Könnyűzene

A könnyűzene szeretete, még az egyetemi éveimre nyúlik vissza, igaz régen volt, vagyis 1960 és 1965-ös évek  közötti időszakra. Emlékszem  alig vártam a pénteki és szombati estéket, mert  a Bercsényi kollégiumban, a Műegyetem kollégiuma volt, talán most is az, ahol mindig élőzene volt, csajok, szóval minden ami kell egy fiatalnak hogy jól szórakozzon. Hol van ma már élőzene, ahol kulturáltan lehet táncolni, szórakozni, úgy gondolom hogy sehol. Azokban az időkben a  Rock and roll, tangó és így tovább, hogy csak a kedvenceimet említsem. A mai ifjúság részéről erre talán nincs is igény erre, ennek több oka is lehet, és úgy gondolom hogy a legfőbb ok hogy megváltozott az ízlés, szerintem nagyon rossz irányba, és ezzel a műfaja változott a könnyűzenének. Előre is elnézést kérek azoktól akiket megbántanék a mondataimmal, de egy pár gondolatot szeretnék a témában leírni. Miért is rossz a könnyű műfaj iránya, és ezt egy rövid példával tudnám alátámasztani. Az Én időmben a klasszikus társas táncok, és ezt most kihangsúlyoznám hogy a társas táncok élték fénykorukat és nem érdemtelenül. Miért is, azért mert azok a táncok ember centrikusak voltak, azzal hogy partneremmel "kapcsolatom" lehetett, megfoghattam a kezét, tiszta kontaktus alakulhatott ki a partnerek között, továbbá a tánc közben irányíthattam. A lassú táncoknál pedig, egy kis csevegésre is volt lehetőség, visszakísérhettem a partnert az asztalához, társaságához, szóval sokkal kulturáltabb partneri szórakozást alakulhatott ki a maihoz képest.Hogyan is néz ki valójában  egy mai fiatal szórakozása, mondjuk a diszkóban, mert ma már csak ez létezik. Most az alkohollal és a droggal nem foglalkozok, ez a szülőre tartozik. Szóval a zene, hát sok fajta irányzat létezik, de a dallam az elveszett. A mai kép úgy fest hogy a "parkettán" egy ember halmaz "vonaglik", elnézést a kifejezésért, de nem jutott más eszembe,  aztán nincs kontaktus a lány és fiú között, egymástól fél méter távolságra a semmit előadják. A mai "tánc" tudás elsajátításához, gyakorlatilag nulla előtanulmány szükséges, mivel nincs mit tanulni. Nem akarom fokozni, mert sok olvasót esetleg ezzel magamra haragítok, nem ez a célom, aki így érzi jól magát, az tegye ezt.

Mint már említettem a rock and roll-t,  mely a mai napig megmaradt a kedvenc "műfajaim" között, de aztán az idők folyamán fokozatosan a dzsessz irányába ( pontosabban a "Smooth jazz" ) kezdtem közeledni. Ebben közrejátszott az a tény is hogy az évek során fokozatosan fejlesztettem a berendezéseimet, először a hangfal, aztán az erősítő és így tovább. Mindig is hiszem, hogy Dolby ide Dolby oda, hogy mindig is a klasszikus sztereó hangzás adja az igazi zenei élményt. A hangzásban, a "bakelit" korszak volt annak idején a király,sőt még a mai napig is, de sajnos ez már  elmúlt, nem fog visszajönni, vagy mégis???

Így aztán a kedvenceim között az "Acoustic Alchemy" , (részletek: a honlapom Linkek/Zene/Könnyüzene oldalon ) kell megemlítenem, mely bandától igyekezetem az összes lemezt beszerezni. Nyilván letölthettem volna a net-ről is, de vallom azt hogy akinek a zenéjét valaki nagyon szereti, akkor annak gyűjtőjévé is válik.

További kedvenceim: "Up Close Volume 2",  "MAXWELL'S URBAN HANG SUITE" www.musze.com ,  "3 RD FORCE", Brian Kennedy. Végezetül szeretnék bemutatni egyik MAXWELL lemezről egy részletet, jó hangzás élvezetet kivánok, és remélem tetszik: