Észak-Koreának, az Egyesült Államokkal folytatott retorika háborújának felgyorsítása arra utal, hogy a közeljövőben felrobbanthat a csendes-óceán felett H-bombát, miután már elvégezte az atom- és hidrogénbombák földalatti tesztjeit.
Nukleáris robbanófejek
Párizs (AFP) - A világ nukleáris arzenálja elsősorban kétféle típusú robbanófejből áll - atombombák, más néven A-bombák és az erősebb hidrogén- vagy H-bombák.
Milyen típusú fegyverről van szó.
Az A-bomba
Ezeket a fegyvereket kétszer használták konfliktusokban, egyszer amikor az Egyesült Államok bombázta Japánt a második világháború utolsó napjaiban, bár több százszor tesztelték őket.
Atombombák az atommaghasadás elvén működnek, ahol az energia felszabadul a dúsított urán vagy a robbanófejbe burkolt plutónium hasadásával.
Az A-bombának az első olyan robbanása, amelyet 1945. július 16-án teszteltek az új-mexikói amerikai állam sivatagaiban - a titkos Manhattan-projekt csúcspontja volt az ilyen fegyver kialakításának abban a hitében, hogy a náci Németország ugyanezt fogja tenni.
Augusztus 6-án az Egyesült Államok atombombát dobott Japán déli részén fekvő városára, Hiroshima-ra, amely a becslések szerint 140 ezer embert ölt meg.
Három nappal később egy második bomba pusztította Nagaszakit, és becslések szerint 74.000 embert ölt meg. Japán megadta magát, és ezzel véget ért a második világháború.
Ezek a bombák robbanásszerű pusztítást eredményeztek, ami nagyjából 20 kilo tonna volt, ami 20 000 tonna TNT-nek felel meg.
A lökéshullám lebontotta a vasbeton épületeket és a robbanás közepén lévő intenzív, hő következtében elpárologtak az emberek. Másoknak hetekig, hónapokig vagy évekig égési sérülései lettek vagy belehaltak a sugárzással kapcsolatos betegségekbe.
A Szovjetunió volt a második ország, amely 1949-ben atombombát tesztelt; Nagy-Britannia 1952-ben tesztelte a világ harmadik nukleáris energiáját.
Kína, Franciaország, India, Észak-Korea és Pakisztán is megerősítést nyert, hogy rendelkeznek nukleáris fegyverekkel. Izrael nem bejelentett nukleáris hatalomnak számít, és nem hajlandó megerősíteni vagy megtagadni, hogy ilyen fegyverekkel rendelkezik.
A H-bomba
Sokszorta erősebb, mint az atombomba, a hidrogén vagy a termonukleáris bomba a hidrogén izotópjainak fúziójának elvén működik.
Bár a H-bombát eddig nem használták konfliktusban, a világ nukleáris arzenálja az ilyen fegyverek nagy részét képezi.
A bomba egy kétlépcsős folyamat, amelynek nukleáris robbanása hatalmas hőmérséklet-emelkedést vált ki, ami pedig atomfúziót vált ki, és erőteljes robbanást okoz.
Az amerikai hadsereg 1952-ben tesztelte az első H-bombát egy robbantás során, ami majdnem 700-szor erősebb volt, mint egy atombomba.
Egy évvel később a Szovjetunió is tesztelte saját H-bombáját. 1961-ben az eddigi legerősebb robbanást hajtotta végre, az Északi sarkon a „Tsar Bomba”-t, amelynek ereje 57 000 kilo tonna (57 mega tonna) volt.
Észak-Korea közölte, hogy 2016 januárjában tesztelt egy miniatürizált H-bombát, bár a tudósok szerint, az elért hat kilo tonna erő túlságosan alacsony volt egy termonukleáris eszköz számára.
A Szeptember 3-i nukleáris kísérlete, a hatodik volt, szintén hidrogénbomba volt. A földalatti robbanás földcsuszamlást váltott ki a robbanás területén.
Forrás: AFP