és melyik évszakban érdemes szállást vagy strandot választani a szigeten:

 

 

 

Anse Georgette

 

 

Sokan szebbnek tartják Anse Lazionál, mert még megvan a természetessége és vadsága. Igazi eldugott paradicsom! Nagyon nehezen megközelíthető, mivel a Constance Lemuria Hotel partszakasza. Csak előzetes regisztrációval lehetséges bemenni (legalább 24 órával korábban kell jelezni, a legtöbb szállásadó szívesen segít benne), mivel korlátozzák a látogatók számát (a belépés ingyenes). Autóval a Grand Anse-i oldalról lehet, a repülőteret elhagyva megközelíteni és kb. 500 m-re a bejárattól lehet parkolni (érdemes amúgy megpróbálni behajtani a szálloda területére, legfeljebb visszazavarják az embert a vendégparkolóba), a szálloda recepcióján kell a neveket bemondani, majd minden esetben a szálloda golfpályáján kell átkelni a strandra. Ez egy nagyjából 20 perces séta. Egészében mintegy 30-40 perc odajutni, és a terep eléggé dimbes-dombos. Nem érdemes nehéz cuccokat vinni. Az út végig a napon visz, nem árt előre bekenni magunkat naptejjel. A hotel vendégei szerencsések, mert őket elektromos kisautókkal leviszik a strandra. Érkezni 9:30-tól lehet. A víz hirtelen mélyül. A tenger itt hullámosabb, mert nincs zátony a part előtt, de talán ez az egyetlen negatívum. A homok nagyon finom és vakítóan fehér. Érdemes elegendő ételt és italt magunkkal vinni, ha az egész napot itt szeretnénk eltölteni, mert itt nincs semmi ilyesmit kínáló egység a szálloda bárját kivéve. Csak egy fiúcska árul gyümölcsöket. A kirándulóhajók egy része megáll itt, lehetőséget adva a fürdőzésre, de ez nem adja vissza azt az érzést, amit a part felől érkezve egy átstrandolt nap adhat itt nekünk. Aki ki akarja kerülni a regisztrációt, az a hegy felől (Mont Plaisir) is megközelítheti a strandot. Az út elég csúszós és rosszul jelölt, kb. 1,5 órás séta. Viszont cserébe a hegyről gyönyörű a kilátás a kisebb szigetekre.

 

Anse Volbert

 

 

Családoknak is pompás partszakasz, sekély, meleg vízzel, hófehér homokkal, ami azonban helyenként koralltörmelékes lehet. Ha kocsival érkezik az ember amúgy is körülnéz, mert a strand közvetlen az út mellett fekszik, Anse Lazio-hoz menetben. A helyiek számára is kedvelt hely. A pálmafák mindig képeznek egy árnyékos részt. Vannak kisebb éttermek és üzletek. Anse Lazionál kevésbé zsúfolt, mindig lehet találni egy nyugalmasabb részt. Sajnos bizonyos időszakokban hínáros a part és a víz, ami sokat elvesz a séta- és úszásélményből. Az öböl mivoltának köszönhetően a víz csendes. A naplemente nagyon szép innen, és jókat lehet sétálni a parton is. Szép a kilátás St. Pierre szigetére. Parkolni közvetlen az út mellett lehet. Ha mindenáron buszozni akarunk, akkor a  busz is bárhonnan elvisz minket 5 rúpiáért utanként és fejenként, csak szóljunk a sofőrnek, hogy hova megyünk. Rengeteg szálloda sorakozik itt a partszakasz mentén, de igazából számomra talán a Seychelles szigetek leggyengébb strandjának ítéltem meg, és ezen nem is csodálkozni, hiszen a paradicsomi helyek tömkelege kényezteti el az embert.

 

Általános tanács:

Soha ne fizessünk be gyanúsan olcsó kirándulásokra, amiket a helyiek kínálnak, mert sok közttük az átverés! Indulnak innen St. Pierre-re és Curiese-ra túrák, de lehetőleg vagy a szállodában, vagy megbízható helyen foglaljunk.  Az értékeinket ne hagyjuk őrizetlenül, mert errefelé is előfordulnak zsebesek, és vigyünk szúnyogirtót szükség esetére.

 

Végül a kedves olvasó néhány fotót megtalál a honlapom Galéria/Utazás/2000-es évek/Seychelles oldalán.